Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Pártalálás - tényleg.....
2004-09-23 10:341.
Torolt_felhasznalo_479599
Létrehozva: 2004. szeptember 23. 10:34
PÁRTALÁLÁS, TÉNYLEG ILYEN NEHÉZ??
A véleményetekre lennék kíváncsi.
(én hála istennek már megtaláltam a páromat, ha nem lenne "Ő", nem is tudom, h. fognék a "témához".)
Kolléganőm (nevezzük Évának) velem egyidős, tehát 29 éves. 1 éve ért vége egy komoly 5 éves párkapcsolata. Azóta semmi. Kezdemények így is, úgy is (még a netes társkeresést is megpróbálta) voltak, de csak nyámnyila, sérült, frusztrált, önbizalomhiányos, vagy éppen holt erőszakos férfiakkal akadt össze. Most is egyedül van. Nem értem ezt, mert Éva helyes, kedves, értelmes, ráadásul alkalmazkodó lány.
A környezetemben nagyon sok pártalan (fiatal) nőt látok (érdekes ffit nem nagyon...), de már a szinglijelenséggel tele van a hócipőm. Nem a probléma megoldását várom (az úgysem menne) csak véleményeket a jelenséggel kapcsolatban!
A véleményetekre lennék kíváncsi.
(én hála istennek már megtaláltam a páromat, ha nem lenne "Ő", nem is tudom, h. fognék a "témához".)
Kolléganőm (nevezzük Évának) velem egyidős, tehát 29 éves. 1 éve ért vége egy komoly 5 éves párkapcsolata. Azóta semmi. Kezdemények így is, úgy is (még a netes társkeresést is megpróbálta) voltak, de csak nyámnyila, sérült, frusztrált, önbizalomhiányos, vagy éppen holt erőszakos férfiakkal akadt össze. Most is egyedül van. Nem értem ezt, mert Éva helyes, kedves, értelmes, ráadásul alkalmazkodó lány.
A környezetemben nagyon sok pártalan (fiatal) nőt látok (érdekes ffit nem nagyon...), de már a szinglijelenséggel tele van a hócipőm. Nem a probléma megoldását várom (az úgysem menne) csak véleményeket a jelenséggel kapcsolatban!
Elgondolkodom néha azon, miért van ennyi rossz kapcsolat. Talán mert a lányokat mindig is arra nevelték, hogy adják lejjebb az igényeiket, a lényeg, hogy találjanak férfit, akár csak egy fokkal szebbet az ördögnél. Amíg egy lány nem dolgozhatott és a jövendQ megélhetésének egy egzisztenciálisan biztos férfi volt a záloga, addig megértem, hogy nem válogathattak, pláne, hogy a fejük felett hoztak döntéseket.
Na de egy mai, dolgozó lány vagy asszony már nincs ilyen kényszerhelyzetben. Ma már mi is érünk annyit, mint egy férfi, társadalmilag is, a hangsúly ezen van. Akkor ha egy férfi megválogathatja, hogy csinos, szexi, nagy cicis, okos, diplomás barátnQje legyen, mert neki erre van igénye, akkor nekünk ugyanannyi jogunk van erre. Mivel már nem vagyunk kiszolgáltatott, döntésképtelen helyzetben.
Egyénileg meg úgyis mindenki aszerint dönt, hogy az illetQ mennyire értelmes, kedves, vonzó és hosszú
távon is elképzelhetQ-e vele egy együttélés. Alkalmi kapcsolatoknál mindegy, milyen a végzettsége a férfinak, csak a teste legyen jó ugye, de ha társat akarok, akkor az agya lesz a legfontosabb szerv számomra :-PP
Ezen a klavin nincs pár magyar hosszú ékezet, bocs.
Sorrel is megalkudott (ezidáig), hiszen nem dobta ki a srácot. De ahogy látod, mégsem fog működni, mert nem egy a világuk.
Úgyhogy nem ezen múlik.
Nálam más a szitu azért, mint a még valóban szingli nőknél.
Én már voltam férjnél, egy nagyon rossz házasságban, ami nagyon szépen indult. Van egy gyerekem is, és boldog voltam, mikor végre megszabadultam a férjemtől.
Elhiszed, hogy ezek után nagyon megválogatom, kit fogadok társamul? Engem már nem hajt a gyerekszülés kényszere, megtehetem, hogy válogatok. Méltatlan szitukba meg nem akarok bemászni még egyszer. Hadd legyek végre válogatós. Aztán hadd sírjak halomra, ha nem jött össze senkivel se a dolog :-)
Csak ismételni tudom magam. MAGADRA figyelj, és csak és kizárólag azt vedd figyelembe, ami és ahogyan neked jó :)))
(és azt se felejtsd el, hogy egy kapcsolat többnyire a rózsaszínből, a "tökéletesből" elindul a rögös úton. No már most ha, eleve nem problémamentesen indul. . . )
tehát nem bennünket kell meggyőzni arról, hogy az érettségizett ember is ér ugyananyit mint a diplomás. . .
az én tapasztalatom szerint sok esetben jóval többet is. . :)
Addig megrágom, mi legyen, lesz rá egy hétvégém.
Plüssmaci, ne légy megbántódva, nem Neked szól mindez. Egy érettségizett ember azért már felmutatott valamit, de egy szakmunkásképző és egy középiskola között azt hiszem, nagy különbség van. Már amikor én voltam középiskolás, akkor is látszott.
Amúgy egy élő találkozásnál először az embernek eszébe se jut, hogy megkérdezze, kinek mije van, hiszen az illető megnyilvánulásai önmagáért beszélnek. De ha fordított a helyzet, előbb adatokat közöl magáról nyilvánosan valaki virtuálisan és csak utána van randi, mintegy ezekre az adatokra alapozva, az már nagyon gáz, ha kiderül, simli volt a dologban.