Nincs kereslet a hazai mézre

Az elmúlt hónapokban olyan Ukrajnából származó olcsó méztermékek jelentek meg a piacon, amelyek nyomott árukkal kiszorítják a magyar mézet a palettáról. Épp ezért Magyarország a többi uniós tagállammal együtt sürgeti a méztermékek csomagolásán az egyértelmű eredetmegjelölést, írja Világgazdaság. 

November óta gyakorlatilag teljesen leállt a hazai mézpiacon a felvásárlás, az olcsó, ukrán méz a vegyes- és az akácméz árszintjét is levitte. A 2021-es év végén kilónként 2400 forintos felvásárlási áron adott akácméz most 1700 forintos áron sem kell, és a vegyes mézek is beragadtak a termelőknél és kereskedőknél, ráadásul az üzletek polcairól sem fogy a termék, mondta el a lapnak Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke. 

Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: 

Az ukrán méznek nem Magyarország volt a vevője, hanem német, francia, svájci és olasz méztöltők, a problémát az jelentette, hogy a magyar termékeket is ide szánták, ráadásul nagy reményeket fűztek hozzá a méhészek, mert feltételezték, hogyha minden agrártermék ára megugrott, akkor ők is jó áron tudják továbbadni a portékájukat. Csakhogy a magyar méz exportpiaca bedugult az ukrán áru miatt, és ahogyan Nagy István mondta, ezzel szemben teljesen fegyvertelenek vagyunk, mert arra nincs ráhatás, hogy más országok kitől vásároljanak. 

A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy abban bízhatunk, hogy az influenzaszezon tavaszra kiüríti a raktárakat, és megindul a hagyományos felvásárlás, a méhészek azonban aggódnak, mert a tavaszi induláshoz kellene a tőke, de jelenleg nincs bevételük. Az sem segít a helyzeten, hogy a korábbi évekhez képest az ukrán termékekre kivetett uniós importvám teljesen megszűnt júliusban, és 60 ezer tonnára emelkedett a kvóta, mondta el Fazekas. Ráadásul míg korábban az akácméz magyar kuriózumnak számított, már csak egy a többi termék között, hiszen az ukránoknak, szerbeknek és románoknak is van akácmézük, és árverseny tekintetében jobb feltételeket kínálnak, mint a magyarok.