Bár egy ideig úgy tűnt, hogy az indián nyár egészen tavaszig kitart, végül csak megérkezett az évszaknak megfelelő hideg idő, és vele együtt ideérnek lassan a hajnali mínuszok is. Reggelente, az ajtón kilépve bizony már megcsap minket a csípős hideg, ami deresre festi a kertet is. Mi persze kevésbé örülünk ennek az élménynek, a kertünk egyes lakói viszont kifejezetten hidegkedvelők, és a termésüket is ez az időjárás teszi igazán finommá.
Mikor a lehűlés hatására a növények felülete fagypont alá süllyed, a rajtuk lecsapódó párából apró jégkristályok keletkeznek. Ez sok növénynek, például a meleg éghajlatot kedvelő mediterrán fajtáknak nem tesz jót, így mondjuk a leandert még az első fagyok előtt be kell vinni a házba. Azonban vannak olyan, késő ősszel érő növényfélék, melyek jól viselik a hideget, és kifejezetten jót tesz nekik a csípősebb levegő.
Igazán édessé és kellemes ízűvé varázsolja az első fagy a kökényt, a galagonyát, a csipkebogyót, a naspolyát, a berkenyét, de még a sütőtököt is, a dér hatására ugyanis ezekben a termésekben a keményítő cukorrá alakul, amitől édesebb lesz a gyümölcs.
Fontos azonban tudni, hogy egyik gyümölcsnek vagy zöldségnek sem tesz jót a kemény fagy, ami már az egész termést átjárja. Éppen ezért csak addig várjunk a szürettel, amíg csupán a zöldségek és gyümölcsök külső része kap egy kis hidegkezelést, de ne várjuk meg vele a farkasordító hideget, mert abban tönkremegy a termés!
A sütőtöktől a kökényig
A sütőtöknél figyelni kell arra, hogy a dér hatására az éretlen termésekben is cukorrá alakul a keményítő, de attól csak édesek lesznek, az ízük azonban még nem alakul ki. Azokat a tököket érdemes csak leszedni az első dér után, amik már érettek, a többit továbbra is hagyjuk a száron!
Ott vannak aztán az utóérő gyümölcsök is, mint például a naspolya, aminek szintén jót tesz a csípős hideg – ennél viszont a szedés után még meg kell várni, amíg szépen bebarnul és megpuhul. Tehát miután megcsípte a dér, szedjük le, majd tároljuk száraz, hűvös helyen, amíg barnák és puhák nem lesznek a szemek, ezután már neki is eshetünk, vagy főzhetünk belőle lekvárt.
Egy másik őszi finomság a kökény. Apró, lila, csonthéjas termése igen fanyar ízű, azonban ha leszedésével megvárjuk az áldásos deret, akkor megpuhul, és édeskés íze lesz. Fogyaszthatjuk nyersen, akár mézzel kikeverve, de lekvár, likőr és gyümölcsbor is készíthető belőle.
A csipkebogyót szüreteljük kétszer, hogy gyógyító teát kapjunk
Az ősszel termő csipkebogyó a hazánkban őshonos vadrózsa termése, és akárcsak a kökény, akkor igazán finom, ha megcsípi a dér. Az első őszi fagyok idején érik be, a termés színe változó, a narancssárga színű még nem egészen érett, míg a sötét mélyvörös már puha húsú, túlérett. Jóllehet a túlérett bogyó édes, C-vitamin-tartalmának nagy része ekkorra elvész. A csipkebogyó tápértéke akkor a legmagasabb, ha leszedése után nyersen, azonnal felhasználjuk, de persze számtalan finomság készíthető még belőle, úgy mint szörp, lekvár, mártás, leves, bor és gyógytea is.
A csipkebogyó betakarításának ideje tehát attól függ, hogy mit szeretnénk belőle készíteni. Ha ízletes csipkebogyólekvárra vágyunk, várjuk meg a deret, ha viszont gyógyító teát szeretnénk, még a nagy hideg előtt gyűjtsünk be a termésből egy adagot.
Az első, dér előtti szüretből származó csipkebogyókból immunerősítő teát készíthetünk, méghozzá forrázás nélkül, áztatással, mert a forró víz se tesz jót a C-vitaminnak.
Szedjünk le egy marék csipkebogyót, mossuk meg, és vágjuk le a szemek két végét, hogy könnyebben kiázhassanak majd belőlük a hatóanyagok. Készítsünk forrázással hársfateát, hagyjuk hűlni két percig, majd tegyük bele a csipkebogyókat, és áztassuk őket egy órán át. Ezután szűrjük le a teát, és ízlés szerint ízesítsük mézzel, citrommal és friss gyömbérrel. Kiváló energetizáló és immunerősítő hatása van, ami kifejezetten jól jön az egyre nagyobb hidegben és a nátha elleni harcban.
Az édesszájúak számára pedig a csipkebogyólekvár egy igazán ízletes őszi csemege. Ezt már a dércsípte csipkebogyóból érdemes elkészíteni, mert ilyenkor lesz elég magas hozzá a gyümölcs cukortartalma. Vagyis ha a téli napokon az energiaraktárainkat akarjuk feltölteni, akkor egy deres reggel után leszedett bogyókból főzzünk lekvárt!