Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Politikai gumiszoba! Politikai gumiszoba! Politikai gumiszoba
Kedves Fórumozók!
Felhívjuk figyelmeteket, hogy a politikai topikokat csak a jogszabályokban kötelezően előírt mértékben moderáljuk, ezért itt fokozott a személyeskedés, vita, anyázás veszélye. Aki ezekbe a topikokba ír, illetve ezeket olvassa, készüljön fel lelkileg, és húzzon vastag bőrt a várható virtuális pofonok ellen, mert a moderátorok itt NEM törlik a bántó hangvételű hozzászólásokat, ha azok nem sértenek személyiségi jogokat, vagy egyéb jogi előírásokat.
A moderálással kapcsolatos további részletek a Felhasználási Feltételekben (http://www.nlcafe.hu/felhasznalasi) olvashatók.
Üdv: a moderátorok
Felhívjuk figyelmeteket, hogy a politikai topikokat csak a jogszabályokban kötelezően előírt mértékben moderáljuk, ezért itt fokozott a személyeskedés, vita, anyázás veszélye. Aki ezekbe a topikokba ír, illetve ezeket olvassa, készüljön fel lelkileg, és húzzon vastag bőrt a várható virtuális pofonok ellen, mert a moderátorok itt NEM törlik a bántó hangvételű hozzászólásokat, ha azok nem sértenek személyiségi jogokat, vagy egyéb jogi előírásokat.
A moderálással kapcsolatos további részletek a Felhasználási Feltételekben (http://www.nlcafe.hu/felhasznalasi) olvashatók.
Üdv: a moderátorok
Mszp-s stiklik
2010-03-09 22:141.
Létrehozva: 2010. március 9. 22:14
Sziasztok!
Ide gyűjtsük mindazokat a stikliket, amit az Mszp elkövetett az ország és az emberek ellen !
Legyen ez az mszp-s stiklik, átverések gyűjtőhelye!
Szerintem érdemes összegyűjteni, hogy ne keverjük és ne feledjük !
A kulturált hangnem mindenkinek kötelező !!!
Hamis tanúzás miatt vádat emeltek Szilvásy György egykori titokminiszter ellen a Benedek Fülöp volt agrárállamtitkár ügyében folyó nyomozás során – különleges facsemetékkel kapcsolatban – tett vallomása miatt.
A Gyurcsány-kormány titokminisztere a gyanú szerint 2010. július 27-én, a Benedek Fülöp volt agrárállamtitkár ellen folyó nyomozás során tett valótlan tartalmú tanúvallomást. Szilvásy György az ügyészségi nyomozók kérdésére akkor azt mondta, kifizette azt a harminc különleges gesztenyefa-csemetét, amelyet Benedek Fülöp szerzett neki, az ügyészség szerint viszont nem fizette ki.
(Benedek Fülöp 2003 és 2006 között az agrártárca közigazgatási, majd 2006-tól 2008-ig szakállamtitkára, 2008 és 2009 között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese volt. E tisztségeiben végzett tevékenysége nyomán több ügyben gyanúsítottként hallgatták ki, egyebek mellett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás miatt.
Az egyik ügyészségi gyanúsítás lényege szerint „B. Fülöp 2005–2007-ben jogosulatlanul szervezett meg reprezentációs célú protokollvadászatokat, illetve 2006-ban közreműködött abban, hogy saját célra megrendelt facsemeték ellenértékét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet fiktív tanácsadói szerződések megkötése útján fizesse ki”.
A Fővárosi Ítélőtábla Benedek Fülöpöt egy másik ügyben tavaly márciusban jogerősen másfél év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönre és hárommillió forint pénzbüntetésre ítélte egy pákozdi ingatlanügylet során elkövetett hivatali visszaélés miatt.)
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a XI. kerületi Szent Gellért Senior Apartmanház ügyében – tudatta a kerületi önkormányzat hétfőn, jelezve: a tulajdonló társaság felszámolása több mint hatvan idős ember lakhatását sodorta veszélybe.
Az előző polgármester, Molnár Gyula (MSZP) „kifejezetten előnytelen” szerződéseket kötött a befektető Millers Zrt.-vel.
A dokumentum értelmében Újbuda a 200 millió forintos telekingatlanáért cserébe ugyan 50 százalékos tulajdoni hányadhoz jutott az apartmanházat birtokló projekttársaságban, azonban sem irányítási, sem szociális ellátáshoz köthető jogot nem szerzett a cégben.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint a Millers Zrt. irányítása alatt álló Újbuda Gyöngye Kft. a ház építésére több mint másfél milliárd forintos hitelt vett fel, de a törlesztőrészleteket nem fizette. A kölcsönt és annak kamatait újabb hitelfelvétellel rendezték, ám – mint hozzátették – a kétmilliárd forintot megközelítő tartozás részleteit sem fizették a későbbiekben.
A társaság erre azért sem volt képes, mert az idősotthon üzemeltetését átadta egy másik vállalkozásnak, az ugyancsak a Millers Zrt.-hez köthető Senior Apartmanház Kft.-nek. „Az idősek befizetései ez utóbbi céghez kerültek, így a kiüresedett Újbuda Gyöngye Zrt. fizetésképtelenné vált” – írta a kerület, hozzátéve, hogy elrendelte a Fővárosi Törvényszék a társaság felszámolását, amelyet a napokban jóváhagyott a Fővárosi Ítélőtábla.
A közlemény szerint az ügyben a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya is nyomoz, s az ügyben felmerülhet Molnár Gyula és volt helyettese, Lakos Imre (SZDSZ) felelőssége is.
A jelenlegi fideszes önkormányzat az elmúlt két évben korlátozott lehetőségei mellett mindent megtett a helyzet rendezéséért. Jelezték, hogy a megoldás egy új befektető bevonása lehetett volna, ám ez „a gazdasági bűncselekmények gyanúját is kimerítő” szerződések miatt meghiúsult.
A megkezdődött felszámolási eljárás miatt az önkormányzat elveszítheti 200 millió forintos befektetését, miközben kérdéses az apartmanház bérlőinek sorsa. Közölték, a lakók bérleti jogának megtartása érdekében egyeztetést kezdtek a ház építését finanszírozó pénzintézettel és a felszámolóval is, ugyanakkor az önkormányzatnak nincsenek megfelelő forrásai ahhoz, hogy a helyzetet saját maga rendezze.
Csalás és más bűncselekmények gyanújával folytat eljárást az ügyészség abban az ügyben, amelyik magas rangú rendőri vezetőket is érinthet.
Egyes kiváltságos rendőrök házépítési munkáit a közbeszerzésekhez számolta el egy pécsi építőipari cég. A Hír TV oknyomozó riportereinek információi szerint a vállalkozás a szocialista kormányok idején több mint 22 milliárd forintot nyert el pályázatokon, a cég újította fel a többi közt a jelenlegi baranyai rendőrfőkapitány nyaralóját, a költségeket pedig más beruházásnál számolta el. Ezt a cég vezetőjének egykori bizalmasa vallotta, aki szerint nemcsak rendőröket vesztegettek meg, hanem politikusokat is. A Bayer Center a szocialista kormányzatok alatt a legtöbb munkát a Belügyminisztériumtól kapta.
Vesztegetés: bíróságon a volt szocialista.
Megkezdődött a XI. kerületi önkormányzat vagyongazdálkodási bizottságának egykori elnöke, Wieszt János elleni per szerdán első fokon a Fővárosi Törvényszéken. A volt szocialista politikust fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel vádolja az ügyészség.
http://mno.hu/belfold/birosagon-a-volt-szocialista-106942 7
Nyugdíjasok Magánbiztosítójának Üdülőjeként – MaBi – néven volt ismert Balatonlelle Köztársaság u. 36-38. szám alatti az az ingatlan, mely a negyvenes években SZOT tulajdonba került, majd ..
2005-ben tervezték a szálloda eladását előbb 1 milliárd forintért, majd 500 millió forintért, de mindösszesen 70 millió forintért Tornóczki Anita és Tornóczki János – Dr. Medgyessy Péter feleségének gyermekei - szerezték meg. http://www.helikonportal.net/blog/voros-iszap-katasztrofa ja-kapcsan
És nincs büntetés a közvagyon megdézsmálása miatt ..
Ezért a beböffentésért kár volt regisztrálni, szaporítottad a fika nickek táborát, olyanok vagytok mint a baktériumok, osztódással szaporodtok!
Én is sajnálom, mert nincs gyógymód az ilyen bacilusokra...
Többek között a múltnak köszönhető a sárga csekkek befizetésének a nehézségei....
" A kommunistától még nehéz lesz megszabadulni, mert senki nem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányát." Márai Sándor
Lerabolt országban, nehéz az élet......
Elkezdődött a szocialista városvezető büntetőpere
A vádirat ismertetésével kezdődött meg kedden a Miskolci Városi Bíróságon a Szitka Péter (MSZP) kazincbarcikai polgármester ügyében indított büntetőpere http://mno.hu/belfold/elkezdodott-a-szocialista-varosveze to-buntetopere-1065705
Egy év alatt befektetési alapból származó jövedelme 200 millióval nőtt meg a jegybankelnöknek. A bizottság arra kíváncsi, ez hogy történhetett.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ismet_a_vagyonarol_fag gatak_simort.515280.html
Ha valaki tudja követni...
Kapolyi és az MVMA Kárpát Energo Zrt. Kapolyi László cége, a System Consulting Zrt. projekttársaságában az MVM 2008-ban 51 százalékos tulajdonrészt szerzett, majd 55,3 millió eurós általános vállalatfinanszírozási célú, a vásárosnaményi gázerőmű megvalósítását célzó hitelszerződést kötött a Kárpát Energóval. A hitelfelvevő teljes egészében lehívta az MVM-kölcsönt, majd 32,553 millió eurót utalt át a Power Investments International II. S.Á.R.L. nevű luxemburgi cégnek befektetési kölcsönként. A Power Investments II. 1,724 millió eurót fizetett az MVM-nek. Ezt a befizetést azonban a Vértesi Erőmű Zrt.-t privatizáló Kapolyi László cégének, a System Consulting Zrt.-nek kellett volna teljesítenie.
A Kárpát Energo 5,748 millió euró (1,4 milliárd forint) értékben részvényeket jegyzett a Power Investments II-ben, de a tőkeemelésre már ezt megelőzően, a 9 milliárdos kölcsön lehívásával egyidejűleg sor került. A Kárpát Energo ezt a részesedést továbbértékesítette egy ismeretlen hátterű, System Investment Corporation nevű panamai cég részére. A luxemburgi cégnyilvántartás szerint a Power Investments International II. S.Á.R.L. nevű céget 2007. december 21-én jegyezték be 12 500 eurós törzstőkével. A vállalat tulajdonosa a Kajmán-szigeteken bejegyzett Power Investments International offshore cég. A Kajmán-szigeteki Power Investments International székhelye egy postafiók az Ugland House nevű irodaépületben. Leányvállalata, a Power Investments International II. luxemburgi cég vezető tisztségviselője Szász András, a vezető tisztségviselő értesítési címe megegyezett a Kajmán-szigeteki anyavállalatéval.
2008 decemberében Kapolyi László írásban bejelentette, hogy eláll a Vértesi Erőmű Zrt. megvásárlásától, és a Power Investments II. által felvett kölcsön fedezetéül felajánlotta az erőműtársaságért már megfizetett vételárat, a System Consultingnak a Kárpát Energóban még meglévő 25 százalékos részvénycsomagját, és a Kárpát Energóval szemben fennálló követeléseit. Az MVM által lefolytatott vizsgálat szerint azonban mindez nem fedezi a teljes összeget. 2008. december 31-én Kapolyi azt is közölte, hogy a System Consulting pénzügyi ellehetetlenülés miatt nem veszi át a Vértesi Erőműtől 2009-re megrendelt 250 megawatt áramot. Mivel az erőmű saját kapacitásából csak 40 megawattot tudott részére lekötni, a fennmaradt 210 megawatt beszerzésére 11 áramkereskedővel szerződött.
A kereskedőket mintegy 20 milliárd forintos kár érte emiatt, amit a Vértesi Erőmű Zrt.-től követeltek, az viszont nem tudta behajtani a System Consultingon, mert nem írtak alá szerződést a megrendelésről, amelyet a Vértesi Erőmű anyacége, az MVM elől is eltitkolt.
Bűnszervezet működött a Magyar Villamos Művekben (MVM), állapította meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a cég 2007 és 2008 közötti gazdálkodásával kapcsolatban indult nyomozásban.
Az ügynek hét gyanúsítottja van, köztük Kocsis István volt vezérigazgató, Szász András korábbi főtanácsadó, Kovács József, a Paksi Atomerőmű volt vezérigazgatója és Kapolyi László, az MSZP volt országgyűlési képviselője.
A szociáldemokrata politikus, üzletember Kapolyi László ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt 2012 februárban indult büntetőeljárás. A nyomozók szerint Kapolyinak köze volt ahhoz, hogy a cég több, az államnak milliárdos veszteséget okozó üzletet kötött. Kocsis Istvánt, aki az MVM után a BKV vezérigazgatója lett, már 2011-ben gyanúsítottként hallgatták ki, júliusban ugyancsak hűtlen kezeléssel gyanúsították meg Molnár Lászlót, a Magyar Villamos Művek (MVM) és a paksi atomerőmű korábbi vezérigazgató-helyettesét is.
Kocsis Istvánt 2008. tavaszán, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök kezdeményezésére váltották le az MVM vezérigazgatói székéből. A következő, Mártha Imre nevével fémjelzett MVM-vezérkar birtokon belülre kerülve a társaság könyvvizsgálója és egy nemzetközi ügyvédi iroda bevonásával belső vizsgálatokat indított az MVM Csoport több tagvállalatánál, beleértve a Paksi Atomerőművet is, milliárdos visszaélések gyanúja miatt.
A megbízott nemzetközi ügyvédi iroda által 2008–2009-ben lefolytatott belső vizsgálat megállapításai szerint az MVM Csoport részéről eljáró személyek esetében sikkasztás és hűtlen kezelés, a résztvevő külső felek oldalán orgazdaság, pénzmosás és jogosulatlan befektetési tevékenység, valamint a bűnszövetkezeti elkövetési forma gyanúját veti fel az offshore cégekhez került milliárdok ügye.
Az érintett offshore cégek Szász Andráshoz, és üzlettársához, a bécsi illetőségű Alexander Gerstl-hez köthetők. Szász az MVM-nél Kocsis István tanácsadója volt, az MVM nemzetközi terjeszkedésére vonatkozó tanácsokat adott a vezérigazgatónak.
1997-ben Demszky Gábor főpolgármestersége idején eladták a vízművek kisebbségi tulajdoni hányadát.
Hogy mennyit tejelt a fővárosi cég a külföldi befektetőknek?
Az 1997-ben 16,5 milliárd forint vételárért odaadott 25 százalékos részvénypakk mellé járó menedzsmentjogok azt eredményezték, hogy a külhoni befektetők irányíthatták a céget, ennek köszönhetően kaszáltak tizenöt év alatt cirka 35 milliárd forintot. Ha most nem venné vissza a főváros a részvénycsomagot, 2022-ig még hazalapátolhatnának plusz negyvenmilliárd forintot menedzserdíj, illetve osztalék jogcímén, sőt az eredeti kontraktus alapján tíz év múlva még visszavásárlási kötelezettség is terhelné Budapestet.
(A vállalat irányítóinak energiáját bizonyára lekötötte a menedzsmentdíjuk kalkulálása, hiszen például a tűzcsapok működőképességének ellenőrzésére, a karbantartásukról való gondoskodásra már nem nagyon maradt idejük. A katasztrófavédelmi hatóság a közelmúltban mérte fel a tűzcsapok állapotát, és igen súlyos hiányosságokat tárt fel. Önmagában ez is elegendő lett volna a szerződés felbontására, Tarlós István főpolgármester azonban nem akarta kiélezni a konfliktust az RWE német és a Suez francia céggel, tekintettel az IMF-fel és az EU-val az elővigyázatossági hitelkeretünkről remélt tárgyalásokra.)
Normális körülmények között a „menedzsmentet” egyszerűen el kellene zavarni a fővárosi vízművek környékéről is. Az, hogy a befektetők most 15,1 milliárd forintért hajlandók megválni az aranytojást tojó tyúkjuktól, pontosan jelzi, milyen előnytelen és erkölcstelen szerződést kötött a Demszky-féle vezetés annak idején. A fővárosi polgár elégedetten nyugtázhatná, hogy az ügyészség hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt elrendelte a nyomozást a vízmű privatizációs szerződése ügyében, ám az eddigi tapasztalatok alapján erősen kételkedik „az ismeretlen tettesek” felelősségre vonásában. De egy dologban biztos: végül a visszavásárlás árát is vele fizettetik meg például rosszabb közszolgáltatások, elhalasztott útfelújítások formájában.
Nem igazán stikli - csak kicsit...
Az Egymillióan a Demokráciáért (EMD) nevű – kormányellenes – civil szerveződés huszonötezer dollárt kapott egy külföldi szervezettől.
A 12 500 dolláros első részlet januárban érkezett az alapítványhoz. A támogatásról és a pénz beérkezéséről tudott Székely Sándor társelnök, Dávid János, Bódi Beáta Ágnes és Varga Arnold ügyvivők – tette közzé az EMD saját Facebook-oldalán a Bili.blog.hu. Mint kiderül az „EMD egyesület” aláírást viselő közleményből a pénz jelentős részét már elköltötték. Előkerül például egy szerződés másolata, melynek értelmében Varga Arnold felszámolás alatt álló cége vállalt és teljesített szolgáltatást, és állított ki számlát. „Az alapítvány még annyit közölt, hogy történt egy nagy összegű (több százezer forintos) banki és ATM-készpénzfelvétel is.” Az egyesület vezetősége azóta sem hajlandó tisztázni a történteket, a pénzzel elszámolni nem tudnak vagy nem akarnak.
Az EMD tulajdonképpen az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért (Milla) Facebook-csoport huszonnyolc tagja és szervezője által létrehozott egyesület. Székely Sándor pedig társelnöke az utóbbi időben egyre agresszívabb hangot megütő, emblémáját engedély nélkül használó Magyar Szolidaritási Mozgalomnak is.
A budapesti amerikai nagykövetség sajtósai nem számoltak be róla, hogy a magyar fővárosba érkezett Marie L. Yovanovitch amerikai külügyi tisztviselő, aki a hazai sajtó munkatársaival is találkozik.
Az egyesült államok korábbi örményországi és kirgizisztáni nagykövete legutóbb szeptemberben járt itt. Állítólag ő volt annak a tanácskozásnak is a szervezője, amelyet tavaly októberben Washingtonban tartottak, és ahol Magyarország visszafejlődéséről beszéltek.
Bradley A. Hurst, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének sajtóattaséja korábban arról számolt be, hogy a washingtoni külügyminisztérium európai és eurázsiai irodájának helyettes vezetője nem érintkezik a média munkatársaival, csak sajtóközleményt ad ki itteni megbeszéléseiről.
Bolgár György ott volt.
Marie L. Yovanovitch kávézással egybekötött beszélgetésen kérte ki magyar újságírók véleményét a hazai belpolitikai helyzetről. A vendégek között szerepelt Bolgár György, a Klubrádió műsorvezetője, Horváth Gábor, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese, Mészáros Antónia, az ATV műsorvezetője és Feledy Botond, az MTI munkatársa is. A Magyar Nemzet nem kapott meghívót.
Arra a kérdésre, hogy milyen kritériumok alapján kaptak meghívót a sajtóorgánumok, nem kapott választ a Magyar Nemzet – Bradley A. Hurst nem volt elérhető.
Az egykori KISZ-vezér Nagy Imre egy - azaz 1 - forintért jutott a Caola vállalatbirodalomhoz.
(Az általa vállalt köztartozások rendezése aztán eltűnt a bankkonszolidációk szövevényes forgatagában...)
Energiaszektor: a Horn-féle (csatlós)kormány az energiaszektort is külföldi kézre adta (ráadásul egy francia ÁLLAMI cégnek!)
Ezt az ágazatot összesen 400 milliárd forintért adták el. Ugyanebben az időben a britek egy hasonló nagyságrendű energiaszektort egy brit magáncégnek 11-szer ekkora áron adtak el...
Az energiaszektor is stratégiai ágazat! Ezek után senki sem védte meg a magyar fogyasztókat a nyugat-európai áraktól.
Bizonyos magán- és pártérdekeken kívül semmi sem indokolta az elkótyavetyélést.
A napokban megszületnek az első büntetőfeljelentések a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodása ügyében. A vizsgálat alá vont szervezetek 75 százaléka érintett a feljelentésben, az elkövetési érték meghaladja a 6 milliárd forintot.
A Kehi a kasszák befektetési tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatban további feljelentésekre készül. Ezeket is figyelembe véve a teljes kárérték és az elmaradt vagyoni előny elérheti a 10 milliárd forintot is.
A lap megjegyzi: amennyiben beigazolódik a gyanú, a vagyonkezelők érintettsége miatt újabb pénztárak tűnhetnek el.
Kordax-ügy: a Kordax Rt. olajban utazott, vám- és áfacsalással növelte a vagyonát. Szlovákiába szállított feldolgozásra nyersolajat, és azt benzin és gázolaj formájában hozta vissza. Ezek után nem kellett vámot fizetni. Azonban olyan készterméket is behozott a Kordax, amit nem az általa kivitt nyersanyagból készítettek. A Kordax végül 10 milliárdos köztartozást halmozott fel.
A cég tulajdonosa, Kelemen Iván a cég pénzéből az MSZP és az SZDSZ kampányát is támogatta, együtt vacsorázgatott Budai Lászlóval, a Tocsik-ügyben elhíresült SZDSZ-es vállalkozóval és Pető Ivánnal.
jó kapcsolatokat ápolt MSZP-s és Postabankos körökkel.
A BÁV Rt. hasonló üzletet kötött az MSZOSZ-szel is, amelytől festményeket vett. Könyv szerint a festmények értéke 200 ezer forint volt, a BÁV azonban 20,3 millió forintot fizetett az MSZOSZ-nek. Ez a valós érték több, mint százszorosa!!!
A BÁV Rt. Az ÁPV Rt. tulajdona volt, majd 1998 elején a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési bank tulajdonába került. Vagyis, ismét közpénz vált pártpénzzé.
Az ÁPV vezére, Kocsis István nem sokkal az ügylet után az RWE alkalmazottja lett havi 18 ezer márkás fizetésért. Ehhez miniszteri engedély kellett, amit Csiha Judit privatizációs miniszter (aki akkoriban vett fel 8 millió forint értékű VIP-hitelt) meg is adott. Egyebek között ez az olcsón privatizált erőmű hozta be a költségvetésbe azt a pénzt, amivel a csőd szélén álló Postabankot meg lehetett támogatni, és így VIP-hiteleket és egyéb segítségeket igénybe venni. Közvagyonból magánvagyon.
Megint.
tulajdonszerzése lehetővé teszi a hitelezett döntéseinek ismeretét, így, úgymond, kisebb a hitelkockázat. És: a közpénzből nyújtott E-hitel egy részével, teljesítmény nélkül, a magánvállalkozás tulajdont szerez. Vagyis: közpénzből ismét magánvagyon lesz.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Agrobank-vezérek (Kovács Mihály és a Dreyfusként kezelt Kunos Péter) aranyügylete kapcsán kirobbant botrány idején támogatta az Agrobankos alakokat.
Ráadásul ezeket az eszközöket az állam csak bérli, tulajdonosuk a magáncég. (!) Érdekes, hogy a Horn-kormány egy részben külföldi magánszemélyek által jegyzett céget bevont egy ilyen, a titkosszolgálatokat érintő ügybe... E mögött a költségvetésből finanszírozott ügy mögött az MSZP-klientúrához tartozó személyek álltak...
Vörös rozsdafoltok az alumíniumiparon
Sajátságosan privatizáltak önmaguknak A mai iparbárók http://www.magyarhirlap.hu/belfold/voros_rozsdafoltok_az_ aluminiumiparon.html
Tanúként idézték be a szocialista politikust, Göncz Kingát
2011. február 23. http://www.mno.hu/portal/767555 http://www.hirtv.hu/filmek/moszkva_2011_02_23.wmv
Szá ndékos károkozás a postaszékháznál?
2011. február 23. http://www.mno.hu/portal/767446
Újabb gyalázatos mutyi? Többszáz ingatlan tűnt el szőrén-szálán
Rejtély, hova tűnt az üdülési alapítvány 352 ingatlana http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=z_get_topic&f=2&t=002552&m=000522
Tornóczky Anita és Balázs
Vételt követően nyomban kiirtották az ingatlanon lévő több száz db. öreg fenyőt, majd ..
2005-ben tervezték a szálloda eladását előbb 1 milliárd forintért, majd 500 millió forintért, de mindösszesen 70 millió forintért Tornóczki Anita és Tornóczki János – Dr. Medgyessy Péter feleségének gyermekei - szerezték meg.
Vételt követően nyomban kiirtották az ingatlanon lévő több száz db. öreg fenyőt, majd olyan építkezésbe kezdtek, melyre tekintettel a környék lakói a következő oldalon látható – aláírásokat kitakartam – kérelemmel fordultak 2006. július 14-én a Középdunántuli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felé. http://www.helikonportal.net/blog/voros-iszap-katasztrofa ja-kapcsan
Közben a pénz a bécsi sógornő cégén keresztül a karibi térség felé mozog. A Technomark fizetésképtelenné válik, felszámolják.
A befektetői oldalon (a fővárosnál), ugyebár, bűncselekmény nincs (jóhiszemű befektetés volt...), tehát büntetés sincs.
Ám: pénz sincs. Az ügyben szereplő nevek később felbukkannak más ügyletekben is: művészeti kuratóriumok, fővárosi vagyonbizottság elnöki tisztsége, (!) stb.
Pártingatlanok: több helyen, például Pécsett példa van rá, hogy az MSZP az ingyen használt állami tulajdonú ingatlanokat jó pénzért kiadja vállalkozóknak, cégeknek. Vagyis a közvagyonból ismét pártpénz lesz.
Xénia-láz ügy: Czégé Zsuzsa cége, a Félixfilm Stúdió az MTV számára döbbenetesen hátrányos szerződés által az éppen csőd szélén álló MTV költségvetéséből több százmillió forintot vett fel a Xénia-láz c. sorozatért. A Xénia-láz Mozgalom később egyesült az úttörőmozgalommal. A Xénia-láz Mozgalom vezetője Schmuck Andor MSZP-s képviselő volt, aki a Xénia-klubtag gyerekeknek családjuk anyagi helyzetét, fogyasztási szokásait és "beállítottságát" tudakoló kérdőívet küldetett szét. A sorozat egyébként Máté László MSZP-s vállalkozó egyik cégének, a WÉS Rt.-nek a termékét, egy "energiaitalt" is reklámozott, amiből a Magyar Televíziónak viszont nem volt haszna.
Tehát: aránytalanul nagy összegű magánvagyon lett közpénzből (az MTV pénzéből), és törvényellenes árureklámozás, valamint törvényellenes információgyűjtés is tarkította ezt az MSZP-s érdekeltségű történetet.
(Hozzátartozik még, hogy Czégé Zsuzsa tulajdonostársa volt a meggyilkolt Prisztás József. Czégé Zsuzsa klubjában Prisztáson kívül gyakran megfordult Horn Gyula.)
Lusztig gyaníthatóan rejtőzködésében is segítette a nőt, mégsem vonták felelősségre bűnpártolásért.
Pihenjünk meg egy kicsit Sándornál... picit részletesebben úgy 1999-ből...
Sándor hallgat - Elvesztett százmilliók (Huth Gergely)
Sándor László MSZOSZ elnök, szocialista képviselő, az Egészségbiztosítási Önkormányzat (EBÖ) elnökeként több mint egymilliárd forint értékű részvénycsomagot cserélt el gyakorlatilag értéktelen Medicor részvényekre, miközben megkerülte az EBÖ közgyűlését. Az öt éve történt ügyletet Fejes László, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója – ma a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese is jóváhagyta.Információink alapján csak a jéghegy csúcsát jelenti az a Sándor Lászlóhoz köthető, 64 millió forint veszteséggel járó – lapunkban is ismertetett – részvényügylet, amelyért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ellenőrzési főosztálya májusban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt tett feljelentést a rendőrségen. Ugyanis nemcsak az kifogásolható, hogy az OEP 1994 novemberében a legkedvezőbb ajánlatnál 64 millió forinttal olcsóbban a Medicornak adta el Budapest Bank-részvényeit, hanem az is, hogy azokért készpénz helyett az orvosi műszergyártó nagyvállalat részvényeit névértéken vette át. Ezt az ügyletet az év során az OEP tulajdonában lévő teljes banki részvényarzenállal megismételték. A Medicor Holdingnak akkoriban – akárcsak ma – komoly pénzügyi problémái voltak, többek között több százmillió forintos tartozást halmozott fel a Postabankkal szemben, s a gondok miatt a cég részvényei elértéktelenedtek. Sándor László mégis úgy döntött, hogy azokat az értékes banki értékpapírokat – többek között a Budapest Bank-, a Magyar Hitel Bank-, a Magyar Külkereskedelmi Bank, és az IBUSZ-részvényeket –, amelyeket még 1988-ban vásároltattak fel a társadalombiztosítással, Medicor-részesedésre cseréli. Kezünkbe került dokumentumok szerint Sándor László – bár kikérte a tíztagú elnökség jóváhagyását is – egymaga folytatott tárgyalásokat, majd vezényelte le az előnytelen részvénycseréket. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat Közgyűlésével utólag hagyatták jóvá a döntéseket, ami pedig törvénysértő. Az akkoriban hatályos tb-törvény ugyanis kimondja, hogy az OEP vagyonáról csak a közgyűlés határozhat. Sándort többen is figyelmeztették, hogy a Medicoros tulajdonrészszerzés helyett számos előnyösebb megoldás is létezik. Például a Budapest Bank-részvénycseréről az önkormányzat vagyongazdálkodási ideiglenes bizottságának több tagja is jelezte, hogy jelentős veszteséggel járhat. Ám Sándor László a bizottsági ülés végét meg sem várva személyesen intézkedett, hogy a szerződést írassák alá Fejes László főigazgatóval. Az OEP vagyongazdálkodási főosztálya pedig három alternatívát is ajánlott az elnöknek a banki részvények értékesítésére. Kétféle államkötvény vásárlását, vagy a Medicor-részvények tényleges piaci árán történő megvételét javasolták Sándornak. Ezt az előterjesztést az elnök letiltotta, s nem kerülhetett sem a döntést előkészítő bizottság, sem az önkormányzat elé. A káros döntés hatásaira az Állami Számvevőszék is felfigyelt, amikor 1996-ban nehezményezte, hogy az OEP nem kapta meg az előző évi 75 milliós osztalékát. Ez a helyzet az elkövetkező években sem változott, s a Medicor Holding nagy része jelenleg is gondokkal küszködik. Igaz, mindezt némiképp bizakodóbban látja Gábor Péter, a Medicor elnök-vezérigazgatója. Ő lapunknak elmondta: OEP még pénzénél is maradhat: ugyanis a General Electric félmilliárd forintot kínált a részvénycsomag egy értékes darabjáért. Értesülésünk szerint a várhatóan több százmilliós veszteséggeljáró medicoros részvénycseréket postabankos kapcsolatai miatt erőltette Sándor László. A pénzintézet ugyanis az 1994-es ügyletet követően hozzájuthatott a Medicorral szembeni százmilliós nagyságrendű követeléséhez, a cég pedig tőkeemelést hajthatott végre. Azaz a társadalombiztosítás pénzén konszolidálták a Medicort és támogatták meg a Postabankot. Sándor jutalma mindezért nem is maradt el: 1995-től évi másfél milliós fizetést kapott a Postabank felügyelőbizottságában betöltött tisztségéért, de a VIP-hitelosztásról sem maradt le. A szocialista szakszervezeti vezető sajtófőnöke megkeresésünkre jelezte: az elnök nem foglalkozik a már lezárt OEP-es ügyekkel, így azokkal kapcsolatosan nem is kíván nyilatkozni. Fejes Lászlót is meg kívántuk kérdezni, ám ő egyelőre nem reagált megkeresésünkre.’
huth.gergely@mno.hu">Gigastorage-ügy: egy Bisszer Dimitrov nevű bolgár ex-titkosügynök Franciaországban egy számítógépes keménylemez-gyártó üzemet vásárolt. Ehhez jelentős hitelt vett fel, a francia állam is támogatta több tízmillió frankkal. Hitelezett neki a HFT (résztulajdonos: az OTP) és a bécsi CW-bank (az MNB leánybankja.) A pénzt a bolgár egy amerikai számlára utalta.
A franciák, miután Dimitrov nem tartotta be a szerződésben foglaltakat, letartóztatták, de a pénz nem került meg. Dimitrov egyik munkatársa, Peter Dobrev a Kereskedelmi Bank exelnökének, Horn kabinetfőnökének, Apró Piroskának a férje. (Apró Piroska Apró Antal, a hírhedt bolsevik lánya.) A pénzeket kölcsönző bankokban tulajdonosként, igazgatósági tagként Apró Piroska baráti köre ült. A bolgárnak hitelezett pénzek tehát a magyar költségvetésből is származtak.
És vajon még kinek csurrant-cseppent belőle?
Ugyanez a kör - miniszteri jogon - közbeiktatja a New Yorkban bejegyzett HFT nevű cégét, majd MOL-elnökként fogadják a saját cégük beiktatásával és hasznával érkező olajszállítmányt, mintha állam küldené államnak.
A szovjet államadósság: az államadósság értékesítésében rejlő üzleti lehetőségeket egy bizottság szétosztja a kedvezményezettek között. Kedvezményezett az, aki a szovjet adósság jogutódjában, Oroszországban talál olyan árut, amit más piacokon lehet értékesíteni. Ekkor Oroszország kifizeti az áru vételárát, a lebonyolító pedig befizeti a magyar államnak a megfelelő öszeget. A bonyolítónak pályázni kell erre a lehetőségre, és a befizetési arányra javaslatot kell tennie. Ez az adat szükségszerűen titkos. Ám a szocialista kormány az egész ügyletet titkosította. Az állam képviselői, a kedvezményezettek és a döntéshozók ugyanannak a politikai körnek a tagjai! (Pál, Dunai, Kapolyi, Máté, Hujber.)
A Horn-kormány korrupciós ügyei... folyt.
Horn-villa: Horn Gyula villáját a Postabank Rt. cége, a DOM Rt. építette meg, úgy, hogy Horn-nak és családjának az első kapavágástól az utolsó simításig az egész nem került többe tizenkétmillió forintnál. A budai villanegyedben, egy akkora telken, amelynek csak a telekára többet ért.
Horn ezzel a cég lekötelezettjévé vált.
„Fehérgalléros bűnszervezetként” működtek a Zuschlag János irányítása alatt álló fiktív egyesületek – ismerte el Lados István. Zuschlag személyi titkára szerint az elsőfokon 8 év 6 hónap börtönre ítélt Zuschlag Jánoson kívül a minisztériumi döntéshozókra is szükség volt, hogy hatékonyan működjön a „pályázati pénzszivattyú”.
- A Zuschlag-féle pénzszerzési mechanizmus egy percig nem működött volna az állami szervek nélkül. Kirívó szakmaiatlanságok, arcpirító durvaságok fordultak elő szemben a normális pályázókkal, akik adott esetben szerettek volna lebonyolítani egy tábort és azért nem tudtak, mert bizony a politikát kellett megtámogatni – jelentette ki Zuschlag János volt személyi titkára.
Lados igazságtalannak nevezte, hogy az egykori ifjúsági tárca dolgozói közül senki sem került a vádlottak padjára – pedig egy olyan esetről is beszél, amikor személyesen ő adta át a hamis számlákat Ocsovai Tamásnak, az egyik helyettes államtitkárnak. Lados azt állítja, a 116-os szobában Arató Gergely orra előtt készültek a fiktív pályázati igazolások. Az interjú során arról is beszélt, hogy a csak papíron létező „civil szervezetek” vezetői is jól jártak Zuschlag pályázataival – Marsovszky Balázs a Fiatal Baloldal fővárosi elnökeként például a Biztos Pont Egyesületet irányította.
- Volt olyan, hogy a jelenlétemben Marsovszky Balázs pénzt adott Zuschlagnak. Majd Zuschlag megnézte a banktól kapott igazolást, hogy mennyi a pénz. Megszámolta és volt ilyen megjegyzése, hogy „na, a piszkos zsidó több mint 10 százalékot vett le”. Állítólag azért vállalták az egyesületekben az elnökségi pozíciót, mert 10 százalékot lecsippenthettek a nyereményből – mondta Lados István.
A Zuschlag-ügy másodrendű vádlottja, akit a bíróság nem jogerősen 2 év börtönre ítélt, az interjú során arra is kitért hogyan sikerült megtérítenie egykori főnökének az okozott 75 milliós kár jelentős részét. Lados azt mondja, ha a pénz eredete tisztázott lenne, biztosan előállt volna vele Zuschlag – mivel ezt enyhítő körülményként figyelembe veszi a bíróság.
Milyen szép felvételek... azért ehhez még hozzátartozik, amikor Bajnai a méregtől vörösen állt a díszes társaság közepén, és hallgatta a proletár internacionálát, amivel Havas Szófia kedveskedett neki.
Akkor jöjjön egy másik nincstelen proletár, aki csak a láncait veszítheti, ugyebár - Kóka pumájának esete a kistigrissel.... Itt
Kóka János 2005. október 24-én jelentette be: nagy szerencse érte hazánkat, mivel nem Szlovákiába, Cseh- vagy Lengyelországba, hanem Magyarországra telepíti gyárát a világ egyik legjelentősebb autógumit gyártó cége, a dél-koreai Hankook. Egy szűk kör számára azonban még jóval ezelőtt kiderült a leendő létesítmény helyszíne is: Dunaújváros, régi nevén Dunapentele.
Az új munkahelyek teremtésének víziója a betartatlan választási ígéretekkel szorongatott kormánynak nagyon fontos volt. A balliberális sajtó olyan sikerkampányba kezdett, amit csak országgyűlési választások idején tapasztal a magyar szavazó. Tekintettel a baloldali médiafölényre, a csapból is Kóka János folyt, aki a gyanút szimatoló jobboldali sajtót messze elkerülte-elkerüli. A gazdasági miniszter a maga részéről besöpörte a látszatsikert, a részletekről azonban ma is hallgat. Annyit lehet tudni, hogy a dél-koreai cég a beruházáshoz különböző formákban óriási állami támogatáshoz jut, ám a pontos öszszeg nem derült ki azonnal. A sikerpropaganda ellenére az egész beruházás egyre kínosabb lett.
...
Dunaújvárosban már jóval Kóka János bejelentése előtt óriási iramban folytak a beruházás előkészületei. A terület és az infrastruktúra gyors kialakítása nem volt más, mint egy óriási ingatlanpanama, amelynek következtében súlyos vagyonvesztést szenvedett el Dunaújváros, ugyanakkor – az állam közreműködésével és a közvagyon kárára – milliárdos hasznot vághatott zsebre négy magánszemély. A Kóka János vezette minisztérium olyan kötelezettségeket kényszerített a különböző hatóságokra hatékony és gyors döntések meghozatala címén, amely elvárásokat azok csak akkor tudták teljesíteni, ha figyelmen kívül hagyták a magyar jogszabályokat. Az illetékes nyomozó hatóságok feladata annak felderítése, hogy a szocialista kötődésű, Leisztinger Tamás érdekköréhez tartozó magánszemélyek kaptak-e az ügyről bennfentes információkat, és ha igen, akkor kitől. Azt is ki kell deríteni, hogy a hatóságok kitől és milyen tartalmú utasításokat kaptak a törvénysértő eljárások során. A közvéleménynek azt is meg kell tudnia, miként történhetett meg, hogy egy állami támogatási szerződés képezte az alapját két magáncég közötti, átlagos ingatlan-adásvételi szerződésnek. Milyen körülmények között jöhetett létre egy olyan szerződés, amelyből azt lehet megállapítani, hogy egy 2,16 milliárdos magáningatlan-ügyletre a fedezetet feltehetőleg az a húszmilliárdos állami támogatás biztosítja, amelyet a magyar adófizetők pénzéből egy külföldi mamutcégnek nyújt a kormány? Végül, de nem utolsósorban az is válaszra vár, hogy az ügyben milyen személyes érdekeltsége volt a Hankook-beruházás önmaga által kikiáltott sikeremberének, Kóka Jánosnak.
http://www.youtube.com/watch?v=KBaAdH3gJj8&feature=related
"Vér nélküli forradalom, rendszerváltás."
Hát....ez lett belőle. A történelmi alap dolgok nem változnak, aki a bukásnál közel volt a vájlinghoz - megtorlás, elszámoltatás híján - átmentette magát.
"Save as", "Mentés másként" ország lettünk.
Ezt is a stiklik sorába be kell illeszteni, mert szorosan illesztkedik a mai történésekbe.....
Amikor a Postabank az ilyen jellegű hitelek miatt öszeomlik (és mellesleg bukja az ott elhelyezett egészségügyi kassza pénzének egy részét is), akkor a költségvetésből megtámogatják. Tehát: a közpénz először magánpénzzé, esetleg pártpénzzé válik, majd a hiányt ismét közpénzből pótolják, és kezdődhet elölről a dolog.
Szocialista módon.
Szekeresék az ötletadó és a szállodát működtető barátaiknak hosszú távú bérleti szerződést ajánlanak. Ám kiderül, hogy ez jó üzlet, így csak egy éves bérleti szerzédés születik. A barátok szószegés miatt nem fizetnek. Az illetékes önkormányzat gyorsan kiteszi őket a szállodából, az üzletet pedig Szekeresnének az épületbe korábban, titokban bejelentett cége veszi át.
A hírhedt Tocsik-ügy:
az ÁPV Rt. tartozik különböző önkormányzatoknak a privatizált ingatlanok miatt. Az ÁPV nem fizet.
Alkudoznak. Az ÁPV megbízza Tocsik Mártát, hogy minél többet takarítson meg neki. A megbízás alapjául szolgáló dokumentum hamis.
Tocsik mellesleg eredményes, 800 millió forint sikerdíjat kap. Ezt aztán elosztja saját maga és az MSZP, illetve az SZDSZ pénztárnokai között. Így lesz közpénzből (ÁPV Rt.) magánpénz, majd pártpénz.
Szintén régi, de figyelemre méltó
Kommunisták a tömegtájékoztatásban: az MTI vezérigazgatója volt a borzalmas múltú Dorogi Sándor. A másik nagy hírügynökség, a Ferenczy Europress szintén a bolsevisták gyűjtőhelye egykor: a névadó, Ferenczy József (Josef von Ferenczy), aki mellesleg Magyarország utazó nagykövete (!)is akkortájt, 1945 után a hírhedett Katonapolitikai Osztály D-osztályát (elhárítás) irányította.
Egy müncheni bíróság adócsalásért néhány éve jogerősen felfüggesztett börtönre ítélte. Hírügynökségét olyan nevek fémjelzik, mint Pálos Tamás, az MTI egykori rettegett kommunista vezérigazgatója; Csák Elemér, a moszkvai ösztöndíjas egykori New York-i tudósító, a kommunisták megbízható embere; Bajnok Zsolt, a rosszemlékű Tájékoztatási Hivatal egykori vezetője, régen a Magyar Hírlap (a kommunista kormányok lapja) volt főszerkesztője. A Ferenczy Europress a német Axel Springer konszerntől kapta a pénzét; ez a konszern a megyei lapok nagy többségét olcsón megvette 1990-ben, cserébe a régi kommunista gárda a helyén maradhatott. A bolsevisták információs terrorja töretlen volt.
És most???!