Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Meghíztál nem vonzódom ..
Létrehozva: 2014. szeptember 28. 13:16
Sziasztok!
Lassan 10 éve párkapcsolatban élek, de nem felhőtlen minden, mint bármelyik párkapcsolatban. Sajnos a kapcsoltunk alatt felszedtem 15 kg és ezért a párom nem vonzódik hozzám :( Én ezt nőként nehezen értek meg, mert nálam a vonzódás a szeretet jele és ezért én ezt úgy élem meg, hogy már nem szeret. Ha valakit igazán szeretünk akkor ezt tényleg akadály lehet?
köszönöm a hozzászólásokat!!
Figyelj csak, nem terolad van szo, ugye? Mellesleg ertelmes, intelligens, tehat "normalis" pasirol van szo. Persze, hogy helyes kisteremtes a no. Neked csupan a dugas jar az eszedben, ismetlem, nem rolad van szo.
miert nem olvasod el MITOL HIZOTT?mielott ilyen hszolast krealtal????
Ha a terhesseg elott hormonokat kellett szedned es ettol hiztal el akkor a ferjed siman fogja be a pofajat. es keressen annyit hogy teljen neked kulonleges dietakra szemelyes edzore es tornaterembe valo jarasra mialatt valaki vigyaz a gyerekre.
Ha erre nem kepes akkor vagy keress magadnak valakit aki igy fogad el es szeret, vagy rugd ki az onzo ferjedet.
en egy ilyen pasiert a kisujjamat se mozditanam, ahelyett hogy orulne hogy gyereket szultel neki. sejtettem elso perctol hogy valami sunyi alak.
ne szomorkodj miatta nem erdemli meg. a helyedben akkor se fekudnek le vele ha hirtelen 20 kilot adnek le. ha pedig jol erzed magad igy akkor sz@rd le a velemenyet es meglatod siman kapsz olyat akinek igy kellesz ahogy vagy.
az en ferjem 30 kilot hizott a hazassagunk alatt, es en pontosan ugyanugy kivanom mint elotte.
ha masik 30 at hizna akkor se a koversege zavarna hanem aggodnek az egeszsegeert.
Olyan parkapcsolatban lehet ez problema ahol igazi szerelem sose volt.
akik valoban szeretik egymast ott lehet ennel nagyobb testi gond is es megsem jut eszebe az illetonek hogy ne talalja vonzonak a parjat.
itt lattam nehany fotot olyan nokrol akiknek levettek a mellet es a tarsuk ugyanugy szereti kivanja oket mint elotte. mi a 15 kg ehhez kepest?
kepzeld el mennyire vonzodna hozzad ha meg valami bajod is lenne?
Azt hiszem te is tudod a valaszt, te sokkal jobban szereted ot mint o teged. ha egyaltalan valaha is szeretett IGAZAN.
Ebből a hozzászólásból az derül ki számomra, hogy valami más baj lehet, és a férjed a súlyodra fogja a távolodását tőled.
Én is nehezebb voltam minden szülésem után, mint előtte, de a páromnak eszébe sem jutott ezen agyalni.
Az is nagy baj, hogy egyedül vagy, nem kapsz tőle segítséget. Márpedig a mindennapokban is elkel, aztán meg a fogyás sem megy könnyen, jó, ha az embert támogatják az elhatározásban!
Szóval szerintem nem csupán a súlyod a probléma, csak erre fogja - persze nem vagyok pszichológus, úgyhogy csak tippelek. (és ne legyen igazam)
Vannak férfias és vannak nőies aggyal gondolkodó emberek, ám nem feltétlenül mindig egy férfi gondolkodik férfias aggyal és fordítva. A legtöbb ember is-is kategória, vagyis x dologban férfias típus, y-ban meg nőies.
Én a vonzalom tekintetében a női sztereotípiát hozom: legfőbb erogén zónám az agyam, képletesen pedig a lelkem. Tőlem lehet egy férfi a legnagyobb Adonisz a világon, kockahasa izmaival diót törhet, retus nélkül mehet a női címlapokra, ha egyszer lelkileg egy tuskónak tartom vagy esetleg csupán nem fogott meg engem. És (bár a férjem nagyon helyes, vonzó férfi) el tudom magamról képzelni, hogy egy kevésbé jóképű fickót is megkívánjak, ha szeretem, ha a lelkébe is szerelmes vagyok. Ismerek ugyanilyen típusú férfit is, hála a jóistennek. Az ilyen típusú férfi infantilisnek tartja azt a hozzáállást, amikor valakit kizárólag a tökéletes alakja miatt kíván meg a másik: egyrészt mert az mulandó, másrészt mert még a szex sem kielégítő igazán lelki töltet nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy semmiféle kémia nem kell, de kell, ám ehhez az agy is hozzájárul, nem csupán a tökéletes látvány.
Megmondom őszintén, kicsit szánom az olyan embereket (legyenek férfiak vagy nők), akiknek kizárólag csak a külső a fontos. Ne adja az ég, de történhet a másikkal baleset, megbetegedhet, hormonális változások torzíthatják időlegesen vagy végleg a testét, és ha korábban - akár évtizedekig - szerette, kívánta valaki, akkor hirtelen, pusztán emiatt másfelé kezd el nézelődni? Nem fogja tudni az agya felnagyítani azt, ami miatt addig is szerelmes volt belé? Öt kilóval, három ránccal vagy tíz ősz hajszállal többel már nem fog többé szexuálisan vonzódni hozzá? Számomra ez egy nagyon szegény lelkű emberre vall, aki tényleg jobban teszi, ha guminőbe fekteti a pénzét és azokat a rohadtul "mély" érzéseit.
Megint nem azt mondom ezzel, hogy a külső egyáltalán nem fontos. Ám az a külső, ami számomra fontos, nem tud elmúlni az öregedéssel, hízással, fogyással. A másik szemének csillogása, vágya, ahogy rád néz, bizony egy öregember szemében is ott lehet. Bízom benne, hogy ott is lesz. Egy kölcsönös szerelemnek, szeretetnek ez lenne a lényege.
persze
az orra miatt akarta megdugni
Lehet, hogy "tevecc!!!" Egyik ismerosom helyes kis porteka, de tudod, megis mi tetszett meg a jelenlegi pasijanak rajta eloszor, es miert ment oda hozza? Harmat "talalhacc", de elarulom, a szep kis orra!!!
Mellesleg nem ertem, mi az,hogy az utcan kinezik????
"a csoki elhagyásától modell alkatú senki nem lesz, de nem hízik tovább legalább"
Ezt cáfolom: évek óta nem eszem semmiféle édességet (se csoki, se süti semmi), mégis sikerült az utóbbi 3 évben felszednem kb 5 kg-ot.
"majd ha a párod felszed egy kellemes kis súly felesleget, akkor térjünk vissza arra, hogy mikor vonzódtál jobban hozzá "
Oké, térjünk :) A párom eddig sem volt adonisz testalkatú, nem a kockás hasába szerettem bele :)
Korrekt...
Nem mondott ilyet. Csak annyit tett meg hozza, hogy nem is kivan mar. Aztan osszacuccolt, es elment...
Na most ez lehet bunkó lesz tőlem, de akkor egyrészt benyújtanám a számlát a férj felé, hogy ha nem veszi át a dolgaid egy részét, akkor ne is igen várjon változást, ha mást nem, hát hétvégén vegyen le rólad pár órákra néhány tennivalót, hogy legyen időd magadra, esetleg heti 2x este mosogasson el ő, segítsen az esti fektetésnél a gyereknél, hogy szintén legyen időd magadra. Ha nem veszi az adást, akkor jó eséllyel ez csak egy kifogás a részéről, különben megadná neked az esélyt arra, hogy kicsit kevesebb stresszel éljél és legyen időd mondjuk kocogni egyet, vagy mondjuk ha megfőzne magának, hogy neked 12 óra meló és némi gyerekezés után ne kelljen kétfelé molyolnod a konyhában ( egy diétás, egy normál kaja ), de bármilyen segítség jól jönne neked, hogy ne legyél ennyire szorosan gyeplőre kötve a mindennapokban. Ha nem koppanik le neki, akkor neked se érdemes hülyére feszítened magad ezen. ( Bár azt tegyük hozzá, hogy a magad érdekében kéne azért valamit tenni, ugye az egészség miatt nem lenne mindegy. )
Másik: ha a hormonok miatt jojózol, akkor meg jó lenne elbattyognod egy dokihoz, hogy vajon lehet e ezzel valamit kezdeni, minden rendben van e a szervezetedben.
Teljesen mindegy mit szedsz , mit nem.
Egyfolytában munkálkodni kell a változtatáson.
Ha a magad részéről megtetted a megtehetőt, akkor lehet panaszkodni.
Szedd össze magad és ahelyett hogy itt rinyálsz, add le az a felesleget.
Ha nem is mind megy le egyszerre, legalább próbálkozz.
Ez viszont baj, amit írtál.
Mármint az, hogy nincs időd és erőd, leszív a gyerek és a munka, és nem kapsz mellé segítséget. Nem vagy szupernő, én totál megértem, hogy nincs lelkierőd sportolni, fáradtan a diétát sem lehet csinálni, ezt tapasztaltam: kimerülten jobban kívánjuk a szénhidrátot, ez nem kedvez a súlynak.
Nem szép a férjedtől, hogy csak basztat, de nem segít, és ez csak finom kifejezés. Tessék átvenni a házmunka-gyerek egy részét legalább heti 3x, akkor tudsz sportolni, a sporttól pedig lelkileg is fel tudnál töltődni, és akkor lenne erőd a diétához is.
nincs elég bajod a súlyoddal
még agybajt is kreálsz mellé : én ezt úgy élem meg, hogy már nem szeret.
akkor egy ördögi körben vagy: ki kell törnöd belőle, mielőtt nagyobb gond lesz
a hormonszedésed óta megy ez a jojózás a súlyoddal?
tökéletesen egyetértek
de ugye könnyebb ráfogni másra, külső tényezőkre, mint kicsit magunkba nézni
Sziasztok!
Nem tüntem el, csak sajnos nem jutottam el hétvégén a géphez.
Igen tudom, hogy 15 kg nagyon sok, tisztában vagyok vele én is, ezért legtöbbet önértékelési problémával is küszködök. Még egy dolgot szeretnék tisztába tenni, nem hibáztatom a férjemet semmiért. A hízásom a terhesség előtt kezdődött, mert sok hormont szedtem, a terhességgel már nem nagyon rakodott rám semmi. Vannak olyan helyzetek amikor nagy stressz hatására lefogyok 15 kg, de ha folyamatos stressznek vagyok kitéve akkor visszahízok (és nem azért mert nagyon sok csokit eszem, kb. ugyanannyit és ugyanolyat amit előtte mégis). A legnagyobb gondom inkább csak, hogy nem kapok mellé segítséget, hogy bármit tudjak ellene tenni, hogy el tudjak menni tornzázni stb. Dolgozom 10-12 órát, majd gyerek és tényleg dög vagyok estére (persze lehet, hogy ez most mentség). Szóval nem tudom, ha nyugodtabb az életem akkor jóval kevesebb kiló vagyok, és ezt nem tudom megértetni a férjemmel, hogy ha ezen segít akkor megoldódna minden gond. Így mivel nem elég a napi stressz még ő is ezzel frusztrál úgy érezem egy mókus kerékbe kerültem és nem jutok előrébb még ha akarok sem :(
Szóval ennyi. Köszönöm mindnekinek a hozzászólását!
ha a TI 150 cm-es, akkor igenis rengeteg 15 kg
a csoki elhagyásától modell alkatú senki nem lesz, de nem hízik tovább legalább, ha ez a gond
ha betegség miatt szedte fel, akkor meg orvoshoz kell menni és diétázni, ennyi a titok (ha nem szélsőséges az esete)
majd ha a párod felszed egy kellemes kis súly felesleget, akkor térjünk vissza arra, hogy mikor vonzódtál jobban hozzá
szép pofija lehet egy husikának is
de már egy komolyabb elhízás a pofit is eltorzíthatja
DE NEM a pofitól kívánjuk meg a nőt
a jó seggétől, lábától, vékony derekától
nem löttyedt mellétől (még csak hatalmas se kell)
Persze, hogy így is lehet. Ezt egy szóval nem vitattam, hogy úgy is lehet, ahogy te leírtad. Amit a herótommal kapcsolatban írtam, azt meg már rég nem az indító miatt írtam le, csak kikívánkozott úgy általában. Mert ehhez a négysornyi indításhoz már nemigen lehet mit hozzátenni alapból. Csak innen-onnan-amonnan dolgokat feltételezni, támogatni, ostorozni stb, aminek úgyis az lesz a vége ismerve az nlc-n lévők egy részét, hogy lehet vígan hajat tépni egy gumicsonton.
A második bekezdéseddel egyetértek.
Az elsőhöz meg: nekem meg abból van elegem, hogy mindig MÁS a hibás. ÉN nem tehetek semmiről! c. hozzáállás. Szemét férj a hunyó, mert nem fogadja el, hogy meghíztam és ezért váltunk el. Igaz, hogy otthon mogyorókrémes üveggel a kezemben nézem a tv-t minden este, férjem többször kérlelt, de ez nem számít, ilyen alkat vagyok, meg a hormonok, ő nem szeret már, tuti ez csak kifogás a részéről, stb...
Persze messze nem biztos, hogy ez van TI-nél, de akár lehet ez is sajnos...
A Te herótodról: Persze abban igazad van, hogy nem szép ítélkezni, pláne ismeretlenül, sosem tudhatjuk a másik problémáját, miértjeit. De jelenesetben a TI kért tanácsot (részletek nélkül), a topikban egy oldal felől már többen megközelítették a problémáját, én ezért mertem felvázolni egy másik szemléletet...
Más is írta már előttem: van akit egy bizonyos testalkat beindít, 10-15 kilóval nagyobb test meg már nem. Ez van. Attól még szerethet, csak nem kíván. Ami egy házasságban azért igen kellemetlen. Mindkét félnek. Nálunk is volt ilyen, lefogytam, visszatért minden a régi kerékvágásba. A szeretet meg a szexuális vágy nem egy és ugyanaz, férfinál pláne nem, de sztem nőnél sem.