Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Hazudozik a párom:-(
Létrehozva: 2004. augusztus 10. 08:57
Rájöttem,hogy a párom rendszeresen hazudik nekem.Van olyan,hogy csak mellé beszél,nem mond el dolgokat,de olyan is van,hogy komoly dologban nem mond igazat.Mit csináljak?Megváltozhat egy ilyen ember?Vagy valamit én nem csinálok jól,hogy nem tud velem őszinte lenni?
Ha úgy sem nyílik meg, akkor egy éretlen kretén, és inkább keress mást, ha tényleg gyermekekre, családra vágysz, s ez Neked a legfontosabb.
Mit mond, amikor beszélgettek erről?
Mióta is vagytok együtt? Bocs, lehet, h már írtad vhol, de nem az összes hsz. olvastam végig.
Nagyon erőszakosan ragaszkodsz az igazadhoz és olybá tűnik a soraidból, h a párod csak egy eszköz a céljaid megvalósításához:( Nem szerelemmel beszélsz róla. . . .
Csak azt nem értem, h miért vagy még mindig vele???
Egyébként a haverokkal való eljárás csak egy következmény és valszeg egy menekülési forma. . . Gondolod eljárna és inkább a haverokkal bulizna, ha otthon minden o. k. lenne és meg tudna veled beszélni dolgokat? Nem hiszem.
Kicsit lazíts a pórázon!
A párom oda megy, ahova csak akar, de nem is nagyon megy nélkülem sehova. :o)
A haverjait is ismerem még régebbről, mint hogy ő ismerné őket. (Egy általánosba jártam velük. )
k0506: nehéz úgy odaadónak lenni, ha közben azt érzed, hogy átvernek. Amúgy ezt ha jól emléxem egy srác tanácsolta. . .
Nem is csoda, hogy a párod rádhagyja, ha valamit eltervezel, de a kivitelezésbe már nem adja magát. Naná, hisz nyilván rájött, jobb rádhagyni, aztán majd alakul valahogy.
Ezt írod: "Szóval én egyenes embernek tartom magam, megmondom hogy mit hogy szeretnék, hogy a másiknak esélyt adjak arra, hogy el tudja dönteni, hogy velem akar-e maradni vagy sem. És ugyanezt elvárnám tőle is. Nem pedig azt, hogy hiteget, hogy nála maradjon a döntés lehetősége. "
Kiemelném az utolsó mondatot, és ez a legfontosabb: nem szereted, ha másnál van a labda. Ne ő döntsön. Megfordult már a fejedben, hogy ha a közös jövőtökről van szó, akkor beszélgetni (nem beszélni, beszélgetni) kell róla, megegyezésre jutni (99%, hogy kompromisszumot kell kötni), és EGYÜTT megvalósítani?
Az túrót se ér, ha Te MEGMONDOD a párodnak, hogy ezt akarod, vagy azt kellene, mert az nem dialógus, abból sose lesz eredmény, csak mondod a Magadét, ő meg bólint, rádhagyja, aztán úgyis úgy alakul, ahogy neki is kényelmesebb. Nemakarásnak nyögés a vége, tudhatnád.
Remélem, nem sértődsz meg amiatt, amiket írtam, már jópár órája olvaslak itt, és először azt hittem, viccelsz, de mikor láttam, hogy véresen komolyan gondolod, amit írsz, úgy éreztem, fel kell hívni a figyelmed arra, hogy úgy látszik, a Ti kapcsolatotokban nincsenek KÖZÖS elképzelések, csak egyéni tervek, vágyak. Erre tényleg nem lehet sokat alapozni.
Valaki azt írta, hogy legyek odaadó. Szerintem én az vagyok, az egyéniségemet nem tudom megváltoztatni. Persze titkai mindenkinek vannak, de egy bizonyos nyitottságnak azért kell lenni a párunk felé. Nem beszélve az őszinteségről.
Kívülről nehéz megítélni egy kapcsolatot, de az a gyanúm, hogy a párod nem készült fel a család- és felelősségvállalásra, kár belekényszeríteni-sztem nem is lehet.
Nagyon remélem, nem lesz igazam, de atól tartok, tényleg csak időhúzás. Tképpen nem lehet hazudozásnak nevezni a hozzáállását, inkább kényelemességből mindent Rád hagy, utána alakítja a dolgokat a saját döntései alapján. Valahogy komolyan szóra kellene bírni. (és ehez nem sok köze van a szülők autóinak)
Hová tűnt k0506?