Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
7 dolog, amit a nagyszüleid tudtak, de te már nem
2014-07-15 08:071.
Létrehozva: 2014. július 15. 08:07
Sokszor halljuk az idősebb generációtól, hogy ,,bezzeg az én időmben\" és ,,ezek a mai fiatalok\". Legtöbbször jól felháborodunk rajta, pedig van, amiben igazuk van.
Nők Lapja Café: 7 dolog, amit a nagyszüleid tudtak, de te már nem
Nők Lapja Café: 7 dolog, amit a nagyszüleid tudtak, de te már nem
akinek 3 gyerek mellett 15 év után jut eszébe, hogy apa keresete kevés/nincs, és jujujujjj, mihez kéne kezdeni..... hát az talán egy picit meg is érdemli magának a helyzetét.
Én is azt láttam a falusi nagyszüleimnél, hogy a nagyapám mennyire szerette a nagyanyámat. Hogy milyen szépen beszélt vele...
Amikor már nagyobb voltam, és örömmel vásároltam nekik a zsebpénzemből valami finomságot.... a papa soha addig hozzá nem nyúlt, mig nem győződött arról, hogy a mama már kapott belőle.
Ezek nagyon nem a falusi- városi léten múlnak.
A nagyanyám HTB volt . Amennyit dolgozott... - virradattól kb sötédésig abba sok észosztó mai nő egyszerűen beledöglene. Még én is.
És nem nagyon hiszem, hogy Világháború és 56 után különféle emancipációs problémákon törték volna a fejüket... kb örütek hogy valahogy túlélték...
És amikor úgymond "jobb idők" jöttek, mert nem voltt már éhezés és nem söprögették a padlásaikat lefelé, akkor még lehet, hogy boldogok is voltak.. de ha az nem is.. legalább megnyugodtak.
Ezenkivül ha volt elötte munkája, akkor még lehet trükközni a teherbeeséssel is.
Ki lehet, hozni azt a 10-15 évet.. is..
De még ha 15 évet is van valaki otthon... - ezt azért igazából csak a nagyon jó anyagi körülmények között élő politikusfeleségek szokták maguknak megengedni--- szóval.. 15 évet otthon van...
és még dolgozhat egész nyugodtan vagy 30at.
Ahogy meg most a dolgok állnak még többet is, mert nyögdij az nem lesz...
Én max 5 évet adok és összeomlik a teljes nyögdijrendszer.
Még ha 3 gyereket szül is az ember, és centire 3 évenként, akkor is 9 év...
15 év az majdnem 5 gyerek ilyen módon számolva! Azért nem az a nagy átlag ma Magyarországon.
Ha nem 3, hanem mondjuk 2 évenként szül az ember, akkor máris 5 év alatt megvan a 2 gyerek, úgy, hogy közben 3 éves korukig otthon volt velük az anyjuk.
Persze vannak olyan szakmák, ahol az 5 év bőven elég ahhoz, hogy lemaradjon az ember, de azért a többség talán nem ilyen.
És igen, más életritmus az otthoni gyereknevelés, de a tőlem sokkal tapasztaltabbak viszont azt mondják, hogy a (kis)gyerekes anyukák sokkal keményebben dolgoznak munkaidőben (mivel nincs rá lehetőségük, hogy majd túlóráznak, hazaviszik a munkát, stb), és sokkal jobb a problémamegoldó, szervezési képességük, hiszen ezt csinálták otthon évekig.
egyébként nekünk közös cégünk van a férjemmel
szóval,nem tud kitenni a piszok:))
már mondtam: ismerettség nagyon fontos
főleg vidéken
amibe heti 1-2 nap én is besegítek(amíg nem voltak a gyerekek,ill ha nagyok lesznek,akkor többet
addig van az egész idős munkatársunk mellet egy részidős anyuka is,aki majd nem lesz,ha én is fullon fogok dolgozni,látod milyen jófejek vagyunk?
az a vicc,hogy sokan 24 évvel a rendszerváltás után is csak alkalmazotti módban gondolkodnak
hallom az aggódásod: a cég közel negyedszázados és köszöni jól van
most nem akarok hencegni,de elég kiterjedt ismerősi körük van, akár saját,akár férjem,akár szüleim révén
márpedig mondtam:az ismerettség nagyon fontos
ne aggódj értem,én sem aggódom
Ráadásul aki mondjuk 10-15 éve otthon van, egészen más volt akkor a világ
ha valaki simán szül 3 gyereket,az 9 év
ja,tudom,ne szüljünk 3 gyereket,vagy tegyük őket fél évesen bölcsibe
ne is szüljünk
szaporodjanak csak a kisebbségiek
ti meg tömjétek az államkasszát,hogy legyenb miből segélyke nekik
Már ahol.
Én mamáméknál nem,pedig egyszerű tanyasi emberek voltak.
Az én tanyasi-pestiek úgy mondanák- bunkó paraszt nagyapámban több tisztelet volt nagyanyám iránt,mint sok mai pasiban.
És mai is tudok olyan nőről,aki miután hazaért napi 10 óra után,köteles a tűzhely mellé állni és főtt ételt adni az egyébként délben is azt evő párjának.
Ahogy az is, hogy a szülői házhoz költöző menynek szót kellett fogadnia az anyósnak. Ma már ezeket el sem tudjuk képzelni.
Ez is habitusfüggő,ma is vannak anyósok,akik fúrják a menyüket,szétverik az házasságot.
Anyósom meg sokáig az anyósával lakott és nagyon jól kijöttek.
Ebben nem tudok nyilatkozni, nem illik rám. Inkább jellemző az idősebb korosztályra az a fajta élet. Aztán nem is biztos, hogy rosszul érezték magukat anno azok a nők, legalábbis nem mind... Édesanyám mesélte, hogy hajdanán náluk az ebéd arról szólt, hogy a mama körülugrálta a papát, és csak akkor ült le, amikor az öreg befejezte az ebédet. (na ez azért durva, de érezteti az alá-fölérendeltséget, ami sajnos még manapság is létezik egyes családoknál) Mama tutira nem volt boldog, de akkor ez volt a szokás. Ahogy az is, hogy a szülői házhoz költöző menynek szót kellett fogadnia az anyósnak. Ma már ezeket el sem tudjuk képzelni. Majd 100 év múlva meg az lesz furcsa, ahogy ma élünk.
De pl eü-ben simán,ismerősöm 15 év otthonlét után simán visszatért eü-be
És persze nem muszáj alkalmazottnak lenni,lehet magáznó is az ember.
Egyébként egy alkalmazottat is kidobhatnak 40 évesen 2 gyerekkel és lehet utána sem talál éviekig munkát vagy soha.
Magyarországon az állások 70%-át simán ismerettségi alapon töltik be,egy csomót pedig kamuból megpályáztatnak és már akkor tudják ki tölti be,amikor meg sem jelent a hirdetés
Magyarul protekció.
Mosdoba én is járok külsős helyen (étterem, iskola, bevásárlóközpont stb.) mondjuk nem szoktam a wc éülni érthető okok miatt.
Soha nem kaptam el, semmit remélem ezután sem fogok.
A hajamat is csak akkor mosom meg ha szükséges, 3-4 naponta.
Ágyra nem ülök utcai ruhában azt hisszem hogy nekem nem összeegyeztethető a kettő.
A ruháimat sem mosom mindennap, nehogy félreértés essen. Csak amikor szükséges. Nem fogom állandó mosással tönkretenni az anyagokat.
Betegséget akkor okoznak ha legyengül az immunrendszerünk....
Teljes mértékig igazad van, abban, hogy a stressz és a kimerültség okozza a betegséget valójában.
A hajad is megmosod hazaérve, hogy kijöjjön belőle a napközben összeszedett kosz?
Ami azt illeti, én világ életemben tömegközlekedéssel jártam, bár mindig tervezem, hogy áttérek a biciklizésre, csak hát így is napi két óra út, szóval sok lenne. Szóval tömegközlekedéspárti vagyok, mert ha az embernek gyakorlata van benne, se nem lassabb sokkal, viszont érdekesebb, és pláne sokkal kevésbé szennyezzük vele a saját környezetünk, mint az autóval, egy normális immunrendszer meg kibírja a bkv-s bacikat. A nyilvános helyeken levő wc-ket is használom napi szinten. És le szoktam ülni az ágyra az utcai ruhában, a cipőt is azért veszem le, mert sokkal kényelmesebb, de ha bentfelejtek valamit, simán visszajövök érte, egy nadrágot vagy pulcsit akár egy hétig is hordok. És nem kaptam még el semmilyen halálos vírust, sőt, igazából az általános iskola befejezése óta, amikor még poén volt egy hétig otthonmaradni, mert köhögtem, és elolvasni napi két könyvet, szóval az azóta eltelt 10 évben mindössze kétszer voltam beteg, mindkétszer egy rettenetesen stresszes időszakban. Ami egyértelműen azt bizonyította, hogy a stressz sokkal többet számít a megbetegedésben, mint az extrém higiénia.
De ez a fertőtlenítésért vasalás ez teljesen megdöbbentő.
Színházba nem jutottam el,olvasni nem volt kedvem napi 12 óra meló után,kvázi,mint egy papucsállatka éltem és én akkor ún szellemi munkás voltam.
Namost akkor egy összeszerelő vagy egy gyári munkás.
Bár azért megkérdezem, mindenki csk addig tud gondolkodni, amíg rászoruló gyermekei vannak? És utána?
Kielégíti a FÉRFI ellátása?
Hát én nagyon örülök, hogy nem 50-100 évvel korábban születtem, azt nem bántam volna, ha egy kissé haladóbb országba.
Mint irtam en nem vagyok hive a no is dolgozzon napi 8 orat az emancipacio neveben, s nekem jobban bejon a hagyomanyosabb berendezkedes, amikor a ferfi teremti meg az anyagi biztonsagot a csalad szamara, a no pedig biztositja a nyugodt hatteret, s az anya van a gyerekkel nem a bebiszitter vagy senki, s egy csomo mas elonye is van... Persze hatranyat is lehetne sorolni.
Melyik csaladnak mi az idealis. De semmikepp nem agyilag zokni, aki a csaladot valasztja a munka helyett ( amennyiben van lehetosege valasztani).
"Bár ha jobban belegondolok, lehet, hogy mégiscsak átlagon aluli képességeim vannak, mert nem tudom elképzelni, hogy azt a rengeteg mindent, amit létrehoztam az otthonunkban úgymond egyedül, meg tudtam volna csinálni akkor, ha kiszabadulva szellemi börtönömből elmentem volna dolgozni."
Szamomra is termeszetes, hogy egyutt tobbre megyunk, mint kulon kulon mentunk volna.
De pl kerestem ezt
http://www.proclean.hu/hu/arak/tisztitasarak
Nem tartom magam átlagon felüli intelligenciával megáldottnak, és így kicsit besértődtem a mondatodon.
Ahogy ÁgicaT írja, nem biztos, hogy mindenkinek börtön az, ha ellátja az otthoni teendőket, mos-főz-takarít és ilyenek.
Azért ez egy kicsit sértő.
A mi nagyanyáink még mind otthon voltak,ők is zoknik?
Márészt az emberek 89% százaléka nem léleképíteni jár melózni,hanem megkeresni a vízdíjravalót.
Nem hiszem,hogy egy multipénztáros annyira épülne lelkileg.
Jó,tudom itt mindenki kutató,író,művész stb
Mi is különmossuk a férjem sportolós-szakácskodós ruháit pl az én finomabb blúzaimtól.
Most már egyszerűen nem marad rá időm, sem energiám.
Azelött 1 hét alatt max elolvastam egy könyvet.. Most ha le is fekszem 9 körül, egy oldal elolvasása után kiesik a kezemből és elalszom.
NEM! én nem fogadom el, hogy aki megtehet, hogy otthon legyen az agyilag zokni--- vagy rabszolga.
SŐT
mint az elöbb azt irom-- Az emberek 99 %a a munkahelye rabszolgája!
Az agyzokniság meg egészen más dolgokon múlik, nem az otthonlevésen.
Nem tartom magam átlagon felüli intelligenciával megáldottnak, és így kicsit besértődtem a mondatodon.
Ahogy ÁgicaT írja, nem biztos, hogy mindenkinek börtön az, ha ellátja az otthoni teendőket, mos-főz-takarít és ilyenek.
Sokatok szemében én biztosan egy agyilag zokni otthoni rabszolga vagyok, mert szívesen vasalom ki a párom zokniját is (igen, még azt is), sőt az öltönyét is kimosom-vasalom, ha kell. Főzni is én szoktam legtöbbször, mert egyrészt hosszú évekig én voltam itthon a gyerekekkel, másrészt meg még most is én dolgozom itthon, ő pedig eljár.
Sosem filóztam azon, női vagy férfimunka-e, amit csinálok itthon, ha bírom, mehet. Az a kérdés, kinek van rá lehetősége. Nem vártam sosem a páromra, hogy majd este, ha hazajön nekiáll, ha volt rá időm, én oldottam meg a dolgot.
Bár ha jobban belegondolok, lehet, hogy mégiscsak átlagon aluli képességeim vannak, mert nem tudom elképzelni, hogy azt a rengeteg mindent, amit létrehoztam az otthonunkban úgymond egyedül, meg tudtam volna csinálni akkor, ha kiszabadulva szellemi börtönömből elmentem volna dolgozni.
én sem tudok palacsintát sütni, nem is szeretem.
bekeverem a tésztát... de sütni már a férjem fogja...