Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Miért esnek szét a házassá
Létrehozva: 2011. március 11. 16:58
Kedves fórumozók!
Arról írunk cikket: vajon túléli-e a házasság a 21. századot. Közben persze azt is nyomozzuk, mi az oka, hogy egyre-másra esik szét ez a párkapcsolati-forma. Ti mit gondoltok? Melyek a legfőbb okok?
Köszönjük a hozzászólásokat!
Nők Lapja
Nem olvastam el a hozzászólásokat.
Az én véleményem az,hogy az emberek lusták dolgozni egy kapcsolatért,lusták adni,mindig kapni akarnak csak.
Könnyebb egy új kapcsolatba lépni,mint hogy az előzőt fenttartsa az ember,a konfligtusokat megbeszélje és kezeljék.
És a túlzott szexuális kultúra sem tesz jót a monogámiának.
Istent emberi nyelvre fordítva baromira nem érdekli házasodsz e vagy sem.
Az esküt te mondod ki, akár egy puszta közepébe kiállva, (Gergő Vica Egri csillagok). Az áldását adja rá.
Állam? Mi az az állam? Az anyakönyv vezetőt ismét hidegen hagyja a te családi állapotod. A te döntésed, amit hitelesít. Mint egy lakás adás-vételinél az ügyvéd.
A kérdés, hogy felvállalod, vagy sem? Kikölcsönzöd az autót és használod, vagy meg is veszed. Még mielőtt belekötnél. A párod természetesen nem megveszed.
Elavult intézmény.
Már sokkal kevésbé képes az egyházi és társadalmi rosszallás képmutatásba kényszeríteni az embereket, mint korábban. Persze vannak, akiket még igen, és még sokáig lesznek, ezért eltűnni nem fog, csak visszaszorulni.
A hazassag addig fog letezni, amig szuletes lesz a foldon.
" Közben persze azt is nyomozzuk, mi az oka, hogy egyre-másra esik szét ez a párkapcsolati-forma. Ti mit gondoltok? Melyek a legfőbb okok?"
Fo oka, okai a valtozasok.
A felelotlenseg, a meggondolatlansag, tapasztalatlansag is, sokszor anyagi okok is hozzajarulnak.
Gyermeknevelesi hibak. Feltetelezheto sok csaladnal, hogy hozzak a problemakat otthonrol a szuloktol is.
http://www.youtube.com/watch?v=dDhWIyTxOUY&feature=related
Fogyasztói társadalomban élünk.
1. Rossz emberismeret. Ha az újabb világrendre vetítem, akkor a futó ismeretségekre kenem a bajt. A felületes, rövid ideig tartó kapcsolatokban rossz következtetéseket vonunk le. Nem ismerjük fel a hangukból, mozdulatokból a hazugságot, hanem azok lesznek a normális dolgok, így nehezebben bukkan fel a valódi igazság: a társunk másmilyen, mint amilyennek gondoltuk.
2. Szerelmi elbájolódás. Ez is újkori csoda. Jó, régen is volt, de ritkábban.
3. Változás, ami az emberi természet része. Ezért van az, hogy életszakaszokra választanak ma már társat az emberek. Persze, ez nem feltételenül tudatos. És én nem is látok ebben minden esetben bajt.
4. Menekülés a családból. Régen is volt ilyen, és ma is. A túl szigorú, vagy a nem nevelés egyaránt eltaszítja a gyereket a családtól, és a házasság nagyon jó alternatíva a kilépésre.
5. Információtúltengés. Egyrészt az ideálok valóban olyan magaslatokba emelkedtek, hogy lehetetlenség elérni azokat. A lányoknak szupermodell-házias-kedves-mindig mosolygósnak kellene lenniük, a fiúknak sportember-gavallér-milliárdosnak. (Vagy valami hasonlónak.) Másrészről nem lehet észrevenni a szépséget akkor sem, ha az szembe jön velük az utcán, mert a hatalmas plakátokról sokkal szebb dolgok köszönnek vissza, és a fejekben az újság címlapján látott félmeztelen Adonisz, vagy istennő jár.
6. Értékválság. Minden isőszaknak megvan a maga értékválsága, de körülbelül az utóbbi 10-20 évben fokozottabban van jelen. Nem csak a régi-új áll szemben egymással, hanem a populáris az egyénivel.
...de Isten ,nem mond a házasságod szerint "véleményt" rólad,mert nem szűklátókörű és ostoba.....
Ellenben ,aki egy ismeretlenről véleményt alkot ,arról mondhatnánk az utóbbiakat.
Az "ilyen Isten nem kell"-ről pedig annyit ,hogy nem is ismered Őt,ha ismernéd tudnád ,hogy szeret attól függetlenül ,hogy mit teszel vagy nem teszel.....Aki mást mond (akáregyház akár akárki ),akkor hazudott neked!
Szabad akarattal teremtett, tehát ha neked Ő nem kell, akkor így oké részéről is.
S végül egy személyes vélemény: Érdemes megismerni Őt, nekem "bejött"!
A házasságom pedig működik.Szuper volt mindíg ,de Istennel egész!
én pedig már csak a szerelem házasságban hiszek
ha két ember szereti egymást az összes probléma eltörpül,megoldják,és együtt
ha az egyik nem szereti úgy a másikat,kifelé kacsingat,elnyomja a másikat,nem jó a sex..bármi ilyesmi probléma nagyon fel erősödik ha nincs szerelem
vagy még azok a házasságok,amik érdekekre alapoznak,egyik se szerelmes,de építettek együtt egy közös valamit,családot,házat,vagyont szereztek..mindkét fél szabad..a kapcsolatban..szerintem az ilyen hosszú távon működik
de én már nem hiszek,a házasság intézményében
ez manapság már nem aktuális..és szerintem a huszonévesek is nagy tömegekben így látják..egyszerűen nem tud működni a mai világban ez..
Ami eddig elérhetetlen volt az elérhetö lett.
Míg nagymamám maximum a szomszéd feluig jutott és a legtávolabbi udvarlója a 3-ik faluból volt, addig anyukámnak már városi udvarlói voltak, nekem mag a párom külföldi. Vagy is nagyanyámnak sok esély nem volt mást találnia. Bele törödött hogy akihez hozzá ment lesz a férje, mert a szomszéd Jóska sem volt jobb söt ö még agresszív is volt. Ha nem tetszett hogy üti a férje akkor elsírhatta a papnak a templomban, de az is csak annyit mondott kitartás. Egyedül a gyerekeket képtelen lett volna felnevelni, egy férfi meg egyedül egy háztartást lett volna képtelen vezetni. Ezért is volt egy egy özvegység után szinte rögtön házaság.
Anyukámék korosztályában már egyszerübb volt válni, így többen váltak is, de akkor még nagyon nagy szégyen volt a válás, így mindig inkább törtek az emberek. manapság is ismerek olyan házaságokat ahol az egyik vagy mindkét félnek már rég másik kapcsolata van. nyiltan vállalják, de képtelenek elválni, mert ott van a hatalmas kölcsön és ha a férfi eladja a házat akkor a nö a gyerekkel utcára kerül, a férfi meg képtelen egyedül fizetni albérletet, hitelt meg gyerektartást.
Szerintem manapság egyszerübb egyedül is akár megélni, egyedül álló anyukának lenni sem olyan nehéz mint nagyanyám idejében.
A másik meg hogy nagy a választási lehetöség. Barátnöm aki falun él mondta, hogy neki esélye sem lenne megcsalni a férjét, mert max a postás megy hozzájuk idegen a többi férfi látogató csak család vagy barát, de feléjük soha senki nem vetödik.
bezony ám.
ha az emberiség mindig mindenbe csak akkor vágott volna bele, amiben garancia van, akkor az őskornál tovább nemigen haladtunk volna...
:) Persze, hogy nincs.
Nem csak abba vág bele az ember, amire garancia van (te jó ég), hanem ami belátható ideig sokkal jobb, mint annak hiánya lenne.
a szerelmi házasságok pontosan olyan törékenyek, mint a szerelmi kapcsolatok.
nem is olyan rég még elképzelhetetlen volt, hogy egy fiatal nő és férfi a saját elhatározásából, szülei engedélyét(!) mellőzve szerelmi házasságot kössön egymással.
amikor az emberek úgy gondolják, hogy joguk van szerelemből házasodni, sőt, ezt az egyetlen okot találják elfogadhatónak a házasságra, abban a pillanatban megjelenik az az igény is, hogy ha viszont a szerelem elmúlik, ki is léphessenek belőle.
Nem hiszem, hogy megszűnik, de szerintem csökkenni fog - még tovább - a jelentősége, gyakorisága.
Változik a világ, változó válaszokat adunk rá. Nincsenek hosszú távú, stabil elemek az életünkben. Nyilván a magánéletünkben is egyre kevesebb lesz. Aki ebben lubickol, együtt pörög az élettel, az nem fog házasodni. Akinek pedig szüksége van stabil pontokra, hogy ne veszítse el a tájékozódást, az házasodni fog - és nem, nem tanul, vagy hiába tanul a válások egyre növekvő számából :)
A fentiekből úgy tűnne, hogy a házasságot ósdinak tartom, de férjnél vagyok ám :)
FÉLTÉKENYSÉG!!!!!!!!!!!!!
Tapasztalat 5 évet voltam együtt a párommal és azalatt az idő alatt álandóan azt hitte, h. megcsalom!! Bele fáradtam megutáltam........
Most válunk a papírokat 1 hete adtam be!!
Szerintem ez nem ilyen egyszerű. Nézzük a mi esetünket: 11 éve vagyunk együtt, és épp az előbb váltottunk egy e-mailt, gyakorlatilag ugyanabban a pillanatban írtunk a másiknak, hogy megírjuk neki, mennyire hiányzik.
Viszont nem vagyunk összeházasodva, és nem is tervezzük. Minek?
Vegyük két részre:
1. egyházi esküvő: Isten véleménye: ha Isten aszerint mond "véleményt" rólam, hogy van-e egyházi esküvőm, nos, akkor nekem ilyen Isten nem kell, mert szűklátókörű és ostoba.
2. polgári esküvő: állam véleménye: na, Állam bácsi véleménye meg pont annyire érdekel, amennyire az én véleményem érdekli őt...
A 21.-ik szazadban is megmarad reményeim szerint a hazassaghoz való kedv. El fog mulni ez a divatiranyzat is.
Fontos lenne, hogy a hazastarsak több türelemmel, tisztelettel lennének egymas irant.
Ha kitörnek a vitak, nem kell rögtön a valasra gondolni.
Sajnos az anyagi helyzetek is hozzajarulnak, mindenkit hajt, hogy felülmulja a masikat. Nehéz mar egyszerü életet élni.
A kimerültség, faradtsag, egymasról való megfeledkezés és bizony az internet is hozzajarul, hogy megfeledkezünk egymasról.
Még valami, ami sokszor a hazassagokban komplikaciót okozhat sokszor a 3-ik belépése.
Nem utolsósorban a koran kezdett szex is fasultsaghoz vezethet.
Szerintem régebben sem voltak úgymond "jobbak" a házasságok mint manapság, csak az elvárások miatt sokan együtt maradtak, nem volt divat a válás, így jobb híján végig szenvedték az életüket egy olyan ember mellett, akit már a hátuk közepébe sem kívántak, csak kifelé mást kellett mutatni.
Szerintem ma azért gyakoribbak a válások, mert már nem elvárás együtt maradni, ha elmúlt a szerelem.
Persze van akiknél megmarad, így vagy úgy hosszú idő múlva is működő képes a kapcsolat, vagy legalábbis együtt tudnak élni békességben, szerintem ők - kevesen - maradnak együtt.
Szerintem a házasság intézménye még hosszú évtizedeken keresztül élni fog. Nem mindenki halad hála a korral és még megmaradnak bizonyos értékek, amit gyermekeink, unokáink tovább visznek.
A házasság szétbomlásának legnagyobb oka a gazdasági körülmények és a rohanó világ. Az emberek már nem tudnak és nincs túlságosan idejük egymással foglalkozni. Vonatkozik ez a testiségre és a lelki támogatásra!