Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Sziasztok, látom szinte csak nők vagyunk, akik hozzászólunk az 1 szem férfi topicjához!
Én is nagyon szerettem Sennát, Ő ismertette, szeretette meg velem úgy istenigazából a Forma 1-et!
Számomra Vele lezárult egy korszak és egyenlőre nem találok senkit, aki a nyomába léphetne!
Nézem a futamokat ímme-ámmal, de.......valami,....valaki hiányzik!
Sokan voltunk Vele így...
Talán azért született, hogy egy napon emberek millióiban váltsa ki ezt az érzést... Engem Ő és az a nap megváltoztatott...
Igen...
Köszi, igyekszem majd jó képet vágni holnap...
Valaki kimegy a Ringre??
Innen is boldog szulinapot!
Valaki kerdezte hogy miert nem nezzuk azota a Forma1-et. Miert neznem? Vele ugysem er fel senki. Nekem azota dogunalom, kinek szurkoljak? Brunorol meg nem is hallottam, de nagyon orulok.
Valóban lényegtelen...
Már a pályán egyértelmű volt, hogy menthetetlen... Olyan volt, mintha főbe lőtték volna... De élt, nézd meg a felvételeket...
Sziasztok!
Én kb. akkoriban kezdtem el nézni a Forma 1-et, mikor Senna meghalt. Emlékszem, mennyi híradás szólt róla, hányszor mutatták azt, ahogy a falba csapódott
.
Nekem azért fájdalmas visszaemlékezni rá, mert az egyik Barátnőm nagy kedvence volt Ayrton. Adott nekem egy posztert róla, mert neki megvolt kétszer. Azóta is őrzöm, egy örök emlék maradt Tőle. Sajnos Ayrton halála után 2,5 évvel, 14 évesen Ő is meghalt.
Hát remélem nem haragszotok meg, megszólal a "másik oldal" is. Én világéletemben szerettem a különböző sportműsorokat és mivel gyerekként édesanyámmal éltünk ketten, így nálunk külön "sport" volt abból, hogy mindig másnak szurkoltunk. Aztán persze egy-egy meccs alatt mindig tomboltunk egymással, na de ennyi is volt a ribillióból, amúgy soha nem voltak összezörrenéseink: kiéltük magunkat ebben.
Ő nagy nagy Senna drukkoló volt, én nagy nagy Alain Prost drukker és persze vérremenően szurkoltunk minden futam vasárnapján: egymást cikizve, ha a másik kedvence kiesett, vagy vérigsértődve durcizva, ha épp a másik kedvence nyert. És baromi jó volt. Futamok után meg mindig csak nevettünk.
Na ez azóta nincs így. Én, a nagy "Prostos" anyámmal a "Sennással" álltunk kéz a kézben zokogva bámultuk az imolai futamot (alig ocsudván előtte Ratzenberger halálától) és őrületes sokk volt.
Nekem kedvencem volt!
Annyira szomorú voltam amikor meghalt! :-((((
Én az olaszoktól hallottam, hogy a kórházban már hiába élesztgették..bár te biztosan ott voltál, hiszen a médiának nem mindig hihet az ember, valahonnan csak tudod. Nemtom, nem vagyok orvos, de ha vkinek átfúrja az agyát a kerékfelfüggesztés...hát...
persze ez mind lényegtelen..
nem 2-án! lehet, elírtam volna? kicsit össze vagyok zavarodva, mert a bulija tegnap volt
máj. 2-án lesz 13 éves!
Hihetetlen hogy már 12 év eltelt azóta.
Nekem Ő volt a No.:1 sok téren. Nagy rajongója voltam, imádtam.
46 éves lenne, és nagyon jó lenne ha még velünk lenne.
Mert az a világ nagy igazságtalanságai közé tartozik hogy ő így elment, ahogy elment....nem ezt érdemelte volna a sorstól. De a sors soha nem igazságos, mint tudjuk.
sziasztok!
Senna nekem is nagy kedvencem volt, bár én akkoriban még elég kicsi voltam...de arra emlékszem, hogy néztem a versenyeket és mindig Neki szurkoltam. furcsa, hogy kiskorom ellenére miután meghalt már egyáltalán nem néztem az egészet...
hiába...van mikor egy több versenyzős sportot csak egyetlen ember miatt érdemes nézni...
"Ha valaha is olyan baleset ér, amelyért az életemmel kell fizetnem, remélem, hogy a halál egyetlen pillanat alatt ragad el. Nem szeretnék tolószékben élni és a sérülésektől szenvedni. Ha élek, akkor teljesértékű életet akarok élni, annak minden percét kihasználni. Tönkretenném az életem, ha csak félig élhetném azt."
Ayrton Senna
Köszönöm.
Nekem azóta csendesek a szülinapok, noha azóta férjem van és kislányom...
Minden évben megnézem a filmet róla (Egy cserép virág helyett...).