Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Férj csapatépítés
Létrehozva: 2017. január 30. 14:14
Sziasztok!
Segítséget, véleményt szeretnék kérni. Férjem egy éve dolgozik egy külföldi multinál. Időnként elviszi a munkáltatója céges vacsorára olyan helyekre, ahova egyébként nem jutnánk el (drága Bp-i helyek). Elvitték már csapatépítő tréningre is őket, most pedig az éves munkát megköszönve három napra Barcelonába viszik őket egy 5*-os szállodába (a féltékenység beszél belőlem: kétágyas szobába teszik őket emberenként). Családtagok, barátnők stb. nem mehetnek. Én kiakadtam rajta, hogy miért nem mehet a család, miért álcázzák ezt szakmai útnak, miközben a leírásban látszik hogy sokkal több a szabadidő program (wellness, éjszakai buli stb.). A férjem szerint 200 nőből rajtam kívül nincs olyan, akinek ez problémát jelentene. Azt mondja, hogy ez egy nagyszerű dolog, hogy a cége ilyen gáláns. Itthon vagyok a 14 hónapos gyerekünkkel, az még plussz rosszul érint, hogy én ragaszkodom hozzá annyira, hogy a napi 4 órás munkámra is bűntudattal hagyom itthon az Anyukámra, ő meg 3 napra simán lelép. Velem van a baj?
Nem titkos egyáltalán. Én legalábbis nem látok benne semmi titkosat.
Bennem meg az merült fel, hogy megint egy topik, ami bebizonyítja, hogy nem létezik női szolidaritás.
Ide jön vki, elmondja a bánatát, ami lehet jogos, lehet nem, és mindenki olyan jól kiosztja, hogy el is tűnik, miután elrebegi, hogy bocs, igazazok van, tévedtem.
Neki most rossz lehet, akkor is, ha nem jogos, hogy így érez, az vesse az első követ, aki gyeden nem érezte soha kicsit magányosnak, elhanyagoltnak magát, erre csak kioktatás jutott neki.
Bennem az is felmerült a topiknyitóval (vagy mondjuk inkább úgy: az ilyen típusú házastársakkal) kapcsolatban, hogy milyen szeretet az, amelyik irigy? Amelyik csak akkor tud örülni a másik örömének, ha ő is részese lehet? Az én férjemet is elküldték 4 napra Londonba, és örültem, hogy megy, mert tudtam, hogy nagyon szereti azt a várost, és mert ő boldog volt, ez engem is boldoggá tett, és nem azon picsogtam, hogy de én mért nem mehetek.
Mi másfajta kutatók vagyunk háttérszervezet döntéselőkészítéshez. Cégként dolgozunk, csapatszellem kell, pénzt behozni, projektezni, irodában ülni reggel 8-tól kell, elmenni, ahová küldenek, kell, ezt meg is fizetik, viszont a Nature-ben sosem fog cikkünk megjelenni.
De azon biztos átsiklottál, hogy dolgoztam multinál. A férjem meg mindig is ott dolgozott, tudom, mi történik ezken a titkos helyeken. :-)
Nincs meg. Errefelé nincs Miniszterelnökség, hál a jóistennek.
Egyébként nem az a lényeg, akkor ezek szerint nem ment át, hogy ki dolgozik TÖBBET. Hanem hogy a versenyszférában dolgozás egy teljesen más munkaszemléletet, csapatszemléletet követel. Illetve nem követel ő semmit, csak az arra alkalmatlanok hamar kihullanak.
Egyébként a férjem kutató, most jelenik majd meg egy újabb kutatási eredményük a Nature magazinban. Nagyon büszke vagyok rá. És hát szakmailag is ez az egyik csúcs. De mondjuk ma 11-re ment be, mert nem volt kedve felkelni.
És? Akkor most hova jutottunk?
Oda, hogy ezt innen nem lehet eldönteni, jogos, nem jogos, le kell ülniük megbeszélni.
Azt viszont nem írom alá ennyi info alapján, hogy férj szent, sőt, áldozat, és csakis az itt topikot nyitó feleség a hülye p..a.
Sok mindent láttam már baráti körben, többek között, hogy a túlzott bizalom is megbosszulhatja magát.
Ezt én is levettem.
Akkor a TI-val van baj, hogy ennek nem örül? Sztem nem.
Nem én, más szerette volna, de azt mondta a felső vezetés, hogy erre semmi szükség.
És hatodszorra is leíródott ugyanaz a kör.
Igen, dolgoztam. A férjem világéletében ott dolgozott.
Most kutatóként dolgozom, de a közhiedelemmel ellentétben itt sokkal többet kell dolgozni, mint a multinál ugyan, de diplomás aktatologatóként. Az talán megvan, hogy a Miniszterelnökségnél 12 órás a munkaidő? Mivel nekik (is) dolgozunk, van egy helyes kis telefonunk, amit nem kapcsolhatunk ki, hétvégén sem, és ha kell, azonnal kell reagálni.
Beírtad?
Ti. férje szereti, élvezi.
Dolgoztál valaha versenyszférában? Érdemes lenne kipróbálnod. Egészen más kávéház, ahogy a sportszlengben mondják. Amikor állam bácsi nem adja automatikusan minden hónapban a lóvét, hanem magadnak kell kitermelned. Nálunk félévente van értékelés, és ha a (külföldi) tulajdonos azt látja, hogy nincs meg az a nettó profitja, amit ő szeretett volna, akkor el kell érni, hogy legyen. Adott esetben elbocsátásokkal. Itt nincs nyugdíjas állás. Általában viszont sokkal jobban fizetnek, mint máshol, de ezért cserébe elvárnak dolgokat. Pl. azt, hogy ne csak hétfőtől péntekig 8-tól 4-ig tekintsd magad a cég alkalmazottjának. És a cégnél végzett "munka" nem csak annyiból áll. hogy a szűk értelemben vett munkakörödnek eleget teszel. Ez egy más, nyugati típusú szemlélet, ahol az épületen kívül is van céges élet. Nem muszáj csapatban gondolkodni, a csapatszemléletet magadévá tenni. El lehet akkor menni állami munkahelyre, ott senki nem tart senkit a csapattársnak, nem kell emiatt aggódni.
Lehet.
Ahogy az is, hogy unja a kisdedet és a nejt vagy gerjed a fiatal kolléganőjére.
Ezt és még számos dolgot nem tudtunk meg, mert TI eltűnt, mint szürke szamár a ködben.
Ti férje ezt még nem tudja, nem mindenki olyan bazi okos ám, mint te. :)
1 éve dolgozik ott, puhatolózik, megpróbálja a legjobbat kihozni a dologból.
Kaptak egy jutalomutat Barcelonába, ahova szívesen el is menne az egész éves szopás után (lehet, hogy a tréningeknek nem örült annyira). Így is fel lehetne fogni.
De nehogy már, mi az, hogy anyu nélkül és még élvezni is meri.
Anyu kicsit behisztizett, mert irigykedett, amit meg is mondott. Majd elviszi őt is apu, ha már egy kicsit régebb óta dolgozik ott, és több lesz a lóvé.
Lehet, hogy ez egy öngerjesztő folyamat is. Mindenki azt hiszi, hogy ez kell, és senki sem meri kipróbálni, mi van, ha ő felvállalja, hogy nem megy el inni péntek este...
Mint a viccben, amikor a Medve halállistát készít, de csak Nyuszika kéri meg, hogy húzza ki róla. És Medve kihúzza.
Lehet így is.De, ehhez kell az a plusz ami nála megvan.Másnál meg akad azért ez is az is.Tehát menni kell.................
Nem akkora hülyeség egyébként, nálunk konkrétan volt ilyen: kaptunk egy körímélt, hogy milyen jóléti intézkedéseket szeretnék, ami segítené a munkánkat, vagy csak egyszerűen jobban éreznénk magunkat tőle. Amit kértünk, abból sok meg is valósult. Sajnos a csokiautomata nem
Már többször leírtam: a férjem 2003 óta különféle multiknál dolgozott, ez a hatodik, ahol most van. Volt kezdő is BSC-ben. Soha, semmilyen hátránya nem származott belőle, hogy nagyon mértékkel vett részt bármilyen kollégákkal való összejövetelen. Tudással és teljesítménnyel kiválóan kompenzálta, ha kompenzálni kellett, de különben ennyi idő alatt összeakadt már olyan közvetlen vagy feljebb lévő vezetőkkel is, akik szintén introvertáltabb típusok voltak, ezért még szimpatikusabb is volt így.
Az, hogy ez "muszáj", sokszor csak kifogás.
Aki szereti, élvezi, annak hajrá.
Off:
Évi, amit a középső bekezdésben írsz, az egy tök jó gondolat.
Szerintem is megérne egy topikot.
A cafetériánál is választhatsz, nem? A prémiumnál miért nem?
Örülök hogy mindenféle jött-ment-hülye nicknek ki vagyok kialltva. :)) De sztem maradjunk a témánál. Nem vagy sem ez sem az sem amaz.
Ki mondta, hogy aki nem akar a kollégáival bulizni, az besavanyodott? Én pont azért ódzkodom tőle, mert nagyon sok a besavanyodott kolléga, és nincs szükségem rá, hogy elrontsák a kedvemet. A kirándulás számukra buszos városnézés, miközben én jövős-menős-mászós vagyok, viszont szeretnek inni, az meg nekem nem pálya.
Ritka, hogy egy munkahelyen csupa olyan ember jön össze, aki mindig mindenkivel egy hullámhosszon van, ezért az ilyen utak mindig rengeteg alkalmazkodást igényelnek, ami nagyon fárasztó tud lenni, és nem segíti a munkahelyi légkör kirózsásodását, épp ellenkezőleg.
Mondok egy példát. Nekem a jobbkezem a helyettesem, akivel teljesen egy rugóra jár az agyunk, minden szakmai dolgot meg tudunk beszélni, segítjük, támogatjuk egymást, még a magánéleti gondokat is elmondjuk egymásnak, pedig még csak ebédelni sem voltunk együtt. Nem azon múlik.
az kérdeztem honnan
én is egy monitorról látom ez miket ír
te is valszeg
ebből hogy lehet tudni, hogy ez a kapafog?
hacker vagy? belementél a gépébe és látod miket csinált?
6 órát dolgozom, de ebben az éveleji időszakban máj20ig (
) sokan bíznak rám 1 bizonyos munkát. Amit nem csinálok ingyen.