A világ élelmezési gondjaira és a nyugati ember egyre hangosabb lelkiismeretére is alighanem ugyanonnan érkezik majd a megoldás: a kísérleti laborokból. A növényi alapú, de az igazira ízben és szerkezetében, sőt kinézetben (még vérzik is!) hasonlító „műhús” vagy a laborokban nőtt mesterséges hús már itt van a spájzban. Na nem igaziból, arra azért még várni kell, de meglehetősen jó eredményekkel kecsegtetnek a kutatások. Nem kell majd állatok tömegeit lemészárolni, ergo nagyüzemi körülmények között tartani sem kell őket, és mivel az állattenyésztés felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 15 százalékáért, bumm, két legyet üthetünk egy csapásra.
Mértékadó kutatások szerint ha továbbra is ilyen ütemben eszik húst a Föld folyamatosan növekvő lakossága, akkor 2050-re kifogyhatunk az ételből. A világ egyik legnagyobb humanitárius csoportja, az Oxfam szerint az élelmezést meg kell reformálni, mégpedig most. A gazdasági és technológiai fejlődésnek hála az emberek egyre jobban élnek, és ennek következtében egyre több húst esznek: az elmúlt 50 évben közel kétszeresére nőtt a fogyasztás. A számok tükrében ez úgy néz ki, hogy amíg 1961-ben átlagosan 23 kg húst evett egy ember, addig 2014-ben már 43 kilót, és ez már nem igazán szerencsés. Ezt a növekedési tempót élő állatokkal képtelenség lesz fedezni, méghozzá elsősorban környezeti okokból, az állattartás ugyanis nagymértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz: felemészti az ivóvízkészleteket és szennyezi a környezetet a túlzott nitrogén- és foszforhasználattal, amit a takarmánynövények megtermelésekor szórnak a földekre.
A profitorientált élelmiszeripar pedig felismerte, hogy ebben a helyzetben nem a már vegetáriánusok és vegánok a célcsoport, hanem a változásra éhes, aggódó húsfogyasztók. Ugyanis az eladásokat azzal már nem lehet tovább növelni, ha a vegán életmódot népszerűsítik, azzal viszont igen, ha olyan élelmiszereket dobnak piacra, melyeket a klímaváltozás miatt aggódó és a húsfogyasztás visszafogására hajlandó emberek minden bizonnyal örömmel vesznek majd, jelesül a különböző „műhúsokat”.
Műhús a laborból
A „tiszta húshoz” – ahogy manapság sokan hívják Paul Shapiro tavaly megjelent könyve után – állatokból vett őssejtmintát tenyésztenek ki mindössze néhány hét alatt. Ezt a sejtet aztán oxigénnel és tápanyagokkal – cukorral, vitaminokkal és ásványokkal – látják el: ebből a folyamatból lesz 9-21 nap elteltével az izomszövet, azaz az ehető, környezetvédelmi vagy etikai kétségek felett álló laborhús.
A következő agrárforradalom elhozójának tartott technológia fejlesztését sebészek, kardiológusok, őssejtbiológusok, a NASA és a holland kormány kezdte el, és vegetáriánus indiaiak, Szilícium-völgybeli befektetők, izraeli és amerikai startupok folytatták. Azon dolgoznak, hogy sejtekből állítsanak elő olyan szárnyas- és marhahúst vagy halat, amely állagában, ízében és tápanyagtartalmában nem, vagy csak igen kevéssé különbözik a élő állatok levágásával nyert hústól.
Fotó: Mosa Meat Facebook
A sejtekből tenyésztett hús előállításának élharcosai többek között a San Franciscó-i Memphis Meats és a holland Mosa Meat. A Mosa Meat 2021-től tervezi első termékei – főleg a burgerekhez való marhahús – piacra dobását, az ipari méretű termelés beindítását pedig két-három évvel későbbre időzítik. A Memphis Meats létrehozott már mesterséges csirke-, marha- és kacsahúst is, és azt ígérik, hogy ezek sem tápanyagértékben, sem pedig szerkezetben nem maradnak el a hagyományos hústól.
Az eljárás 90 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint a hagyományos állattenyésztés, és egyetlen állatból kivett szövetmintából 10 ezer szarvasmarha húsának megfelelő mennyiséget tudnak előállítani laboratóriumi körülmények között.
A kutatók és a befektetők bíznak benne, hogy hamarosan széles körben elérhető lesz majd a laborban nőtt hús, habár jelenleg még elég drága. Az első hamburgerhús-verzióért még 330 ezer dollárt kellett fizetni, ma a Mosa Meats már „csak” 560 dollárért (160 ezer forint körüli áron) tudja adni a terméket. Persze még ezt sem mondanánk versenyképes árnak, de még a zöldségalapú műhúsok is beelőzik.
A dolgok jelenlegi állása szerint mindenesetre hiába ismertek már jó ideje a szövettenyésztés laboratóriumi alapjai, a műhúskészítés minden egyes fázisában tudományos áttörésre lenne szükség ahhoz, hogy beindulhasson a tömegtermelés – hívta fel a figyelmet a Nature magazinban például Paul Mozdziak, az Észak-karolinai Állami Egyetem kutatója.
Fotó: Memphis Meats Facebook
A nagy éljenzés és várakozás mellett pedig természetesen megjelentek a kétkedők is. Az Oxford Egyetem kutatói szerint a szarvasmarha felváltása laboratóriumi hússal nem feltétlenül eredményezi majd azt, hogy egy a környezetet rendkívüli módon terhelő módszert felváltanak egy kíméletesebbel. Hosszú távon és nagy mennyiségben ugyanis a laboratóriumi hús előállítása is nagy energiafelhasználással jár, így akár jobban is hozzájárulhat a globális felmelegedéshez, mint a marhahústenyésztés bizonyos módjai, különösen, ha az energiarendszerek a jövőben is a szénalapú fűtőanyagokon alapulnak majd – ismertették az egyetem honlapján a Frontiers in Sustainable Food Systems című szakfolyóiratban közzétett tanulmányt. Ami röviden annyit jelent, hogy a laboratóriumi húsok is csak akkor jelentenek választ a hústermelés következtében fellépő környezeti problémákra, ha leállnak végre a szénfelhasználással, és tiszta energiára váltanak.
Véresnek tűnő, vegán burgerhús
A két legnagyobb gyorsétteremlánc is beszállt a műhúsbizniszbe, de ők nem a laboratóriumi, hanem a zöldségoldalon: a McDonald’s nemrég Németországban dobta piacra a Big Vegan TS burgert, a Burger King pedig St. Louisban és Kaliforniában hozott forgalomba olyan Whoppert, amely génszerkesztett műhúspogácsával készül, ez az Impossible Whopper.
Mi sem mutatja jobban, hogy a laborhúshoz hasonlóan ez az üzlet is szárnyal, mint hogy a washingtoni székhelyű The Good Food Institute nonprofit szervezet hárommillió dollárt osztott szét a témában különféle tudományos projektek támogatására például olyanoknak, akik kizárólag növényi alapanyagokból (szója- és búzaproteinekből, egyebekből) hoznak össze húsízű és -kinézetű ételeket. A Beyond Meat és az Impossible Foods cégek pedig több száz millió dolláros befektetéseket kaptak, és Bill Gatestől Leonardo DiCaprión át Beyoncéig megnyerték az ügynek szinte a teljes amerikai menő elitet.
Impossible Whopper a Burger Kingtől (Fotó: Burger King)
Egy fehérje, egy gomba
Az Impossible Foods „húsa” nem csak növényekből készül, az eljárásban fontos szerepet kap a Pichia pastoris nevű élesztőgomba is, ennek segítségével állítják elő ugyanis a húsízért felelős fehérjét, amelyhez aztán szója- és búzaproteineket adagolva gyártják a hamburgerpogácsát és a további húskészítményeket. A Beyond Meat eközben a fehérje jövőjét jelenleg főleg a borsóban keresi, de a legismertebb termék náluk is a hamburgerhús.
A növényi alapú, de az igazira mind ízében, mind pedig szerkezetében és kinézetében hasonlító „műhús” gyártása költséghatékonyabb, mint az állati eredetű versenytársé, ráadásul azoknak is kiváló alternatíva, akik a húst vallási vagy lelkiismereti okok miatt utasítják el, ezért az elkövetkezendő pár évben még biztos az egyeduralma.
Aki nem tud lemondani a húsról, legalább legyen flexitáriánus!
Környezetünk és az állatok megkímélése szempontjából megoldás lenne az is, ha egészen egyszerűen kevesebb húst ennénk. Kutatók szerint azonban a hús utáni vágyunk az evolúciós fejlődésünk fontos része: a hús nagyon fontos szerepet játszott a fizikai fejlődésünkben, például az agyunk növekedésében, ami nagyban megmagyarázza az evidensnek tűnő, ámde mégis nehézkesen bekövetkező változást, mármint, hogy az ember okos lett, így minden gyengesége ellenére életképes. Ezzel együtt azért a megevett hús mennyiségét még bőven ér csökkenteni.
A Memphis Meats alapítói (Fotó: Memphis Meats Facebook)
Ennek jegyében aki nem tud lemondani a húsról, annak megoldást jelenthet a flexitáriánus diéta is.
Konkrétabban fogalmazva a növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény flexitáriánus étrendre való áttérés, az élelmiszer-hulladék felére csökkentése, valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztése a három kulcslépés, hogy az emberiség fenntartható jövőt építsen ki magának 2050-re.
Mivel 2010 és 2050 között várhatóan növekedni fog a bolygó lakossága és az emberek jövedelme is, a környezeti hatások 50-90 százalékkal is nagyobbak lehetnek, ami már túlmutatna a Föld „teherbíró képességén”, hacsak az emberiség nem teszi meg a szükséges intézkedéseket – írják a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányban. Az Oxford Egyetem kutatói pedig megállapították, hogy ennek veszélyét nem lehet csupán egyetlen változtatással elhárítani, a három kulcslépést együtt kell megtenni – mindenesetre a tanulmány vezető szerzője, Marco Springmann nyomán elmondhatjuk, hogy az egyén szintjén a kulcslépés a növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény, a mediterránhoz hasonló étrend elsajátítása lenne.
