Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ahova Isten báránykát ad..
Sziasztok!
Van ez a mondás: ahova Isten báránykát ad, oda legelőt is ad. Nem túl pontosan idéztem.
Érdekel, hogy nálatok ez így volt-e. Valóban lehetőséghez jutottatok anyagilag, miután megszületett a baba?
Hamarosan szeretnénk babát, de csak egyet tudunk vállani a lakáshitel mellett. Még így bennem van a félsz, hogy a gyeses időszak alatt-után hogy fogunk megélni. Utáni időszakban arra gondolok, hogy a munkáltatók nem igazán díjazzák a hiányzásokat, segítségünk pedig minimális lenne, egy testvér.
Köszönök minden hozzászólást, a pozitív és a negatív példát is.
(Szándékosan tettem a Divat-karrier topikok közé, azt hiszem, ez nem kifejezetten Babázzunk topik.)
Igazad van Nemerdekel. A mondas arra vonatkozik, hogy az ember atertekeli a dolgokat, ha gyereke lesz. Jobban felrerak, akcios helyeken vasarol, megbecsuli a munkahelyet... mivel tudja, hogy mostmar nem csak onmagaert felelos, hanem egy kis eletert. Ez az anyai gondolkodasmod huzza ki a csavabol.
De! ez nem azt jelenti, hogy kibuktam minden iskolabol, csak akkor keresgeltem munkat, ha eppen kedvem volt, de akkor sem teljes erobedobassal, de majd szulok 1-2-3 gyereket, aztan majd valaki megsegit (vagyis ad a baranykaimhoz legelot)...
Pedig amiket írtál magadról, hogy mi mindent teszel te is, és a párod is, munka, suli, stb..... Számomra totál azt mutatja, hogy igenis felelősen gondolkodsz. Csak talán túl óvatos vagy. Meg ilyen nagy horderejű dolgokban az ember tényleg hajlamos alulértékelni önmagát.
Nekem ezért jelent sokat az, hogy Isten adja a legelőt, akkor is, amikor én ép ésszel úgy gondolom, hogy esélytelen. De ezt meg nem lehet kényszeríteni senkire. Én legalábbis nem vagyok az a misszionárius típus
Én házas vagyok, de a felelősségtől valóban félek.
Hú, engem most virtuálisan ki fognak itt végezni, de hát vállalom.
Szóval mit várunk, hogy a kiszámíthatatlanra, az Istenben, sorsban, akármiben bízva gyereket vállaljanak egy olyan társadalom tagjai, akiknek jelentős része még egy papírt is fél aláírni, hogy x.y.-nal szeretné az életét jóban, ROSSZBAN leélni.... a gyerektől meg nem lehet elköltözni úgy, mint egy élettárstól - jogos a félelem, hogy "mi lesz, ha...."
Érdekes lenne egy statisztika, hogy kik hezitálnak jobban: az élettársak vagy a házastársak....
Nem tudom mit gondoljak.
Amikor bevállaltam a fiamat, aztán a lányomat, aki meghalt és utána a másik fiamat, eszembe nem jutott, hogy vajon tizenöt év múlva el tudom-e tartani. Sőt, tizenhárom év után elváltam! És mégis lett valahogy!
Szerintem ha mindenki azt a csontot rágná,hogy mi lesz ennyi meg annyi év múlva,mi, akik itt vagyunk most, egy kéjes gondolat formájában még mindig az éterben keringenénk!Szerintem itt van egy jó nagy adag félelem is a felelősségtől.
Teher alatt nő a pálma.
Édes,hogy teljesen atista emberek magyaráznak egy vallási tételt,kb mintha én magyaráznám a Koránt:))
a zidézet arra vonatkozhat,hogy a gyerekszülés-nevelés olyan energiákat,olyan képességeket tud felszaabdítani az emberben,amit koábban nem is hitt volna magáról: ahogy szokták mondani,akkor tanulsz meg jól úszni,ha egyből bedobnak a mélyvízbe.
Biztos mindnekivel fordult már elő,hogy nehéz helyzetbe került és a végén egy olyan tulajdonság-ötlet húzta ki a csávából,amit korábban el sem hitt volna magáról.
Én korábban el sem tudtam képzelni,hogy lehet összehangolni 3 gyereket sé most megy.99
Olyan tulajdonságok alakuktak ki bennem,nálam,amikről nem is gondoltam,hogy én vagyok.
Az a baj,hogy sokan anyagi kontextusba helyezik ezt a legelős szólást,pedig nem úgy kell érteni.
De mit magyarázzak hitetleneknek?::))
Hitelek: átgondoltan kell hitelt felvenni: tényleg csak 5 szobás , 140 nm-es kertes házban lehet gyereket nevelvni,70 nm-es lakásban nem?
Tényleg csak 5 milliós kocsival lehet furikázni?
Szia!
Nem olvastam végig a topikot, nekem két véletlenkém van hitel mellett, és vhogy egyre több pénzem van, azt hiszem azért mert egyre jobban be tudom osztani, meg amúgy sincs időm költeni.
Szóval GYES-re már nem tudok maradni itthon (26e az semmi, na de a fizum mellé 26e-t kapni az király, az egészet hagyjuk a számlán növelve a kis vésztartalékunkat).
Multitól jöttem szülni, ahova kötelező visszavenniük és GYES alatt nem rughatnak ki, így van hova visszamennem és egy év alatt felmérhetem, hogy gyerekkel is kellek e még ott (vlsz igen, rengeteg anyuka dolgozik ott) vagy kershetek másik állást.
Természetesen a lányomnak már intézve van a bölcsis hely, 24. listán, mert csak öt hónapos korában intéztem, akkor költöztünk.
Szóval azt szeretném csak javasolni, hogy szülni csak bejelentett mh-ről menj és időbe intézd a bölcsit.
Nekünk 85-95 között van a törlesztőnk, mindennap finomat és egészségeset eszünk, amiből az egy éves lányomnak is nyugodtan kiemelhetek, a gyermekeim szép ruhákban járnak, igaz nem tetőtől talpig Nike (csak az első kiscipőcske volt az:D), igényes játékai és mesekönyvei vannak.
MAGAMRÓL írtam, hogy ÉN így gondolom, hogy gyerek nélkül nem érdemes élni. Nem általában, hanem NEKEM.
Aki nem akar gyereket, és ezt tudja magáról, neki meg az a jó, ha nincs gyereke.
Nem ezt jelenti, de utoljára talán akkor hitték így az emberek, ezt írtam. De ne is foglalkozz vele.
Azt pedig továbbra is tartom, hogy elég megnézni, egy afrikai szalmakunyhó mellé legelőt ad Isten a báránykájának. Inniuk sincs mit, nemhogy enniük. Legfeljebb annyi jót tesz velük, hogy a fűtésre nincs gondjuk, nem fagynak meg.
Gyerek nélkül viszont nem érdemes élni.
Ez is egy általánosítás. Van, aki tökéletesen megvan gyerek nélkül és neki úgy jó az élete, úgy tökéletes. A gyerek csak púp lenne a hátán.
Csak sajnos ezt a társadalom nem képes elfogadni és megbélyegzi...elég buta ember aki ezt nem tudja elfogadni....
Szerintem mondj ilyet az Afrikában éhező, felpuffadt hasú embereknek, és kiderül, milyen gyorsan tudsz szaladni.
Ez marhaság.
Szép dolog a hit és a vallásosság, de azért nem a középkorban vagyunk. Ez utoljára akkor volt "hiteles", amikor a keresztény egyház irányította a világot, és az volt az érdekük, hogy minél több hívőt-adózót-katonát szüljenek az asszonyok.
És az lemaradt, hogy más az, ha mondjuk 5-10-15 év múlva változnak meg valaki körülményei, mint hogy már alapból csupasz pi..ával kezd a gyerekvállalásba.
Saját gyerekkorom példája, hogy nagyon jól ment a családnak, amikor kicsi voltam, aztán elváltak a szüliem, megváltoztak a jövedelmi viszonyok is, de én akkor már 14 éves voltam majdnem, így én magam is elmentem dolgozni iskola mellett.
Kinek mi a jó példa??
Mi a férjemmel már nagyon szeretnénk gyereket, de még nem adatott meg hozzá az a körülmény, hogy körömrágás nélkül belevágjunk.
És nem, itt nem a Brendonos pelenkázóról beszélek meg az adidas kiscipőről.
De nem szeretném, ha a gyerekemnek azt kellene mondanom, hogy nincs pelenka, nincs tápszer, csak mások által levetett, szakadt ruhában járhatsz és jaj, a hónap végén vajon lesz-e pénz 10 deka parizerre.
Amig így gondolkodnék és ezeken mint a topikindító 1000%, hogy még nagyon csak várnék a gyerekvállalással.
Fél-1 év már nem oszt nem szoroz bár nem tudom mennyi idősek.
Végigolvasva a hozzászólásokat, nagyon elkeseredtem, hogy itt tart az emberek többsége. Hogy azt hiszik sokan, hogy önmaguk képesek megteremteni a jólétet, és évtizedekre bebiztosítani a nyugis állapotot.
Ha ma nekem és a férjemnek is jó állása van, mi garantálja, hogy két hét múlva nem teszik utcára? Akkor most vállaljunk gyereket, vagy ennyi erővel soha? Ez már nem a szocializmus, ahol így vagy úgy, de mindenkinek volt biztos munkája! Ha erre várnánk, sose lenne gyermekünk.
10 fiatal párból talán (!!!) 1 az, aki hitel nélkül indul neki a közös életnek, mert valamelyiküknek van akkora háza, ahol tudnak lakni. A hitelt 15-20-25 évre veszik fel. Akkor ez mondjuk egy 25-30 éves párnál azt jelenti, hogy 40-50 éves koruk előtt ne is gondoljanak gyerekre, mert milyen felelőtlenség már hitel mellett, bizonytalan munkahellyel...??? Ha meg 40 évesen szül a nő, akkor azért oltja le a mélyen tisztelt NLC író-olvasóközönsége, hogy most már a gyereket veszélyezteti ilyen korban...
Ne értsetek félre, nem mondom, hogy pl. szülőkkel lakva, munkanélkül szüljön az ember évente. De ha mindig az ideálisra, a legjobbra, a legbiztosabbra törekednénk, akkor 10 év múlva lehúzhatnánk a rolót, és Magyarországra kitehetnénk az eladó táblát. Nézzétek meg, mikor született a legtöbb gyermek: a háborúk közben-után. Pedig akkor aztán biztonságból és pénzből volt a legkevesebb.
És igen, ehhez kell Isten, ehhez kell a hit. Hogy ha az én erőm, tehetségem, a világ lehetőségei befuccsolnak is, de higgyem azt, hogy Isten gondot visel rólunk. Nem úgy, hogy utalja a lottóötöst, de a lehetetlenből is kihozza a maximális lehetőséget.
Persze, teljesen egyetértek azzal amit írsz.
Azért baj, ha egy idézetet félreértelmeznek ( nem a topikindítóról beszélek, hanem általánosságban, ez a jellemző, hogy ezt a mondást gyerekre értelmezik ).
Csak annyit jeleztem, hogy az idézetnek teljesen más a tartalma. Aki nem vallásos, nem biztos, hogy tudja.