Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
"Depi"
Mostanában egyre több olyan emberen érzékelek általános rossz hangulatot, különféle pszichés betegségeket, depressziót, akiknek úgymond"semmi okuk" rá. Ezt azért tettem idézőjelbe, mert nyilván maguk szerint megvan , de így kívülállóként nincs. Példa egy: Jól menő kis üzlet tulajdonosa, saját üzletében dolgozik, visszatérő vendégkörrel.(szépségszalon)(ott is lakik, tehát nem terheli az utazással járó stressz, hülye főnök stb.) a férje is jól menő vállalkozó, nagy, szép, okos lánya van, akinek már biztosítva a karrier, lakás. Szép, tehermentes ingatlan, jó környék, jó szomszédság. A nő ha nem hagyná el magát(lenne miből szépítkezni) egész emberien nézne ki, utazgatnak, stb. Férje sokat dolgozik, ebbe nyilván van egy kis menekülés is, hiszen a hölgyemény nem egy pasik álma típus(zsörtölődő is, ugye mint említettem nem is ad magára, depressziós,(azért egy napi 10 órát dolgozó férfinek nem arra van szüksége ha hazamegy hogy cseszegetve legyen, + egy befásult unott,hisztis asszony fogadja.)Tehát így kívülállóként minden ok.(ja és szuper anyós, aki abszolút el tudja magát látni.Igaz velük lakik de külön lakrészben) Vajon mi az oka, hogy olyannyira beteg lett, hogy már nem is dolgozik, átadta a stafétát másnak,
Példa kettő:Szintén saját, tehermentes ház, hitelmentes élet. Jó szakma, (otthon kereshetett volna tök jól a szakmájában, de három hó után feladta)két szép kisgyerek van, pasi is akadna, de a nő annyira hangulatember, a gyerekei neveletlenek,(amiben a férfi segítene, neki is van egy lánya, aki normális, rendes, szófogadó, de így nem akarja összeereszteni a két családot mert fél hogy elrontják az övét(szerintem jogos) De amúgy segíti mindenben.Szülei élnek, tesójával jó a kapcsolat, nem is értem. De még sok sok ilyen eset van, és ilyenkor úgy vagyok vele hogy megrángatnám őket hogy mi a fuck bajod van, cserélj már olyanokkal akik végigszívják az életet.. Nektek vannak ilyen ismerőseitek? Meg bírjátok állni hogy ne oktassátok ki őket?
Igen, közöm nincs, de mért kell másokra ráhátékázni a saját lelki faszságait,(nekem is elég bajom van mégsem energia-vámpírkodom, és nem játszok más idejével, pénzével, agyával főleg ha munkakapcsolatba kerülök vele.) Ja és ha lenne gyerekem azt nevelném, nem engedném tudomást sem véve róla neki hogy a kis motorkával hatszor átmenjen a vendégem lábán pl...valamint ha egész nap otthon vagyok rendet tartanék, és mélyen kussolnék ha otthon munkával két kilót megkeresnék..
Teljesen IGazaD van Szilvasgomboc!!!!
De sajnos ez igy van Magyarorszagon...
hosszu "orr" rovid e'sz....!!!
FORUMNYITO!!! Igazsag az, hogy semmi-
"fuck" kozod sincs masok pirivat eletehez!!!
Erdekes, hogy Magyarorszagon fojton masok ugyeibe dugjak az emberek az
orrukat...................
A réz vagy ólombányában semmi bajod nem lenne.
Én pl. most pont szarul vagyok. Nem panaszkodásként írom, mert nincs szükségem senki együttérzésére, megkapom attól, aki szeret. Csak mint tényt. Ez olyan, hogy lebénítja az embert, szinte nehéz egy gondolatot is végiggondolni. Gyógyszert szedek, de lehet, hogy növelni kell az adagomat.
Az a baj, hogy tudatlan vagy és felszínes.
A depressziónak nem feltétlenül van behatárolható oka.
Oké. Akkor lehetne a topik címe pl. "vernyogás, nekemsemmisemjó". Az ilyeneken nem lehet segíteni. Mindig találnak valamit, ami nyafogásra ad okot.
Kerülném őket, ha van rá lehetőségem, mert energiavámpírok. Szükségem van rájuk? Nincs!
A topik címe "Depi", de persze idézöjelben. Mert szerintem nem igazán valódi depiröl van szó hanem elégedetlenségröl. Én legalábbis erröl írtam a saját hsz-omat kicsit lejjebb. Az általában ismert nagy panaszkodók egyáltalán nem depisek, anyagilag mindenük megvan, jólfizetö ŕllás, nyaranta külföld, gyereket nevel stb...csak az az örökös nyafogás. Egyszerüen van aki szereti magát sajnáltatni.
Ez így van, betegség. De szerintem azért nem jön csak úgy magától. Lehet pl. egy régi trauma, amit cipel magával, nem dolgozta fel, és egyszer a felszínre tör depresszió formájában. Sokszor még a pszichiáterek sem tudják könnyen megfejteni, hogy mi is okozza.