Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nők Lapja felvetés
Kedves Fórumozók!
Bizonyára hallottátok a hírt, hogy a napokban tízmillió alá csökkent Magyarország lakosainak száma. Ma a felmérések szerint húsz fiatal huszonnégy gyermeket tervez, de a tervezett gyerekekből csak tizenhárom születik meg. A Nők Lapja szeretne behatóbban foglalkozni a témával, és a ti véleményetekre is kíváncsi: milyen eszközökkel mozdítanátok elő a gyermekvállalási kedvet?
Hozzászólásaitokból szemelgetni fogunk a Nők Lapja 40. héttől induló új, Fórum című rovatában.
Köszönjük! Koronczay Lilla
???
Esetleg kövezzük meg a házasságtörőket, vagymi?
Megismételném, amit már írtam ebben a topikban:
Be kellene vezetni a valódi családi adózást.
Ezzel azoknál maradna több pénz, akik dolgoznak, adót fizetnek, és közben gyereket/gyerekeket nevelnek.
Az, aki gyereket vállal (a felekősséggel vállalásról beszélek), a közösség számára fontos többletfeladatot vesz a vállára, neki érdemes többet hagyni abból, amit megkeresett.
Erőteljesen szét kellene választani egymástól a segélyezést és a magukról és a gyerekeikről gondoskodni akaró és tudó emberek családtámogatási rendszerét.
Aki havi milliókat keres, annak minek ingyen ebéd vagy ingyen tankönyv, ha három gyereke van?
Viszont ha adózik, maradjon nála több a jövedelméből, mert gyerekeket nevel!
Aki önhibáján kívül nem tudja megfelelően ellátni a gyerekét, az kapjon egyrészt segítséget ahhoz, hogy kilábaljon ebből a nehéz helyzetből, másrészt addig, amíg muszáj, természetesen kapjon segélyt.
Aki viszont dolgozik és adózik, tegyen be a nagy közös kalapba kevesebbet addig, amíg felelősen, sok áldozatot vállalva gyerekeket nevel. Ez utóbbi viszont véletlenül sem segély. Ne is neveződjön annak!
a sok "eltartott" lehetőséget látott egy "könnyű" életvitelre ... minél jobban segíteni akarták a "szerencsétleneket", annál jobban megszorították a "kevésbé szerencsételneket", a "szerencsétlenek" pedig annál jobban vérszemet kaptak a "könnyű" életvitelre és méginkább "eltartottakká" váltak
(az idézőjelben lévő szavakat helyettesítsétek be másokra)
miért nem büntetjük azokat, akik félrelépnek és emiatt bomlik meg a család és válik egyedülállóvá az anya (többnyire ő)?
(ha már ennyire büntetősre veszi borossbá')
"Tetszik,, nem tetszik a világ affelé halad, hogy a nők is tanulnak, karriert építenek és egyre kevésbé elégednek meg az anya és háziasszony szereppel."
Ebben van igazság, de a válások magas száma miatt nem árt, ha az anyuka el tudja tartani egyedül is a gyerekeit, ha arra kerül a sor, mert nem ritkán arra kerül.
A kiszámíthatóság tényleg fontos lenne, de nem csak ebben az esetben, hanem minden téren, hisz öt percenként változnak a jogszabályok mindenhol. Ezekre alapozni bármit is botorság.
A munkaerő piacon mindig hátrányt fog jelenteni egy kisgyermekes anya, hisz a munkáltató dolgoztatni akar és egyik sem szociális intézmény.
az a baj, hogy nem lehet nyíltan beszélni ... hogy úgy mondjam feketén-fehéren leírni, hogy mi a probléma ... mert akkor "te" vagy a rossz, a rasszista stb.
pedig lehet, hogy a probléma gyökere itt van
mondjuk ebben igazad van!
Nem kell segély,csak tisztességes fizetések,amiből lehet lakásra kuporgatni!:)
Nem biztos, hogy az jobb, ha törvényileg kötelező a gyereknevelés minden percét "igazságosan" elosztani.
Jócskán vannak még olyan nők, akik hagyományos családmodellebn gondolkodnak.
csinálhatnánk mi még "jobban". miért ne?
és akkor az apukáknak nis lenne legalább fogalmuk arról, hogy "miért nem tudták egy nyavajás vacsorát főzni, ha egész nap itthon vagy..." (szerencsére nem saját férjemtől idéztem!)
Ha normális fizetések lennének, akkor minek a szocpol és hasonló segélyek?
Ezt a 2 gyerekesek büntetését hogy érted?
- hozzák vissza a szocpolt,
- legyenek a keresetek eu-s színvonalon, ne éhbérért dolgozzunk...
Van már 2 gyerekem, vágyom harmadikra, a gyerekeim is nagyon.... A férjemnek 2 állása van, nekem 1. Van lakásunk, nincs hitelünk, van egy öreg autónk. Nincs félretett pénzünk. Alig várjuk a fizetést, pedig spórolunk, és szerényen élünk, az a luxus az életünkben, hogy gyerekeink járnak zeneiskolába, különórákra.
Annak ellenére, hogy akciós helyeken vásárolom a mindennapi cikkeket, a ruhákat szinte már csak túrkálóban.
Nem iszunk, nem cigizünk, és olcsó kajákat eszünk. Mégsem jövünk ki, nem tudunk a panellakásunkból kiszabadulni, nyögjük az őrületes fűtés, közösköltség, stb. számlákat.
Nem járunk szórakozni, csendesen élünk, de bele sem merek gondolni, hogy élnénk meg, ha én nem dolgoznék, hanem otthon babáznék. Pedig nagyon szeretnék, van még pár évem, hogy összejöjjön, utána már öreg leszek.
Találjatok ki egy jó megoldást, és rögtön szülök !
De hogy saját esete is mondjak: mi a 2. gyerekkel azért várunk még, mert:
1. gyűjteni kell pénzt a terhesgondozásra és a szülés árára. mivel láttam, milyen ügyeletesnél szülni, ezt nem akarom (tehát: egészségügy rendezése, paraszolvencia eltörlése). hogy miért kell gyűjteni? mert most minden pénzünk a lakáshitel törlesztésére és lakásvásárlási illetékre megy el
2. férjemet évek óta nem nevezik ki határozatlan idejűre, pedig ő a munkahelyén az egyik meghatározó kutató
3. az én munkahelyemről nem tudni, hogy 2 év múlva is lesz-e
4. de a legfőbb ok: arra is gyűjtenünk kell, hogy amíg gyeden leszek itthon a gyerekkel (minimum 1 éves koráig, annál előbb nem adnám bölcsibe, de még akkor is nehezen), addig kiesik a fizetésemből annyi, hogy nem tudjuk fizetni a hiteltörlesztő részletet. Ergo vagy eszünk és elveszítjük a lakásunkat, vagy gyűjtögetünk, vagy a gyerek féléves korában visszamegyek dolgozni.
És akkor még ugye nem tudni, mit dob a gép, egészséges lesz-e a gyerek stb.
S hogy miért van lakáshitelünk? Mert csak így tudtunk lakást venni.
Szóval a gyerekvállalás 99%-ban pénzfüggő. Legalábbis nálunk, ha felelősen akarjuk vállalni.
A HVG írt erről egy kiváló elemzést, végigelemezve sok nemzetközi gyakorlatot és hatásait. A cikk végkicsengése az volt, hogy nem is annyira a támogatás mértéke fontos, mint a kiszámíthatóság. Hogy a családpolitika évekig, évtizedekig ugyanaz legyen b(kormányokon átívelve), hiszen gyereket ált. nem 4 évre vállalunk..
A másik, hogy azok az országok, ahol ezt csak anyagi kérdésként kezelték és úgy próbálták megoldani, nem igazán jártak sikerrel. Tetszik,, nem tetszik a világ affelé halad, hogy a nők is tanulnak, karriert építenek és egyre kevésbé elégednek meg az anya és háziasszony szereppel. Ezért leginkább ott nő a gyerekvállalási kedv, ahol megteremtik annak feltételeit, hogy a nő össze tudja egyeztetni a munkát és a családot. És ahol kezelni tudják azt, hogy ne jelentsen hátrányt a munkaerőpiacon nőnek, anyának lenni.
Ezek nem kerülnek feltétlenül több pénzbe. Pl. Svédországban kötelő anyának-apának osztozni a gyed időszakán. Ez csökkenti a nők hátrányosv megkülönböztetését, hiszen emiatt a kispapák is szoktak (kénytelenek) gyeden maradni, nem számítanak tehát "jobb" munkaerőnek.
Támogatni lehetne a részmunkát, távmunkat, ez sem feltétlenül pénz kérdés.