Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Egyformán szereted őket?
2012-07-14 14:441.
Létrehozva: 2012. július 14. 14:44
Sziasztok!
Vajon egy anya/apa tényleg egyformán szereti az összes gyerekét, és nem tesz különbséget köztük? Esetleg mindenkinek van olyan gyereke, aki közelebb áll a szívéhez, mint a többi, még?
Vagy ez is egyfajta tabu dolog, amiről nem illik beszélni?
Mi a véleményetek?
20 hónapos ikreim vannak.
Tegnap este (inkább éjjel) bementem a szobájukba, leült a földre az ágyuk elé, és néztem az arcukat, ahogy békésen szuszognak.
És pont ez a kérdés ötlöt fel bennem is. Vajon jobban szeretem-e az egyiket, a másiknál.
Aztán képletesen szembeköptem magam, hogy egyáltalán a kérdés felmerült bennem.
Mind a kettőnek megsimogattam az arcát, bőgtem egy sort és kijöttem a szobájukból.
Hát ennyi...
Igazából nem tudom, mi kell ahhoz, hogy valamelyiket ne szeressem, majd ha nagyok lesznek...
Mi ennek a merofoka? Ki mivel tudja lemerni, hogy ugyanannyira szereti az osszes gyereket? (koltoi kerdes)
Semivel egyetertve, nem lehet egyforman sem szeretni oket.
Szerintem ott ronjak el sokan a gyerekhez fuzodo viszonyukat, hogy nem figyelnek arra - amit Semi irt -, hogy mi az adott gyerkoc igenye, hanem gorcsosen mericselnek, hogy meglegyen ugyanaz a mennyisegu ido, odafigyeles, szeretet...
Boxzsáknak is?
Te kis mazochista…
ez nem kérdés...persze hogy egyformán szeretem őket.
Két fiam van.
Mindig is fiút szerettem volna, mert én magam se vagyok egy nőcis típus. De ha lányom született volna, őt is ugyanúgy szerettem volna mint a fiút. Mert: az én "tojásom", akár fiú akár lány.
Valaki írta hogy egy gyereke van és nem tudja hogy ha lenne még egy tudná e azt is annyira szeretni. Ez hülyeség...ha születik még egy gyereked a szeretet nem osztódik, hanem annyival több lesz
aki igy tesz (vagy probal), egy ökör. art vele a gyerekeinek.
a gyerekeket nem egyforman kell szeretni, hanem egyeni igenyeik szerint.
ne haragudj kedves barátom
igazán nem akartalak félrevezetni
csak nyugodtan.
boxzsáknak is használhattok :D
már szóltak egyébként. és köszi szépen
reagáltam is rá alább.
egyébként lényegében majdnem mindegy.
egy kellemes hétvégi du.-ra való bájcsevegős topiknak ígérkezik :D
Hadd kötekedjek!
Még csak szombat délután van!
Én kamaszkoromban mindig úgy éreztem ,hogy a másik két tesómat jobban szeretik. Az öcsémet azért, mert a közelebbi rokonságban ő az egyetlen fiú gyerek, a hugomat meg azért, mert késői gyerek, ő volt a legkisebb. Viszont ezt meg ellensúlyozta, hogy anyuék szülei meg engem szerettek legjobban ,mint első unokát, meg sokat is voltam náluk.
Aztán mire felnőttünk már látom, hogy teljesen egyformán szeretnek/szerettek minket a szüleink, cska kamaszként az ember mindent másképp lát szerintem.
Nekem egyelőre egy kislányom van, őt imádom és néha el sem tudom képzelni, hogy ha születne mégegy, őt is ugyanúgy tudnám-e szeretni, főleg ha fiú lenne.....valahogy a kislányok közelebb állnak hozzám. A férjem azt mondja, hogy egy kislány, egy nőstény kutya mellé most már kellene neki egy kis férfi segítség, úgyhogy fiút szüljek legközelebb.
Szóval nem tudom, de nekem az a véleményem ,hogy a legtöbb gyerek talán inkább csak féltékenységből érzi a különbséget (van, amikor persze tényleg így van, de azért nem mindig), mivel mindegyik gyerek egy külön személyiség, különböző értékekkel és tehetséggel, persze, hogy a szülőnek is másképpen kell viselkednie mindegyikkel, hisz ők sem egyformák......van aki ért a szép szóból, van aki hisztizik, van aki csakazértis azt csinálja, amit nem szabad......minden gyerek másképp reagál le egy szituációt, ezért a szülők is másképp viselkednek velük.
Nem tudom, hogy ki hogyan van vele, de én egész biztosan egyformán szeretem mindhárom gyerekemet. A vesém bármelyiké!
Aki teszem azt nem kitűnő, vagy netán igazi nagypofájú kamasz, egy ellenálló, vagy „lusta dög”, azt is szereti egy normális szülő. Legfeljebb van, amikor nem a kobaksimogatás jár, hanem virtualice vagy fizikai nyakleves.
Van egy középső, alig 190 centis „kisebbik” fiam, akivel torkunk szakadtából tudunk veszekedni, ajtót csapkodni. Lehet, akkor agyon tudnám csapni (közöm nincs a Nyugissághoz ), de közben Ő is ott tanyázik a szívem csücskében a többiekkel.
Tabu? Három kamasznál?
Ugyan már! Nem szabad szemforgatósdit játszani, a gyerekek úgy sem nyalják be az ilyesmit. Legfeljebb nem lesznek bizalommal az felé, aki nem őszinte, vagy netán álságosan képmutatóan viselkedik velük.
Ezzel kapcsolatban csinaltak egy felmerest - nem brit tudosok- es az a megdobbento (???) eredmeny szuletett, hogy 88%-uk anonim "bevallotta", hogy bizony van a gyerekei kozott olyan, akit jobban szeret/kozelebb all hozza.
férjem szabin, én gyeden,
minden nap egyforma
hány gyereked van?
(eddig azt hittem egy)
remélem, szombat van :D :D :D
megint egy jó topik, ahol tépik majd egymás haját
kellemes vasárnap du.-t