Az eddig használt futócipőm most érte el azt a kort, amikor el kellett tőle búcsúznom és újat kellett helyette vennem. Egyrészt szomorú vagyok, mert sok közös kilométert, élményt tudhatunk magunkénak a cipőmmel, másrészt viszont örülök az új darabnak. A régi cipőmben majdnem 1300 kilométert futottam, tavaly júliusban vettem, és február elején éreztem, hogy lassan ideje lesz utcai sportcipővé lefokoznom – mert ki még nem kell dobni, hiszen nem szakadt, csak futásra nem alkalmas már. Hozzá kell tennem, hogy gyárilag a cipő 800-900 kilométerre volt kalibrálva, ennyit bír a talpa és a csillapítása, én azért kicsit túlhordtam, mert még nem okozott problémát.
De most eljött az idő, úgyhogy nyakamba vettem a várost, és meg sem álltam az első Adidas-boltig, ahol felmértem a cipőkínálatot, gyönyörködtem, próbáltam, és egy új Adidas Supernova Sequnece 5-tel távoztam. Persze a dolog azért nem ennyire egyszerű, hiszen több szempontot is figyelembe kell venni a futócipő vásárlásakor.
Az egyik leglényegesebb a lábtípus, azaz hogy milyen az ember lába, merre dől futás közben. A három fő futóstílus a befelé dőlő (pronáló), a kifelé dőlő (szupináló) és „normális” (neutrális). A futóstílus a lábfej és a lábboltozat formájának következtében alakul ki, akinek laposabb a lábboltozata, annak befelé dől, akinek magas, annak kifelé dől, míg a normál lábboltozatú futók neutrális stílusban futnak. Az Adidas-boltokban könnyedén kiderítheted, milyen a lábad, van ugyanis egy Footscan nevű berendezésük, ami egy számítógépes talpnyomelemző rendszer, amin mezítláb kell átfutni, a gép pedig beszkenneli a talpad, jelöli, hol milyen terhelés éri a lábad, és ez alapján megállapítható, hogy milyen cipő illik legjobban a mozgásod stílusához. Hasonló ahhoz, mint ha vizes lábbal egy papírra lépsz, és látod a lábad alakját, de persze a Footscan ettől sokkal profibb.
Ha már elkoptattál pár futócipőt, mint én, akkor tudod, milyen a lábad, és milyen cipő való neked. Az én lábam valahol a neutrális és a pronáló között helyezkedik el, azaz enyhén befelé dől a bokám futás közben, így támasztékos cipőt szoktam venni magamnak, amiben van egy stabilizáló elem, hogy megakadályozza a bokám befelé dőlését.
Szintén nagyon fontos a futócipő mérete – ennek legalább egy számmal nagyobbnak illik lennie az utcai cipőd méreténél, de van, akinek inkább kettővel, ez is lábtól függ. Azt szokták javasolni, hogy a nagylábujjad vége és a cipő orra között legyen legalább 1 centi hely, amikor felveszed a cipőt. Az ok, amiért nagyobb cipőt kell venni, hogy a láb futás közben változik, bedagad, megnyúlik a terheléstől, így egy normál méretű lábbeli dörzsölheti, nyomhatja, kényelmetlen lehet. Tehát a lábnak elöl elég hely kell a cipőben, hogy kényelmesen elférjen, viszont az is fontos, hogy a sarok is tudjon mozogni, de ne csúszkáljon fel-le. Ez leírva bonyolult, de az üzletekben a szakértő eladók tudnak segíteni a választásban.
Javaslom, hogy ha új cipőt veszel, mindenképpen mindkét lábadra próbáld fel, hiszen az egyik lába egy picivel mindenkinek nagyobb és erősebb. És mindenképpen próbáld ki, azaz fuss is a cipőben: ez mindennapos a futócipőt árusító boltokban, nem fognak furán nézni rád, ha vásárlás közben oda-vissza futkosol a boltban, hiszen igenis meg kell nézni, jó-e a cipő futás közben, mert arra akarod használni.
Mint minden nőnek, nekem is fontos a cipő kinézete, bár nehéz helyzetben vagyok, ugyanis nagy lábon élek, és a méretszabály, no meg az elmúlt évek tapasztalatai alapján 43-as méretű cipőt hordok. Ilyen méretben pedig nincsen női modell, azaz női színösszeállítás. Szerencsére azonban a férfi futócipők is nagyon szépek és dizájnosak, úgyhogy mindig tudok választani olyat, ami tetszik, és nem túl férfias – így volt ez az Adidas Supernova Sequence 5-tel is, egy csodaszép szürke-piros-ezüst modellt választottam, ami nemcsak jól néz ki, de nagyon kényelmes is, és szuper benne futni. A Telekom Vivicittá félmaratont már ebben fogom futni!
