Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Antidepresszáns .
2007-06-21 20:471.
Torolt_felhasznalo_258781
Létrehozva: 2007. június 21. 20:47
Sziasztok.2 Napja nyitottam 1 topicot,a segítségeteket kértem.Most pedig kétségbe vagyok esve.Amióta az orvos felírta az antidepit,olvasgatok,tájékozódom ebben a témában.Találtam egy olyan helyet,ahol,olyan emberek fórumoznak akikre iszonyú hatással voltak ezek a gyógyszerek,és a mellékhatásaitól szenvednek.Most jelenleg nem tudom,merjem vagy ne merjem szedni a gyógyszereimet.Nem akarok odáig jutni,hogy beledögöljek a mellékhatásokba.Azért mentem orvoshoz,mert iszonyú tüneteim vannak,nem akarok gyógyszereket szedni,ezért is mentem is azt hiszem későn,mert úgy gondolom,az embernek saját masgának kell megoldania a problémáit.Nem tudom megoldani,nem én mondom magamnak legyek boltban tömegben rosszul.Mindennapomat,az egész élertemet elviselhetetlenné tesz ez a betegség.Próbáltam,azt mondani magamnak,ilyen betegség nincs,semmi gond,nem vagyok beteg,bebeszélem magamnak.Addig míg ki nem megyek itthonról semmi baj,amint olyan helyre kerülök,remegek izzadok stb.Pedig nem akarom ezt,és mégis ez van.Az orvosomban bízom,azért mentem hozzá,segítségért.Félek,hogy odajutok mint sokan mások,se nem sírnak,se nem nevetnek.Üresek. Nem szeretnék beledögleni ebbe az egészbe,egyszerűen élni akarok ,vissza az életemet!!!!!!!!A kérdésem gyógyszer ,vagy inkább ne!!!!!!!!!!!!!?????????Próbáljak túljutni ezen az egészen 1,vagy ami 5 éve nem megy,vagy szedjem be és reménykedjem,hogy túlélem,nem leszek én is áldozat????????Köszi a válaszokat.
Semmi baj, csak a technika ördöge, mellényúltam!
2007 június 26.-án, 18 órakor lesz (ingyenes) előadás a Békásmegyeri Közösségi Házban, a címe: Félelmek, fóbiák, szorongások.
Nem tudom, hogy budapesti vagy-e, de ha nincs rá kereted (sajnos tényleg drága a pszichoterápia), akkor szerintem érdemes megpróbálkozni az OPNI-ban a kognitív terápiával.
Lehet, hogy nehezen tudod elképzelni, de én tudok konkrétan ilyen esetekről sajnos. Az illetőnek csak annyit kellett mondania, hogy depressziósnak érzi magát, és már kapta is a receptet (akkor járt először pszichiáternél).
Vagy ha beleolvasol ezzel kapcsolatos topicokba, nagyon sokan CSAK gyógyszert kapnak depresszióra, pánikra, szorongásra, stb.
Tényleg... 2006? Pikpik mi történt?
Amúgy idén nem lesz ilyen előadás?
Ha valaki gyógyulást keres, helyes ha tudja, hogy milyen szakember mivel foglalkozik, főként így van ez a lelki problémákkal.
Az orvos, pszichiáter, neurológus gyógyszerekkel kezel, a tünetek megszűntetésére törekszik. A gyógyszer a lelki betegség eredetét változatlanul hagyja, ezért nem gyógyít.
A pszichológus a tüneteket, és a kiváltó eseményeket elemzi (pszichoanalízis), és a dolgok megértése kapcsán igyekszik segíteni.
A pszichoterapeuta lehet bármelyik az előzőek közül, ha kapott terapeuta kiképzést. A betegséget kiváltó érzelmeket segít átalakítani olyanná, hogy megszűnjék ártó hatásuk. Ennek során a beteg meggyógyul.
2006 november 28.-án 18 órakor lesz ingyenes ismeretterjesztő előadás a Békásmegyeri Közösségi Házban
"Félelmek, fóbiák, pánikbetegség és kezelésük" címmel. Mindenkit szeretettel várunk!
pesze, hogy az! a "tele van a ... hòcipöm..." - cìmü fejezet. Gyakori - de NEM KÖTELEZÖ - hàzastàrsi gyakorlat!
Sokszor a HALLGATÀSBòL derül ki a legtöbb... És persze: az, hogy hallgatsz, nem jelenti, hogy nem gondolkozol - érzékelsz - érzel. Tehàt lehetséges, hogy a pszichològusnàl ücsörögve, mély hallgatàsban nagyszerü dolgokra jöttél rà...!
NEKED hasznàlt? Akkor AZ volt a célja.
Jò éjt Neked, szia!
S.
Télleg gyakori ez a párkapcsolatokban? Akkor nekem azért nincs? Én bekattannék simán. Utálnám minden pillanatát. Fel nem fogom, miért vágyik erre valaki.
Na, mindegy is, jó éjt mindenkinek!
Nekem olyan pszihodokim volt, aki nem beszélt. Sajna akkoriban én sem túl jól, ezért találkozóink mérsékelten voltak gyümölcsözők. Aztán hogy ezzel mi lett volna a célja, soha meg nem tudom.
Itt is annyi, én is el...
Tudod, amiket ìrok, hosszù évek tapasztalatai. Tudom, hogy ma Mo-n nem ròzsàs a helyzet, föleg egészségügyi berkekben - ezért megpròbàlok legalàbb itt segìteni azoknak, akik hozzàm fordulnak...
ha akarsz, ìrj privit,vàlaszolni fogok (elfoglaltsàgtòl függöen).
Jò éjt, szia!
S.
"A terápia az volt, hogy beszélgettünk és ő elmondta, hogy mit hogyan kéne." vagy ö csinàlta rosszul,vagy te értetted fére. a dolog lényege, hogy TE MAGAD ràjöjj arra, "mit hogyan kéne". Nincs recept. EGYEDI éLetheyzetek vannak, EGYEDI személyiségekkel. Ennek megfelelöen a "mit hogyan kéne" is EGYEDI. S CSAK az egyed tudhatja. IRÀNYVONALAK természetesen vannak. De ezek leképezése KIZÀRÒLAG egyedileg történhet - mert CSAK ebben az esetben hasznos. Még vmi: a pszichoÒgus SEM varàzslò. NEKED kell dolgoznod önmagadon - ö "csak" az ehhez szükséges eszközöket adja a kezedbe.
"De nekem ő a agyamra megy! Néha már véresre harapom a számat, hogy ne szóljak már megint valamiért. Minden idegesít, amit csinál, vagy épp nem csinál, ahogy megszólít, ahogy hozzámér, ahogy kimegy vagy épp bejön, hogy benthagyja a koszos gatyát, de most minek vitte ki, mit játssza meg magát, Órákig sorolhatnám!!!! "
Ennek a problémakörnek vajmi kevés köze van a pszichiàtriàhoz. Bàrmely pàrkapcsolatban gyakori.
Pszichològiàhoz természetesen màr igen. De ha EMIATT vagy levert, ingerlékeny, stb, akkor VALÒBAN inkàbb pszichològus kellene. Ezeket a gondokat ui. NEM lehet gyògyszerrel megoldani (nincs is rà szükség). Persze, könnyebb bevenni egy bogyòt és - làtszòlag - szép az élet - de a VALÒDI okokat görgeted magad elött...
Természetesen, ha MÀS is van... Az egyetlen, amit tanàcsolni tudok (és itt mòdosìtom az elözö àllàspontom): keress fel egy pszichològust. Ha kell, tovàbb fog küldeni.
Fönix,
sajnos ne tudok Neked konkrét cìmet mondani. Tenném, ha tudnàm - de 100 éve nem Mo-n élek. Mindenesetre, amit én tennék: keresnék egy jò pszichiàtert. Elmondanàm neki mindazt, amit itt leìrtàl. Segìteni fog - de elsösorban NEKED kell tenni a dolog érdekében.
Tehàt: orvos. De persze a döntés a TE kezedben van.
A párom még így is szeret és elfogad, de persze mindez, amiket itt leírtam, nem igazán látszik, mert igyekszem nagy önuralommal elkerülni a konfliktusos helyzeteket. De nekem ő a agyamra megy! Néha már véresre harapom a számat, hogy ne szóljak már megint valamiért. Minden idegesít, amit csinál, vagy épp nem csinál, ahogy megszólít, ahogy hozzámér, ahogy kimegy vagy épp bejön, hogy benthagyja a koszos gatyát, de most minek vitte ki, mit játssza meg magát, Órákig sorolhatnám!!!! Egyszer már pedzegettem, hogy talán nem kéne ezt nekünk így együtt tovább csinálni, pánikba esett, hallottam a hangján, hogy majdnem sír (sosem szokott), féltem, hogy valami baja lesz, annyira felizgatta magát. Aztán még az én lelkemen szárad. Na de most emiatt legyünk örökre összeláncolva? Csak emiatt??? Anyagilag tényleg szükségem van rá, de inkább lemondanék erről-arról. Vagy újra a gyógyszer, amitől újra ÉN én vagyok, az a jópofa, kicsit cinikus és nagyon erősés nagyon szerethető valaki.
Megkérdezheted. De nyìlt topikon nem szokàs. Esetleg priviben. Egyébként ha belenézel az eddigi kb. 1000 hozzàszòlàsomba, ùgyis kiderül. Nem is annyira làtensen.
Nehezen tudom elképzelni, hogy "vki beballag az orvoshoz, annyit mond, hogy depressziósnak érzi magát, majd a doki ír neki egy receptet..."
azt sem gondolom, hogy "egy szóval nem utal arra, hogy "a gyógyszer, amkt felírok, csak tüneti kezelés, terápia sem ártana az igazi váltzozáshoz".
HA ìgy van, SÜRGÖS vàltoztatàs kell. És persze mindenek elött: el az ilyen orvostòl. De mondom: nem hiszem, hogy ìgy megy a dolog.