Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Milyen világ ez ?
Létrehozva: 2015. december 22. 19:30
Röviden leírom a történetem.
Volt egy nagy csalódásom 2,5 éve, nem találtam a helyem sokáig, nem voltam nyitott sokáig. Aztán mikor úgy éreztem regisztráltam egy oldalra. Két kép volt rólam arc és egy egész alakos. De közösségi oldalon is írtak nekem.
Olyan link pasikkal "találkoztam" akikkel nemhogy a randiig, de még 2 napig sem tudtam levelezni. Én nem kezdeményeztem egyiknél sem, levélre válaszoltam. A levélnek nincs eleje se közepe se vége, olyan "szia, hali :P...." és ezek 25-26 éves felnőtt "férfiak". Szép vagyok, csókolgatna itt ott... próbáltam terelni a beszélgetést, ha már ő ilyen ostoba akkor meséljen magáról valamit, tanul, dolgozik hol lakik stb. szinte semmi válasz csak, hogy "kéne még kép XD lol." ha lehet meztelen vagy fehérneműs. Persze nem küldtem, mondtam, hogy én így ismerkedem és ilyen áron nem is szeretnék. Megsértődtek, leléptek egyből. A 1,5 napos levelezésből egy értelmes mondatot nem tudtak írni. Még én vagyok túl zárkózott stb.
Nem tudtak írni? Nem tudnak udvarolni, nem tudnak rendesen bemutatkozni? Mi ez? Vannak olyan lányok akik egyből küldenek két bugyis képet és másnap már együtt alszanak? Aztán mehet persze mehet mindkettő a nemi beteg gondozóba... Mi ez? Milyen világ ez?
Te azok közé az emberek közé tartozol, akik összekeverik a valódi (örök) szerelmet a szexuális és érzelmi vággyal.
Ki feszkes fenet erdekel, te erzelemmel vagy anelkul dugsz-e? Na errol beszelek. Olyan dogunalom a szemelyed, hogy hihetetlen. Eddig normalis mederben folyt a topik, megjelensz es a kepunkbe tolod, ami a doglott kutyat nem erdekli.
Biztos vagyok abban, hogy nem értetted meg azt amit írtam. Főleg, hogy nem hagytam ki lazán azt, hogy az emberek változnak. Kifejtettem. Gondolom jó szokásod szerint elegánsan elsiklottál felette, és kizárólag a kötekedésre összpontosítottál.
Te azok közé az emberek közé tartozol, akik összekeverik a valódi (örök) szerelmet a szexuális és érzelmi vággyal.
Egy kérdés, azt most kire érted hogy első, a szerelemre, vagy a dugásra? Eleget dugtam érzelem nélkül. Én már pár évesen pontosan tudtam hogy majd milyen férfit akarok. Ebből a szempontból nekem ő az első.
Miért zavar az egóm, neked nincs talán? Engem speciel nem zavar mások egója. Irigy vagy, féltékeny vagy? Ha nem, akkor mi a fészkes fenének foglalkozol velem? Hatalmas tévedésben vagy, nem rólam szól a topic, hanem te tereled rám a figyelmet akaratod ellenére.
Fantasztikus nő lehet a lányod barátnője, ha csak a netről talált magának férjet.
Fél éves gyerek, ház vétele, számít? Sokan szülnek számításból, utolsó lehetőségként, és sokan vesznek házat.
Ismét hazudozol, de nem számít.
Sissi, láttad a Kun-fu pandát?
Sissi, ismét az a helyzet állt elő, hogy a fő vonlakban egyetértek veled és próbálom is a magam módján ezt elmagyarázni, de félek, hogy minél jobban belebonyolódok, annál inkább eltérünk az eredeti témától.
Az első két bekezdéseddel tulajdonképpen egyetértek.
A kosztümös nőt csak példának hoztam. Nem úgy értettem, hogy csak kiöltözve lehet párt találni. Úgy értettem, hogy vannak olyan sztereotipiák, amiket nem lehet figyelmen kivül hagyni, az egyik ilyen pl. az öltözködéssel függ össze és az általam látott film is ezt taglalta.
Ami a lényeg, hogy egy társkapcsolatban vannak olyan viselkedési normák, amiket szintén nem lehet figyelmen kivül hagyni, mert az a kapcsolat végét jelentheti. Gondolj csak pl. a cukorvirágos topikra, ahol a topikinditónak az a siráma, hogy minden kapcsolatában megcsalják.
Ezeket csak azért irtam, mert azt irtad, hogy párkapcsolatban nincs szabály, mert minden kapcsolat egyedi. Ezzel valahol egyetértek, de egy párkapcsolatban szerintem vannak normák (vagy szabályok) ami nélkül nem létezik párkapcsolat és csak ezt követően beszélhetünk a párkapcsolat egyediségéről. Az alapelveknek (ahogy te is irtad, a közös érdeklődés és gondolkodásmód) működni kell.
Szóval egyetértünk, csak másképp fejezzük ki magunkat.
En eppen azt mondom, hogy ami osszejott Ottonak meg Kunigundanak, abszolute nem biztos, hogy Saranak meg Xaviernak is ossze fog jonni. Teljesen mas ket ember, teljesen mas felallas. Elmondhatja mindketto, hogy kepzeld, amikor azt mondtam neki, es ez lehet szexi Xaviernak, de Ottot kirazhatja tole a hideg.
Nem, senki ne alakitson senkit sajat magara, hanem mindenki legyen sajat maga. A kapcsolatban persze, ossze kell csiszolodni, de Sara attol meg Sara kell, hogy maradjon es ne probaljon meg Kunigunda lenni. Lehet, hogy Kunigunda parjanak tetszik, ha a no bugyi nelkul lebeg elotte, de lehet, hogy Otto rakerdez, hogy mit bohockodsz, oltozz fel, meg megfazol.
Nem tom, a kiskosztum hogy jon ide. Tenyleg nem ertem. Szerintem meg segitenek az emberek, eppen a csorobbaknak jobban.
Ja, vagy ugy erted, hogy part talalni kioltozve jobban lehet, sot csupan kioltozve lehet? Mondanam, hogy meg ez sem igaz. Azert nem art, ha barmikor, az ember ad magara. Tudod, eppen volt itt egy topic, te is ott voltal, aminek a TI-ja azon sertodott verig, mert kritizaltuk, hogy szakadt farmerban ment elso randikra. Egyetertesz akkor, hogy az azert tulzas. De ha latnam a pontot, ez hogy kerult most ide?
Abban egyetértünk, hogy nem kaptafa és ami az egyiknél müködik, az a másiknál nem.
Amikor arra utaltam, hogy beszélgessen barátnőkkel, akiknek összejött az az élmény, amire ő vágyik, akkor én sem arra gondoltam, hogy kontroll nélkül majmoljon le valakit és akkor biztos a siker, hanem gondolkozzon el azon, hogy mi lehet a másik nő sikerének a titka és azt alakitsa át saját magára.
Volt egy érdekes film a tv-ben pár éve, valamilyen viselkedéssel kapcsolatos ismeretterjesztő műsor. Ebben volt egy jelenet, egy nő sétált tréningruhában a városban és elejtett valamit (talán kulcscsomót). A járókelők közül senki sem segitett neki felvenni. Ugyanez a nő kiskosztümben, magassarkú cipőben már rengeteg segitséget kapott.
Hogy ez hogy tartozik ide? Úgy gondolom, hogy minden társkapcsolatnak megvan a maga sajátos, csak rá jellemző vonása, ami a kapcsolat dinamikáját adja, ugyanakkor minden társkapcsolatnak rendelkeznie kell általános vonásokkal is, amelyek a statikáját (vagy alapját) jelentik. Egy ilyen statika átvitt értelemben, hogy ha azt akarod, hogy felvegyék a kulcscsomódat, akkor nagyobb az esélye, ha csinosan öltözött vagy...
En meg azt tanultam, hogy az eletben annyi mindenre vannak szabalyok, csak eppena parkacsolat az, amire nincsenek. Mert ez olyan, ahanyfele parkapcsolat van. Kulso: pl az egyik rokonom a hona aljaig er a baratnojenek, es tokeletesen boldogok. Mar evek ota.
Belso: hogy mas hogy csinalja, az naluk mukodik, de ez nem kaptafa senki masra. Fontos a kozos ertekek: gondolkodas, felfogas.
Kulso dehogynem szamit, hiszen az kap csupan eselyt, aki elsore a kulseje alapjan bejon. Masodik szuro, hogy milyen ember. Itt is attol fugg, ki kit, mit keres.
Hova lettel udvardi? Mar ez nem a te topikod? nyikitae lett ez is, aki pedig az o allitasa szerint boldog hazassagban el, szerintem meg nem.
Ne add fel, keress tovabb. Teljesen mindegy utolag, hogy valaki a parjat neten talalta, vagy a fuszeresnel botlott bele. Akkor mar nem az szamit, ha boldogan hajolnak ossze a kisbabjuk folott, akit egyutt nevelnek, es nem egyedul, mint nyikita.
Ez ilyen vilag, sok szemet ember, de ez ugyanigy volt regen is. A net csupan arra jo, hogy alarc moge bujva meg lehet ismerni a sok szemet embert. Mig a valo vilagban nev nelkul bujkalnak.
Netes tarskereso arra jo, hogy ott legalabb lehet tudni, hogy ott vannak, akik valoban tarsat keresnek. Es fel lehet gyorsitani, mig a valo eletben lehet egy eleten at kellene varni. Venni kell egy jo szurot, es kirostalni eleve a fergeset. Adatok, kep arra jok, hogy kinek adjunk eselyt. Aztan jon a hangja a telefonban, aztan o maga szemelyesen. De jon. Eleg raaldozni 30 percet a draga idonkbol meg eletunkbol, ha nem tetszik. Nem kell komolyan venni, ez is olyan, majd egyszer bejon. Talan eppen akkor, amikor kezdunk rola lemondani. Ez maga az elet, orokos ujrakezdes.
Hát.. van konkrétan valaki, aki tetszik neked?
Meg meg egy csomo alcsoport, akiknek
minden lehetoseguk adott, hogy jol eljenek, megsem, mert ott az emberi tenyezo
van egy halom nehezseguk, megis, mert ott az emberi tenyezo.
Szabaly, na az nincs. Igazabol sajna igaz a kozhely, hogy nyitottnak kell lenni. En eletem soran ezt talaltam a legnehezebbnek de ez is egyeni, mint minden mas.
Ezen én már rég túl vagyok. (Mármint a probléma kielemezgetésén másokkal.)
És elhatároztam, hogy nem "kepesztek" többet senkinél. Megvárom, míg ő lép valamit. Kedvességgel, mosollyal, stb. bátorítom, de ha ennyi nem elég neki, akkor viszlát.
Ez a 'torje magat' dolog erdekes. Szerintem nagyban attol fogg, milyen jeleket bocsatasz ki magadbol a legelejen. Ha te torod magad eloszor, akkor o kevesbe fogja. Ez rendszerint nem tudatos dontes, hanem affele 'jeladassal' alakulo valami. Olyasmik, hogy termeszetesnek veszi-e a no, hogy meghivjak vagy felet ki akarja fizetni, jolesik-e neki a ferfisegitseg, mert benan parkol vagy elromlott valami az autojan, egyaltalan, jolesik-e neki a 'ferfogyamolitas'.
Nagyjából két csoportra osztható, amit magam körül látok.
1. Több műszakos munka, nehézségek ellenére is összejön, együtt marad a pár. Mert szeretik egymást, mert fontosak egymásnak, mert mindkét fél hajlandó a másikért tenni valamit, alkalmazkodni.
Pl. a férfi (ált. nekik van több műszakos munkájuk) kedvezőbb időbeosztást harcol ki a főnökénél, a nő azalatt az idő alatt, amíg a párja a munka miatt távol van, elfoglalja magát valamivel. Pl. akkor találkozik a barátnőivel, megy vásárolni az édesanyjával, stb. - és nem "balhézik" azért a párjával, mert az keveset van otthon.
2. Emberek, akik sokkal kisebb nehézségek esetén is kihátrálnak.
Akkor onamit a lanyom baratnoje, aki neten ismerte meg a parjat, most fel eves a kisbabajuk,
most vettek hazat. 
Akkor te nem onamitasz, mert ki tudja, honnan vetted a "szivi"det, aki veled szemben ulve az aszalnal ket not olelget, sajat bevallasod szerint.
Te nem onamitasz? Ja, nalad van a bolcsek kove, ami csak ocska kavics. 
Ez rajtad múlik. Ha olyan élményt szeretnél megélni, mint a barátnők, kolléganők, akkor érdemes beszélgetni velük a kapcsolatukról, megfigyelni, hogy ők hogy viselkednek a kedvesükkel/férjükkel, mert én abban nem nagyon hiszek, hogy kepeszteni kell egy pasiért, abban jóval inkább hiszek, hogy rajtad múlik, hogy az adott férfi kepeszt-e utánad vagy sem. Nem kell annyira tartani a "bomba pasiktól" sem, néha ők is azokkal a gondokkal szembesülnek, mint a "bomba nők", hogy a másik nem tagjai eleve előitélettel vannak irántuk.
Neked kellene egy kicsit magadba mélyedni és elemezni, hogy mitől gondolják a pasik, hogy majd te úgyis kepeszteni fogsz. Ha erre rájöszz és ezen változtatsz, varázsütésre ők is változni fognak
, de egy bizonyos pasi biztosan...
A munkahelyi azért, mert nem biztos, hogy egy jó kollegális viszonyt érdemes kockáztatni egy rámozdulással, amire visszautasitás a válasz. Az incidens után pedig továbbra is együtt kell dolgozni, de kinos, ha valamit félreértettek a felek, a férfi esetleg a nő kedvességét bátorításnak vette, holott lehet, hogy a nő fejében meg sem fordult egy közelebbi ismeretség igénye.
Nem mások előtt lesznek lejáratva, hanem egymással fogják azontúl kényelmetlenül érezni magukat, ez is bőven elég. Erre értettem, hogy kockázatos. Mondjuk, akik el tudják kerülni egymást egy nagy cégnél, ott tényleg más a helyzet, mint amikor napi kapcsolatban állnak.
Kuncsaft, ügyfél igen, de ezek is inkább nagyobb cégnél, forgalmasabb helyen levőknél alakulhat ki.
Ismeretlennél valóban nagyobb a kockázata annak hogy hazudhat, de azért ha fent van vmilyen közösségi portálon, abból is lehet valamilyen képet alkotni róla, na meg a metakommunikációjából is.
A kérdés második felére is válaszolok: igen, arra vágyom - és ki az, aki nem? - hogy egy potenciális udvarló "törje magát"! :)
Nem extra dolgokra gondolok itt, rögtön az elején vörös rózsacsokorra, meg ilyen idétlenségekre - NEM!
Csak olyan viselkedésre, olyan kommunikációra, amiből egyértelműen azt érezhetem, hogy az adott férfinek nemcsak tetszem, hanem számítok, érdeklem őt, fontos neki, hogy jól érezzem magam vele.
Hiszem, hogy ilyen nemcsak a filmekben létezik, hanem velem is megtörténhet - mint ahogyan annyi barát- és kolléganőmmel megtörtént, nem is egyszer.
Nem lehetek akkora lúzer, hogy nekem sorra csak olyan férfiak kerülnek az utamba, akik természetesnek veszik, hogy én "kepesztek" értük, mert ők olyan "bomba pasik", hogy minden legyecske magától repül be a pókhálójukba és nekik csak arra kell várni, hogy mikor nyújtsák ki a karjukat. Ráadásul legyecske-legyecske, 12 egy tucat, ha nem ő, akkor akad száz másik...
A munkahelyen/ism. körben való kezdeményezés miért kockázatosabb, mint bárhol máshol? Mikor megvan az az előnye, hogy a kiszemelt nőt (férfit) az illető gyakran látja, ismeri őt valamennyire és ráadásul olyan "arcát", ami mentes a pózolástól, a tudatos tetszeni akarástól. Attól még nem lesz senkinek semmi baja, ha pl. a férfi a neki tetsző nőt meghívja pl. egy kávéra vagy sétára. Max. azt a választ kapja, hogy bocs, nem. De ettől még nem lesz "lejáratva" mások előtt.
Szerintem totál ismeretlen emberrel sokkal nagyobb a kockázat. Hazudhat, és le sem tudjuk ellenőrizni, hogy mik a hazugságok, mert nincsenek közös ismerőseink.
Pl. egy munkahelyi kollektívában azért már annyira ismerhetik egymást az emberek, hogy tudják: ki elvált, ki neveli egyedül a gyerekét, ki van fasírtban a szüleivel/testvérével, ki az "ügyeletes Don Juan", ki a főnök szeretője, stb. :)
De kiderül az is, hogy kinek van jó humora, kinek hasonló az érdeklődési köre, kinek kellemes a társasága.
Az valóban kockázatos, ha pl. munkahelyen szövődik egy párkapcsolat, mert mi van, ha szakítanak...
De ez is sok dologtól függ. Mert vannak pici kollektívák, amik "faluszerűen" működnek és vannak nagyobb szervezetek, ahol egy nagy épületben több száz ember dolgozik együtt, és ha az egyik osztályról a Pisti összejön a másik osztályon (emeleten) dolgozó Zsuzsival, akkor az nem probléma. Persze egy idő után valóban nem "egészséges" egy helyen dolgozni - erre is vannak megoldások. Pl. az egyik (vagy mindkét) fél munkahelyet vált, vagy a nő elmegy szülni.
Aztán munkahelyen nemcsak kollégával, hanem kuncsafttal, közvetítővel, ügyféllel is alakulhat kapcsolat... ;)
Mondjuk ez szerintem igy is van. Nehezen egyeztetheto ossze a ketto. Nyilvan nem is remenytelen, de azert sok allas nem kapcsolatbarat egyaltalan. Nem biztos, hogy egyedul vannak a felsoroltak, de annak eleg jo az eselye, hogy nem tudnak kello mennyisegu es minosegu idot lenni a parjukkal.
Ez rendben is van, viszont ha az ismeretségi körében vagy a munkahelyén kezdeményez, azért az elég kockázatos dolog, mert sem a visszautasitás sem pedig egy későbbi szakitás nem jön jól ilyen esetekben.
Tehát te azt szeretnéd, ha van a környezetedben számodra vonzó férfi, az ne féljen kezdeményezni, törje magát, hivja fel magára a figyelmet, adja jelét annak, hogy vonzónak talál... hm.. ez kétségkivül nagyon szép és romantikus
...hát, legyen szerencséd
Nem mindenki dolgozik multinál, vagy más, szabadidő-hiányos helyen. De ilyen erővel akkor az összes orvosnak, betegápolónak, tanárnak, buszsofőrnek, mozdonyvezetőnek, szupermarket-pénztárosnak, stb. egyedül "kellene" lennie, mert az ilyen foglalkozásokkal is nagyon nehezen egyeztethető össze a párkapcsolat, a magánélet...
A férfi természet ösztönszerűen "vadász". Évezredek, évszázadok óta ez van belé kódolva. Ebből az következik, hogy egy mentálisan egészséges férfi élvezi ezt a "játékot", szeret kezdeményezni, udvarolni és tudja kezelni a visszautasítást.
Ami kétségtelenül senkinek nem esik jól, de az élet része. Ráadásul a szimpátia, a vonzalom akaratunktól független dolog, így a másik emberre nem is lehet haragudni, ha benne nincs.
Azt érzem felemásnak, hogy mi, nők bezzeg "álljuk a sarat", mi tegyünk meg mindent egy kapcsolatért, a kezdet kezdetétől fogva - de a férfiak ne tegyenek miértünk (a kapcsolat kialakulásáért) semmit!
En meg amikor otthon eltem tobb multinal dolgoztam kulsoskent. Az volt a jellemzo, hogy a dolgozok tenyleg egesz nap bent voltak, vagy treningen vagy kikuldetesben....esely nincs ismerkedesre munkahelyen kivul. Ott meg nem tul szerencses. Nincs a netes ismerkedessel baj, ha jol kezeli az ember. Na meg lazan veszi. Egy + lehetoseg, semmi tobb. Primitiv stilus, hulyenick, izompolos foto azonnali szurok. Neha elofordulo ertelmes, jo helyesirasu level valaszolasra erdemes, aztan vagy lesz belol valami, vagy nem. Gorcsolni tenyleg folosleges az egesz parkapcsolat-mint-mufajon.
Szerintem a férfiak sem szeretnek visszautasítást kapni és ez lehet egy ok, amiért a környezetében nem kezdeményez. Az, hogy egy nő páratlan, még nem jelenti automatikusan, hogy ismerkedni is akar. Viszont egy párkeresőn regisztrált nőnél jó eséllyel pályázhat, mert ott a szándék egyértelmű.
Amúgy működhet egyfajta szűrőként is a netes ismerkedés. Lehet levelezni, csetelni és utána dönteni, hogy megér-e egy személyes találkozót a dolog, vagy nem.
Amúgy, ha a netes világ ilyen, vélemyénem szerint a "való világ" sem különb. Ott is szerencse kérdése, hogy talál-e a környezetében hozzá illő párt valaki, vagy nem.
Tény, hogy a neten sokan arc nélkül, nem saját névvel szerepelnek, ez eleve kizáró ok ismerkedére - szerintem.