Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyermek vesszőzése
Létrehozva: 2011. december 12. 15:41
Mi a véleményetek erről a könyvről?
http://bitflow.dyndns.org/hungarian/MichaelAnd DebiPearl/Hungarian-Gyermeket_Nevelni_Isten_Felelmeben_2004. pdf
Van egy anyuka a játszótéren, aki eszerint neveli a gyerekeit, ő ajánlotta nekem is.
A gyerekei módfelett jólneveltek, semmi gondja elük, szót fogadnak neki mindig.
Semmiféle lelki sérülés nem látszika gyerekeken, de bizony néha piros a kislány popsija, ezt nyáron láttam néha.
Ezzel szemben az én gyerekeim iszonyt razsnyakolósak, hisztisek, és nem bírok velük néha.
A múlt héten elolvastam a könyvet, és azt gondoltam, elkezdem őket vesszőzni.
De azért kicsit elbizonytalanodtam, mert szerintem ez elég kegyetlen módszer. De mégis működik.
Szia! Vémenényeket kértél a módszerről.
Ez szerintem nagyon szélsőséges és kegyetlen módszer! Nálam kimeríti a gyermekbántalmazás fogalmát.
Az a baj szerintem, hogy manapság a gyermeknevelésben szinte csak a két szélsőség/véglet jelenik meg. Az egyik a túlzottan a gyerek érdekeit szem előtt tartó, túlóvó, túlféltő nevelés. A Jajj mi lesz ha akár egy pofont is kap az élete során, minden nyikkra fel kell vennem, nem szabad büntetnem semmiért különben lelki sérült lesz stb.
A másik meg ez, a túlzott szigor, fájdalmom okozás, mikor a szülőtől való félelmet erősítem a gyerekben.
Szerintem egyik sem vezet jóra. Első esetben a szülő a gyermek játékszerévé válhat és saját élete zéró, másodikban pedig retteg tőle, azért fogad szót, igaz, a szülőnek ez kényelmes, mert kb. egy szobanövényt kap a gyermeke helyett.
Egyik esetben sincs pl. a szülőnek "egészséges" módon a gyerek előtt igazi tekinténye/tisztelete. Erre az utóbbra pl. szerintem is szükség van, de ezt nem szadizással kell elérni, hanem határozottsággal, következetességgel, ami mindkettőnél sokkal nehezebb/több munka, de szerintem hosszú távon mindkét fél ebből profitála legtöbbet.Gyereket nevelni nagyon nehéz. Jól nevelni még nehezebb. Tökéletes gyerek és szülő pedig nem létezik, ezt is el kell fogadnunk. Ráadásul minden gyerek más, más a temperamentumuk, akaratuk. El kell fogadni olyannak, amilyen. "Szelíd Pistike" és "Eleven Emília" nevelése pl. teljesen más szülői hozzá állást és elfogadást kíván. Persze, a legtöbb szüólő érthetően "szelíd Pistikére" vágyik, de ez nem kívánság műsor. A gyerekeket készen kapjuk, saját kis egyéniséggel
és ha kapunk egy mindenlébenkanál elevenkét, Őt is nagyon lehet szeretni, tudom, mert olyanom van
bár időnként tényleg a falra mászom Tőle és olyankor irigylem a húgomék nyugodt, elülős, "szelíd Pistikéjét"
(aztán más területen meg nekem könyebb. Mert pl. az én rosszcsontom sokkal jobban feltalálja magát, bátrabb, magabiztosabb, néha túlzottan is)
Szerintem ez a nevelésben is döntő, ami az egyiknél hatásos, a másiknál semmit nem ér és fordítva.
Ha pedig egy szülő úgy érzi, csődöt mondott a nevelése, és pl. fejére nőtt a gyerek, nem bír vele, szerintem ne a verést és a vesszőt válassza, hanem forduljon segítségért. Nevelési Tanácsadó, de akár egy, a gyereket jól ismerő nagymama, pedagógus, akiben megbízik is sok támogatást nyújthat. Gyakran egy kívül álló olyan dolgokra világít rá, ami nekünk eszünkbe sem jut.
Remélem, hogy ez az egész egy kamu, és jött vigyorogsz rajtunk.
Nem járok templomba, nem tudom mikor vannak a misék. DE hajnali 6 órakkor hétköznap. nem kell nektek dolgozni, iskolába menni? Csak mese orrba , szájba?
Az asszoknny verve jó!
Küldök neked 50 bot ütést, ezért a sok hülyeségért . Szólj az uradnak ,hajtsa végre.
Nem akartam hozzászólni, de annyira felment az agyvizem, hogy muszáj.
Anyám anno engem rendszeresen vert, már az elő emlékeim is ilyenek. Szerinte persze ez nem verés volt, felfújom. Mindenesetre emlékszem olyan időszakra (kamaszkoromban lehetett talán), amikor pirossal beakrikáztam azokat a napokat, amikor nem kaptam ki.
Az eredmény: nagyon jó gyerek voltam, hangom nem lehetett hallani, az iskolában is nagyon jó tanuló voltam. Viszont 15 körül volt egy öngyilkossági kísérletem, ami (szerencsére) nem sikerült. Igazából azt hiszem, csak fel akartam hívni magamra a figyelmem, de anyám lesz@rta. 18 évesen leléptem otthonról, azóta eltartom magam. Időközben lediplomáztam, normál, átlagos lány lett belőlem. Anyámmal viszont megszakítottam a kapcsolatot. A barátaim szerint már sokkal régebben meg kellett volna. Apuval tartom a kapcsolatot, neki meg tudtam bocsátani, hogy félrenézett, mikor anyu vert, de anyunak azt a rengeteg megalázást, verést soha. Már belenyugodott, nem hívogat, bár nem érti, hiszen szerinte semmi rosszat nem csinált.
Hát ennyi az én történetem :)
Felfogod!!!? hogy nem rosszaság, egy gyerek részéről amit összehordtál!!
Elsősorban.. ne verd ki szerencsétleneket hajnalban az ágyból a mise miatt.
Aztán ne délután 6kor fektesd le, mert akkor még nem álmosak..
Ezenkivül, egy gyerek éhes, szomjas, pisil, és álmos is... aztán van még óriási mozgásigénye.. ami nem egyenlő a templomban térdepeléssel hajnalban.
Játszál velük beszélgess velük!!
Ha meg erre nem vagy képes, jobb lesz nekik, ha lemondasz róluk. Nevelje őket olyan ember aki szeretni is képes.
En is ismerek kedves anyukat jol nevelt gyerekekkel, o viszont nem veri oket.
Ha szigoruan akarod nevelni oket, legyel hatarozott veluk, ennel messzebbre nem kell menni.
Sok modszer van, amit sokan hasznalnak sikerrel, vegyuk pl. hogy a gyerek bejon saros cipovel.
Ha nem fogad szot, az azert van, mert nem vesz komolyan. Azert nem vesz komolyan, mert nem eleg hatarozottan vagy nem jol adjuk neki elo, amit kerunk tole.
Pl. ha mondjuk, magas, nyujtott hangon, hogy: Haaajniii, ne gyere be cipoveeeel, mar ezerszer mondtaaaam, az Hajnikaban nem fog megmaradni, mert olyan hangon mondtuk, mintha dicsertuk volna.
Vagy pl. bevalik, ha nem azt mondod, hogy ne gyere be, hanem pl.: Na idefigyelj. En 5-kor keltem. Ellattam az allatokat, aztan a piacra mentem. Egesz delelott takaritottam...Most este 9 van es mar hulla vagyok es a hatam is faj. Te megint bejottel cipovel, holott szazszor mondtam, hogy ne, es most en hulla faradtan allhatok neki takaritani.
Vagyis azt mondjuk el, hogy amit tett, az mindket hogyan erint.
Vagy buntethetsz megvonassal. Figyelj, ha a gyerek total lecarja, hogy mit mondasz neki es cserebe 1 honapig nem nezhet tv-t, azt magaban igy reagalja le: "Hat ez nem normalis. Azert, mert egyszer bejottem cipovel, ez komolyan nem komplett. Egy teljes honapig! Egy nap meg ok lenne, de egy honap! Ezek utan figyelnem kell, mert legkozelebb egy fel ev lesz, eskuszom kitelik tole!"
Ha viszont elvered, ezt fogja gondolni:"Mondtam, hogy sosem volt normalis ez az allatt. Egyszer legyek 16 eves, ugy huzok el innen, hogy tobbet az eletben nem lat. Ha csak meg nem fojtom addig!"
Nem mondtam, hogy ezt fogom csinálni, mert nekem is nagyon furi verni a gyereket. Csak kiváncsi voltam, mit gondoltok róla, mert az az anyuka aki nekem ajánlotta nagyon kedves, és mint már írtam a gyerekei is nagyon jól vannak nevelve.
Az enyémekről meg ne beszéljünk, nagyon rossz gyerekek.
Figyi, ez igaz.
Elôfordul az ilyesmi, emberek vagyunk.
De ez nem jó! Amikor ilyen történik, akkor az ember tudja rögtön, abban a pillanatban, hogy hibázott.
Ami nem bűn, de utána igenis megbánás, kibékülés, bocsánatkérés jön és a hiba arra való, hogy tanuljon belôle az ember.
Vagyis késôbb nem vagy egyre ritkábban fordul elô ilyen. Nem utolsósorban azért, mert töröd a pici fejecskédet, hogy hogyan oldjad meg ezeket a problémákat úgy, hogy ne jöjj ki a sodrodból.
Mert az erôszak nem megoldás. Amíg azt alkalmazod, nem találtad még meg azt, hogy hogyan hass a gyerekeidre erôszak nélkül. Pedig azt hívják nevelésnek. Az idomítással szemben.
Ha viszont vállat vonsz rá, hogy ugyanmár nem gond ez, akkor semmit de semmit nem tanulsz és a következô alkalommal sokkal gyorsabban odacsapsz.
Aztán már az marad az utolsó érv. És egyre kevésbé hat. Egyre többet, egyre erôsebben kell ütni... borzalom.
Nincs fontosabb annál, mint hogy belássuk, az erôszak hiba, rossz és mindent meg kell tenni, hogy a jövôben ne következzen be. Ne legyen rá szükség!
Engem is vertek otthon, persze nem rendszeresen, de kaptam ki fakanállal, kézzel. Utáltam érte anyámat, főleg, amikor az arcomba hajolva kérdezgette tőlem: Mondd, te normális vagy??!?!?
Megalázó volt.
És a mai napig(!) pedig már elmúltam 30 vannak olyan pillanatok, amikor azt érzem meg akar ütni....Szerencsére már nagyon ritkák.
Én nagyon remélem, hogy csak a kedélyeket akarod borzolni ezzel a topikkal. Mert ha komolyan gondolod ezt, akkor te egy génhulladék vagy, embernek sem nevezhető.
Nézz meg egy állatot, ahogy védi a kölykeit.
Te egy állatnak a bokájáig nem érsz föl.
Milyen kellemes holgy....
Es a szive valasztottja micsoda egy uriember, nezetek, milyen kifinomult 
Kotelre veluk.
Kiadnak ma már minden cart... ezt is.
Lehet el sem olvasta, akinek dolga lett volna... lehet az is éppen ilyen idióta aki rábólintott.
Ez a kiadó általában amerikai, ún. neoprotestáns egyházak tanításait fordítja le magyarra. A neoprotestáns egyházak kb. azt jelentik, mint nálunk a szabadegyházak. Tehát azok, amelyek nem tartoznak a történelmi vallásfelekezetek közé és sokan szektaként tekintenek rájuk.
Szóval ezek a könyvek a történelmi egyházakénál lényegesen merevebb, bigottabb életfelfogást közvetítenek - egyebek közt a nevelés terén is. Ismertem néhány fiatalt, akik ilyen könyveket olvastak és eszerint akartak élni: számomra életidegen volt a gondolkodásmódjuk.
En azt hiszem, hogy ez egy kamu topic. Vagy Liandra, vagy az az eszement, akinek "terhe" volt ( ugye emlekeztek ra?), s egy del-amerikai fiucskat adoptalt. Vagy Erzsebet ( ha jol emlekszem a nevere
), aki internetes kavezobol irogatott, s olyan jo üzleti erzekkel rendelkezett, ami a csereügyleteket illeti.
Mindig van egy-ket-harom eszement, aki kinjaban nem tudja, mit csinaljon. Az nlc-s fizetett zugfirkaszokrol nem is szolva.
Az Evangeliumi Kiado adta ki es ilyen szepeket irnak Jezus Kristus Szent Szivenek neveben :), hogy rothadjon rajuk a lakat:
Amikor a gyermek harapott, finoman meghúzta
a haját (kopasz csecsemők esetében meg kell találni ennek az alternatíváját).
Amikor nyúl utána, mondd, hogy „Nem!”, és (finoman)
csapj a kezére! Erre visszahúzza a kezét, megijed egy pillanatra, majd ismét
utána fog nyúlni. Újra mondd csendesen, hogy „Nem!”, és enyhén üss a kezére!
Ezt néhányszor megismételve már nyugodtan folytathatod az evést.
Ezúttal, ha
a gyermeke nem reagál azonnal, akkor egyet-kettőt enyhén rácsap a vesszővel,
majd mindaddig folytatja ezt a gyakorlatot, mígnem a gyermek készségesen
reagál a hívásra. Ezt követően – amíg a gyermek el nem hagyja a szülői
házat – a szülő remélheti, hogy mindent hátrahagyva megy, ha hívják.
Ezért a
„Nem!” parancsszót összekötöttük meztelen lába enyhe megütésével. Kb. 30
cm hosszú és 3 mm vastagságú fűzfahajtást használtunk.
Ez elég volt ahhoz, hogy azt hidd: az ördög csecsemő alakjában bevetettemagát. Örülök, hogy az egyévesek nem nyomnak száz kilót, különben sokkal
több anya válna gyermeke áldozatává. Ez segít abban, hogy megértsük, honnan
ered a „bűnös természet” fogalma.