Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Anyóóóóóóóós :-)
Létrehozva: 2006. október 31. 13:05
Sziasztok!
Íme a nyolcvanezredik anyósos topic. 
Nézzétek el nekem de meg kell osztanom veletek anyóspajti mai beszólását,én még nem hevertem ki
Drága kicsi nyolchónapos kislányomnak kötőhártyagyulladása volt pár napja,levittem a dokihoz,kapott szemcseppet,és gyakorlatilag kétszer cseppentettünk neki és nyoma sem volt a betegségnek(láza sem volt).
Nos anyósom ma megkérdezte hogy nem lehet hogy a sok vakuzástól volt neki?
Mi van? Ez nem a Man in black Arra gondolt hogy biztosan sokat fényképeztük a gyereket,és attól lett kötőhártyagyulladása 
jujjjjjjjj................
Hozzáteszem nem szoktunk vakut használna csak nagyon ritkán és már vagy 2hete nem készítettünk fotót a kölyökröl.
Eddig is volt már pár hasonló nagyon jó meglátása,de ez lesokkolt.
Valakinek hasonló? 
Ez teccc!
Tudom, hogy neked még jobban fáj, de sok kisfiúnak jobb ha megcsinálják. Kevesebb a baj vele.
:-)
én is azért szeretem a kijelzőst, mert sokszor meglátom anyósék számát, már futok is a férjemhez vele azzal, hogy "anyukád híííív"!
bocs, lányok, kissé magam alatt vagyok, szegény Nándikámnak feltépték a kukiját - én akartam, butaság halogatni, ha muszáj -, mégis, annyira megviselt, hogy még a szemem is tikkel azóta. Nem vicc. legszivesebben lefeküdnék aludni vagy kisírni magam, rémes volt látni ahogy fáj neki.
Holnap Gáborka jön...azt is én akarom,de már előre rettegek, milyen lesz neki. De jobb túlesni rajta. És holnap még a helyettesítő dokinéni van, akiben sokkal jobban bízom. Nyomaszt az egész úgy ahogy van.
Lynette
Valahogy az én párom is mindig felkelt hétvégén is korán. Ezt szokta meg, mert segítenie kellett. Amikor én megismertem akkor éppen nem járt kapálni, de egyéb otthoni teendőkben mindig segített. Após otthon volt előnyugdíjban, anyós meg egyébként nem dolgozott, de bármilyen ház körüli barkács volt, azt mindig az én drágám csinálta mikor havonta-kéthetente hazament a melóból péntek este, akkor másnap már segített otthon. Még az elején mikor két havonta "hazamentünk" szinte egész nap nem láttam a drágámat, mert mindig valamit csinált.
És a párom szüleinél is mindig délben van ebéd, ha esik, ha fúj. Kivéve ha sógorék és mi megvagyunk híva, mert akkor sógiék 11-kor ebédelhetnek!
De ebédelni akkor kell, ha harangoznak, akkor már ott kell ülni az ebédlőasztalnál!! - legalábbis A.-nál.
Nevetni fogsz, mi is dél és fél egy között szoktunk enni.
Ez még abból az időből jött, hogy a lányom bölcsis volt, mindig korán kelt még hétvégén is, és ugye a kis konzervatív csipetke követelte 1/2 12-kor a kaját. Pedig nem egy evős gyerek, de a bölcsiben, oviban megszokta, hogy fél egykor legkésőbb már mentek aludni. Ha fél egyig nem került ágyba, akkor átesett a holtponton és akkor vége volt a délutánunknak, csak négy körül aludt el, és borult minden, na meg persze akkor irtó nyűgös volt.
Még most is aránylag korán 7 körül fent van hétvégén, mi is korai kelők vagyunk, én bevallom ebéd után szeretek inkább aluszkálni.
Az én Anyósom is telefonált Május 1-én 12.00-kor!
És nem meséltem lányok, nálunk új szokás jött divatba.
Anyósék a férjemmel nem beszélnek, csak ha a férjem hivja őket. Viszont a gyereket felhívják, mert a gyerektől meg lehet kérdezni, amire kiváncsiak velünk kapcsolatban (gyerek meg mindent elcsacsog nekik), cserébe a gyerek nem tesz fel nekik kérdéseket, amikre persze hazugság lenne a válasz.
Arany tünci bogyókák! Van eszük, mi? !
Tudom, lehet, hogy most gonosz voltam, de muszááááááááááááj valahogy kiadnom a bennem lévő feszültséget.
Na látod, kismancs, azuram most sem beszél, csak nyel csórikám magában nagyokat. Azt mondja nem akarja ezen magát emészteni, de kibeszélni sem beszéli ki magát. Úgyhogy most dugja homokba azt a kis okost, és akkor azt hiszi, hogy attól jobb lesz!!
Azért nem kell kétségbe esni. Nekem ennyi időbe telt 25 évet és egy kemény nevelést és családi szokást (jelenleg is kőkeményen ez a családi szokás) helyre hozni.
És látod mindennek meg van az oka !
14 év? Én ennél milliószor türelmetlenebb vagyok
Látom ám miért akadtam össze vele, csomó rossz tulajdonságomat megjavíthatom azzal, hogy benne tükörbe nézek, ez idegesít, és kijavítom.. csak marha nehéz
Ezt már egyszer elmesélted!
Akkor határokon belül, jó?
Egyébként nekem is volt egy ilyen kolleganőm! Egy sorscsapás tud lenni. Avagy nem ilyen, milyen is?
Ő egy irígy, sértődött, magát nem szerető nő volt, aki örökké elégedetlen volt akkor is ha a lába előtt hevert az egész munkahely. Az önmagunk nem szeretése elégedetlenséghez vezet, az elégedetlenség meg megmérgezi a környezetet, így rossz visszajelzést kap, azáltal még jobban elégedetlen lesz és még kevésbé szereti magát.
Ilyen egyszerű!
Rengeteg időmbe telt, míg a férjemet rászoktattam a beszélgetésre. Még 14 év után sem igazán beszéli ki velem a problémákat, de már sikerült elérnem, hogy ha nem is bezséli ki, de legalább mond valamit. Az elején mi is így voltunk, hallgatott mint a csuka és nézett rám a szemeivel, amitől én legszívesebben a falra másztam volna.
Náluk sosem volt szokás a megbeszélés, valamelyik szülő döntött, oszt jó van, úgy köllött csinálni, ennyi. Aztán meg egyedül volt, tehát maga döntött, nagyobb dolgokban meg a szülők még mindig.
De én kitartó voltam és gyötörtem őt, mindig ezerszer elmondtam, hogy ez így nincs jól, ha mindketten hallgatunk, akkor sosem tudjuk meg, hogy a másik mit akar.
Én csak azt tudnám tanácsolni, hogy mindenképp kényszerítsd rá a megbeszélésre. És valamilyen formában bizonyos fokig a közös kasszára. Nem kell egymást ellenőrizni, de legalább tudja, hogy mi az a pénz, ami elfolyik nála. Ezzel kéne szembesíteni őt, akkor talán megérti azt amit mondasz.
Én a hosszúhétvégén dolgoztam otthon ezerrel, aztán meg egy kicsit lazítottunk.
Először szerintem mindenki a megoldást kereste és miután megoldás nem igen akadt a problémákra, illetve a másik fél nem törekedett a megoldásra így maradt a nehezebbik út
érezni,hogy magad alatt vagy. én megértelek. de ne bolondozz a bőröndökkel!! fa..ább csaj vagy Te,semmint,hogy így feladd!
most el vagy keseredve,hidd el lesz ez még így se. de a kételyeidet oszd meg vele,beszéld ki magadból.
ne agyalj. szerintem 1férfi,ha nem akar vmit azt úgyse tudod ráerőltetni,annál makacsabbak. lehet az piszkálja Őt,hogy nem neki jutott eszébe. Ki is bak. nem irigyellek.
a gyerek-témával mi is így voltunk,de ha elfogadsz 1véleményt: ha arra vársz,hogy úgy jöjjön a gyerek amikor anyagilag "megengedhetitek" nem nagyon lesz ilyen. Nálunk is Ki akarta előbb én számoltam. aztán feladtam.mnnél jobban matekoztam,annál szarabbul éreztem magam. és most itt van Tücsök.hát nem szórjuk 2kézzel a pénzt,de megvan mindenünk,bizonyos kereteken belül.előtte utaztunk,buli,stb. kiéltünk magunkat,ez nem hiányzik.most még.
De a pénz félretevés nem rossz gondolat.én a 200-asokat kezdtem el "gyűjteni"(ha azt kaptam vissza,stb) Tudod milyen csalóka:nagy kupac,biztos kevés.aha.amikor megszámolod meglepődsz. De hozzáteszem nem "olcsó mulatság".de ha van ismerős,barát,családtag és Te elfogadod a "használt"(bizonyos szintig)cuccokat és nem ragadszkodsz a legdrágábbakhoz,(cak megjegyzem:ami használt nem biztos,hogy ócska de nem jelenti zt,hogy nem cska)
Már nem is jó! De régen az volt! Akkor nekem is tecc!
Csak úgy, mert jó volt látni..... nekem már.
most már nem tetszik egyáltalán, nagy a feje..!!! De akkro jó pasi volt!
Persze nem nekem csinált bébit, a párral utánam jövő titkárnőjének
Elszúrtam, hogy "belerángattam" pasast a gyors házasságba. Hülyén hangzik, hisz ő is átgondolta és direkt mondtam, hogy noha tökjó ez a lakás, de mivel felborítja a tervet, nem kötelező, mégis belement.. de most mégis egyre jobban azt érzem ez lehet a bibi.
Egyszerűen mióta összeköltöztünk megváltozott.
Támad, mintha elnyomtam volna és most kompenzálna. De ahányszor én azt éreztem én dolgaim érvényesülnek mindig felhoztam, hogy nah nem gáz-e, hogy én döntök (nem volt ötlete, és haladni meg kell, lett nekem ötletem és hát mivel másik nincs az lett.. pl mit együnk, hova menjünk, nem nagy dolgokra gondoljatok) Bak. Önálló, független, szabad. Konok, makacs. És ez most nagyon itt van.
Ne segítsen senki, néha én se, nemhogy mástól tanácsot kérni, inkább hónapokig nem halad a dolog.
Babát akar.. sztem pénzügyeink sz-rul állnak, havonta írkálom és nem marad meg a törlesztőre, amit kb nyártól fizetünk talán (lakhatásitól függ mikor lesz meg) de nem egyezünk.
Szerintem már most félre kéne tenni, babára pl. És minden hónapban legalább a hitel meg kéne maradjon.
Szerinte most vegyünk mindenfélét, ami kell, aztán ha hitelfizetés van, akkor szorul a nadrág, és lakásba semmit, autót alig használni stb.
Hát azt nem csodálom! Nekem is a legjobb munkahelyem lett volna,
mellette, vele....., jó tudom Te nem, de attól még másnak lehetett volna, mint volt is.
hehe, a F. egyik nagykutyusának voltam évekig a titkárnője és életem legjobb munkahelye volt :-)))
de többet erről nem írok, mert ez nem politikus topic :-))
Lányok, szép jó reggelt, itt van kávé, tea vagy épp capuccinó!
Szép jó reggelt csajok!
hol vagy Lynett? nincs itt senki,aki kávéval,teával várna minket és ez elszomorít.
Median! mentek ma vmerre? gyönyörű napunk lesz.
és hol vagy Dreist,Kismancs,Boszika? naaaaaa... legalább 1kávé erejéig gyertek. ne más miatt,csak azokért,akiket kedveltek.