Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
. 
Nem hinném, hogy valódi szellemek lennének.:-) 4 éves lesz a kisfiam, a pszichológia ismeri az ún. 4 éves kori félelmet, ezen átment a lányom is. Ilyenkor kezdenek félni a sötétben, meg a "szellemektől". Ég egy kis lámpa a szobájában és az ajtó is kicsit nyitva van, de azért néha így is megijed. Most azt találtuk ki, hogy egy fa kardot visz az ágyába, hogy elűzze a szellemeket. Most pár éjjel óta nem is kelt fel.
Én saját magam is emlékszem, hogy néha féltem a sötét szobában, hogy látni véltem bizonyos dolgokat, árnyékokat. Most próbáltuk a lámpát is úgy beállítani, hogy ne legyenek árnyékok, mert azoktól is megijedt. Egyszer mondjuk én is, mert este mentem fel aludni, és ott ült a sötét folyosón, gondolom ment a hálónkba, de mi még nem feküdtünk akkor le.
Ilyenkor beviszem a szobájába, jól körülnézünk, hogy nincs semmi, visszafekszik az ágyba, kicsit simogatom aztán maga szokott kiküldeni. Az ágyunkba is venném, de akkor sem ő, sem mi nem aludnánk.
na igen, pontosan erről beszélek, ahogy a te férjed is kiveszi a részét a "melóból", én is így szeretném. Mondta, hogy fürdetni ő szeretné este, majd tanítsam ám meg neki mindenképpen! :) Remélem igazad lesz, és tényleg fel fogok ébredni. Én is olyan vagyok, ha nem alszok 10-12 órát, akkor nyűgös vagyok egész nap, és nem lehet velem mit kezdeni.
Nem mondod, hogy vannak nálatok szellemek. látja valamelyik gyerek őket? Mániás vagyok ebben a témában, akár priviben, akár itt, légyszi írd le, mit tapasztaltok. Nálunk is van szellem, már láttam is nem egyszer, és néha nagyon tudatni akarja velem, hogy ott van. Csak nem tudom, miért csak velem. Talán mert fogékony vagyok a témára. Épp a rádióban volt múlt héten egy ilyen sztori, egy kisgyerek látta otthon a szellemeket, és beszélgetett is velük. Ha szeretnéd, elmesélem, hogyan küldte el őket az anyuka. Azt olvastam, hogy a képzeletbeli barátok nem is képzeletbeliek, hanem szellemek, akiket a gyerek egy bizonyos életkorig lát, aztán elveszti ezt a képességet amikor idősebb lesz.
Nekem nem.:-) Ez az utolsó szempont, amin gondolkozom. NEkem a 2012 se lett szerencsés. Sőt, én ilyet sem mondok, hogy milyen szar, hogy nem szülök már 2012-ben, mert szegény Vilmosnak is 2012-ben kellett volna születni, aztán bőven 2011-ben született meg.
Furcsak is lenne, ha minden ember, aki 2013-ben születik szerencsétlen lenne.:-)
Az anyák úgy vannak összerakva, hogy a gyerekre felébrednek. És az alvás igény is jelentősen tud csökkenni. Én korábban 8-10 óra alvás nélkül használhatatlan voltam. Aztán simán élek most sokkal kevesebbel is. Azt is meghallottam a múltkor, hogy az egyik fiam ott csoszogott az ajtónknál, még meg sem szólalt, de hallottam azt a kis motoszkálást. Megijedt éjszaka (szellemektől...).
Szerintem azt el kell fogadni, hogy a férjek dolgozni mennek. Nálunk is csak akkor kelt éjjel a férjem, amikor a nagylányom is kelt éjszaka (gondjai voltak) és ott volt a kis újszülött is, és egyszerre két gyerekhez nem tudtam odamenni. Meg amiben segített még, hogy a második gyereknél az éjfél körüli kaját elvállalta, mert amúgy is későn fekszik. Így én az este 8-as kaja után fejtem, utána lefürödtem és zúztam aludni, és 2-3-ig hajnalban tudtam aludni. Ő meg cumisüvegből megetette. Mert akkor már nagyon fáradt voltam, hiszen a "nagy"lány is csak 2 éves volt. Egész nap otthon volt ő is, napközben sem tudtam aludni, pihenni.
Érdekes, amikor a harmadik is megszületett nem voltam ennyire fáradt, pedig jött a nyár, így az akkor már ovis nagy is otthon volt. Egy 3,5 éves egy 17 hós meg egy pár hetes, és mégis tök jól elvoltunk.:-)
A férjem sokat segít, de azért mégiscsak férfi, sokkal kisebb a türelme. De reggel pl. ő viszi a gyerekeket, úszni is ő jár a lányommal, fürdet, játszik velük.
Tökéletes semmiképp nem lehet, hiszen eleve pasiból vannak
.
Egyébként én azért reménykedem, hogy nem nekem kell majd a gyereket felnevelni óvodás koráig, mire hajlandó lesz vele foglalkozni.
A tesóm kicsi gyerekeivel is nagyon jól elvan, szereti őket. Ha találkozunk barátokkal ahol van pici baba, előbb mondja hogy had fogja meg mint én:)
Szóval bizakodó vagyok, de azért azzal tisztában vagyok hogy a dolog oroszlánrésze rám fog hárulni
.
Jaj lányok! Tök jó, hogy mindenkinek ilyen tökéletes párja van.:) Az enyém sem az... Mindig szerette a lányát, csak épp babaként, kicsiként nem tudott vele semmit sem kezdeni, kb. 2,5-3 éves koráig. Ennek ellenére bavállatam vele egy másodikat, most pedig a harmadikon - és a negyediken - is gondolkozunk.
Ö az a fajta pasi, aki a terhességgel sem tud mit kezdeni.
A gyerek körüli teendö nagyrészt a nöre hárul, szóval vmilyen szintem magunknak szülünk.:)
Igazából nem hiszem, hogy első probálkozásra sikeresek lennénk, szerintem megzavarodott a szervezetem a 11 évi gyógyszer szedés után.
De megírom persze ha megvan az eredmény
.
Chiffon üdv köztünk
.
Ez az orgazmikus szülés téma engem is érdekelne, ha valaki tud róla bővebbet mondani esetleg.
Whatif kemény csaj vagy
, bár nem tudom nekem mennyit fog segíteni a párom, de a tiédnél biztosan aktívabb lesz, már most is eléggé készül a szerepre:)
Tegnap még azt is megkérdezte, hogy meg jött-e, mert ha nem akkor azért csak kéne egy tesztet csinálni
. Mondtam neki hogy a hétvégét még várjuk meg, aztán ha még akkor sem, akkor talán csinálhatunk egyet
.
Persze én is kíváncsi vagyok
.
Szép jó reggelt mindenkinek! :)
Chiffon: üdv köztünk!
milyen hamar jött össze az első babó? Írtad, hogy te is hívtad a dokit. igen, de egyből azt is leírtad, hogy ha otthon lettél volna, akkor mit tettél volna. És egyből tudtad volna, mit kell tenned. Tehát te nem tartozol a buta szülőkhöz. Az uncsitesóm felesége tényleg nem tudja mit kell kezdeni egy gyerekkel, még ha nem beteg, akkor sem (sajnálom szegényt), pedig két kisebb tesóját szinte ő nevelte fel. Uncsitesóm is fél, hogy mi lesz, ráadásul nemsokára megszületik a baba.
duncula: ha tudsz erről az orgazmikus szülésről valamit, akkor írd már le légyszi! :) Én is kíváncsi vagyok rá, meg majd utánanézek.
whatif: komolyan mondom, le a kalappal előtted, hogy ilyen erős vagy. Én ezt biztos nem csinálnám így végig, még egy gyerekkel sem. Ha ilyen lenne a férjem, én még egy gyereket sem szülnék neki, hanem elválnék, mert egy házasságban két ember van, nem egy. Én még azt sem csinálom meg mint anyósom, hogy após addig nem evett, amíg oda nem tette a kaját elé. Persze. Felnőtt ember, ha én nem vagyok éhes este, akkor szépen meg tudja magának csinálni a vacsiját. Nem szolgálom ki, és nem ugrálok neki. Vagy együtt csináljuk a vacsit, vagy ha mindketten eszünk, akkor én, de ha ő később éhes, akkor nem állok oda a konyhába este 10-kor, mert ő éppen akkor éhes. Hála istennek, el sem várja az ilyet. De tényleg komolyan, le a kalappal előtted!!
Juj csajok, ha jó idő lesz, akkor eljött az idő, és holnap megyek tandemugrani. El sem hiszem, hogy ilyen hamar letelt ez a hónap. Remélem nem kell elhalasztani, és tudok ugrani. Tegnap nagyon aranyos volt a férjem. Odabújt hozzám, és mondta, hogy nagyon stresszel, nehogy valami baj legyen az ugrásnál, és nagyon-nagyon félt, tiszta ideg lesz, amíg le nem érek, de ennek ellenére nagyon büszke rám, és mondogatja a munkatársainak, hogy milyen bátor "csájé" a felesége.
Annyira aranyos volt! 
Sziasztok,
csatlakozhatok hozzátok?
Mi terv szerint nyár végétől indítjuk élesben. Egy gyerök már van, 4 éves múlt pár hete.
Na, nem sokáig olvasgattam vissza, "orgazmikus szülés"?? Sejtem, mi lehet, és már én is gondolkodtam rajta, de hogy ezt be lehet-e "programozni" agyilag??
Utána kell nézzek!!
Duncula, Te mit tudsz erről?
Egyébként "buta szülő" témához: én is hívtam már a gyerekorvost péntek délben, hogy "lázas a gyerek, mit csináljak??". 3 és fél éves volt ekkor, én melóban, férj otthon, és csak "úgy mellékesen" tudtam meg, hogy a gyereknek 39 fokos láza van - bepánikoltam.. Ha otthon vagyok, nyilván hűtőfürdő + gyógyszer, de így madártávlatból egyből a doki után kaptam (először volt lázas életében és nem tudtam, ez nem-e olyan magas, hogy már kórházba kell vinni egy ilyen kis gyereket..).
jobb félni..
Hát így
Nem vagyok teljesen ütődött, tudom, hogy gyakorlatilag majdnem úgy élek,mint egy egyedülálló anya. Igyekszem is erős lenni, és minél kevesebbet igénybe venni a férjem segítségét, mert ez az,amit meg tudok tenni. Próbálom úgy szemlélni,hogy ha ténylegesen egyedülálló lennék, milyen nehéz lenne, és ehhez képest milyen jó nekem. Igen, szeretnék még egy gyereket és azon vagyok,hogy úgy alakítsam ki az életem, hogy minél jobb legyen neki(k). És tudom,hogy képes vagyok rá. Amellett a férjem időről időre azért csak segít valamit (pl. nem kell bébiszitter ha éjszakai vagy hétvégi műszakban vagyok).
Amúgy meg, ez az élet jutott, lehetne sokkal rosszabb is. Sokkal, de sokkal rosszabb is. Elválni nem fogok, mert a férjemen kívül nincs kire számítanom az életben, amúgyis szeretem, még akkor is, ha egy lehetetlen alak.
Mindegyikünk élete más.
Csatlakozom Petrához, erre bevállalsz mégegy gyereket? Hááát ahogy leírtad simán kinevezheted magad házi rabszolgának.
Szülés amiről nem tudtam:
-méhlepény ha nem jön magától, akkor a doki teljes erőből beletenyerel a hasadba , isteni szülés után rögtön
- szülés utáni varrásról csak lábjegyzetben hallottam. Ehhez képest 1,5 órán át varrtak, úgy repedtem, és teljes sokként ért a dolog. Jobban fájt mint a szülés, arról nem beszélve hogy totál nyugodt voltam szülés után, azt hittem ezzel vége a szenvedésnek , hát nem.
-időközönként a pihenőben, sőt még a kórteremben is jött a doki és bele-beletenyerelt a hasba, hogy a vérzés gyorsabban távozzon.
Azt mondják a szülés idővel megszépül. Nekem 18 hós a fiam, és még mindig azt mondom na ne mégegyet. Nem éreztem eufóriát, nem volt szivárvány, összeborulás, és őszintén a babát sem néztem meg jobban amikor a hasamra tették, annyira elfáradtam, és szülés közben is csak az járt a fejemben ez nem fog menni, legyünk már túl rajta. Sőt eljátszottam a gondolattal, hogy elájulok hátha császár lesz.
Szerencse hogy a férjem bent volt, ő tartotta a lelket bennem, és amikor mondtam, hogy ezt nem fogom tudni megcsinálni, csak annyit mondott, innen már csak egy út van-előre
Hát igaza volt. Írom ezt úgy hogy viszonylag gyors szülésem volt, nem sikítoztam semmit, ugyhogy a doki meg is dicsért, de köszönöm 1x elég volt az élmény.