Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Én közigben dolgozom,de itt is nagy a fluktuáció,hát akkor még férjeméknél a multinál,ott főleg-jönnek-mennek az emberek.
Aki 5 éve ott van,az már nagy szám.
Ja, vagy visszasegítenek vagy nem.Általában vagy nem.
Mindenki csak elvárja a segítséget,de visszaadni?
Egyetértek vele abban, hogy igenis fontos, hogy hogyan neveli egy anya a gyerekét, mert ettől függ, hogy milyen ember lesz belőle, ettől függ, hogy pl. ápolóként rád mosolyog, amikor szükséged van rá, hogy lelkiismeretesen végzi a munkáját, mert ezt tanulta tőled.
Mindenki egyből a "nemzetiségre" koncentrál, azokra, akik gondolkodás nélkül szülik a gyerekeket sorba, akik sosem látták apát-anyát dolgozni, pedig nem csak belőlük áll az ország. Mi, akik itt fórumozunk, mi sem ilyenek vagyunk.
A témához is szóljak:
szerintem mindig is az volt a helyzet, hogy egy munkahelyen az faragott rá, aki még egyedülálló volt, nem voltak gyerekei, ill. még újonc volt. Mindegy, hogy milyen helyen dolgozott valaki, mindig azt küldték vidékre kiküldetésre-ellenőrzésre, aki még úgymond fiatal volt, én is ügyeltem karácsony és szilveszter között irodában, de valahogy nem esett nehezemre, mert inkább engedtem azokat otthon lenni, akiknek már volt gyerekük.
Az ember segítsen a másiknak, mert sosem tudhatja, mikor szorul rá a másik segítségére.
A válasznak kisebb a sorszáma, mint az eredeti hozzászólásnak.
Ennek mi az értelme?
Más szabadidejével senki ne akarjon már rendelkezni könyörgöm!
meg egy jó nagy summa a kohéziós alapból
épp elég kolonc van ma is
de ahogy a világ fejlődik a koloncok száma csak szaporodik
tehát a gyerekek egy jelentős része csak haszontalan lesz
Fogalmad nincs, hogy mi lesz a gyerekből, lehet, hogy egy kanyit sem fog beletenni a közösbe, csak kivesz addig, amig felnő.
Ha te plusz állásnak érzed a gyereknevelést, akkor nyújtsd be a fizetési igényedet oda, ahová tartozik.
Mondjuk a férjednek.
"ha valaki gatyát akar varrni egy gyárban, előtte 3 évet tanulnia kell
gyerek szüléshez a gyerek életével való játszadozáshoz meg nem kell semmi"
Honnan todod, hogy majd pont Bécike fogja fizetni az én nyugdíjamat, lehet, hogy pont az én fizetésemből levont adóból fogják az ő börtönbüntetését dotálni.
Ha mindenkinek ki kell állni magáért, az nem azzal járjon, hogy veritek a melleteket, hogy hű de milyen nehéz gyereket nevelni, ha nem emberi módon nyissátok ki a szátokat, és kérjétek meg a kollégát. Ne hivatkozzatok minden baromságra, nyugdíj, meg majdani ápolás stb.
Seemi garancia nincs rá, hogy Gizike gyerekéből atomfizikus lesz, és nem rabló.
Eléggé röhejes már az óvodába erre hivatkozni.
az emberek mindig azzal mentegetőznek minden dologban, hogy előre nem tudták és az ember változik
simán ma is az okosok azt mondják nekem 50 éves korom ellenére, hogy bizony lehet majd valakit elveszek
mert lehet változok
pedig én pontosan tudom, hogy kizárt
nőnek jan. elsején még iszonyatosan kell a gyerek, megcsinálja
1 év múlva meg ki van akadva, bolond depressziós
ennyire se tudnak előre gondolkodni sokan
ez a tény
a 60as 70es évek basszunk rakáson hippik gyerekeinél már a nyitott kapcsolat, sokkal több, mert abban szocializálódtak
akkor nem alakul ki az a gondolat, érzelmi világ amiben élsz
az szép óbudai házból el sokkal szerényebb környezetbe
a fasza apjuk akit imádnak kiesik a mindennapi életükből
a megszokott életszínvonalul ugrik, mert apu már egy másik helyre tolja havonta a talicska pénzt
azok éljenek családban, akik egymásnak valók"
Itt a pont!
És ilyenkor eszembe jut, hogy hála a jó égnek, hogy nem mentem hozzá egyik fazonhoz sem, akikkel 20-as éveimben jártam, mert akkor jó ötletnek tűnt...
Regulától függetlenül eszembe nem jut félredugni, mert jó azzal, akivel vagyok: testileg, lelkileg.
És azért mondom, hogy nem a regula gátol meg ebben, mert van olyan exem, akivel nem volt bennem ilyen gát (egy idő után, amikor a lelki kötelék lazult).
TUdod, nem vagyunk egyformák. Másik topicban már megbeszéltük, hogy a férjem önként vállalta a gyerekeket, ami neked elképzelhetetlen.
akkor is apa nélkül marad
mert az ugye senki nem akarja bedumálni, hogy a 2hetente vasárnapi apa az ér is valamit