Sen-nung kínai császár korának kiművelt emberfője volt, komoly növénytani ismeretekkel: az uralkodó a kínai szájhagyomány szerint számos gyógynövény hasznos tulajdonságát ismerte fel. A monda szerint már Sen-nung korában is tudták, hogy a vizet forralva kell inni. Az uralkodó pedig akkor is így cselekedett, amikor egyszer a kíséretével hosszú utazásuk során megállt pihenni.
A császár meditált, szolgálói vizet forraltak.
A hirtelen feltámadó szél egy közeli bokorról száraz leveleket fújt a vízbe, elszínezve és illatossá téve azt. A császár pedig belekóstolva megkedvelte az ízét is. A legenda szerint így készült el az első csésze tea – írja a Blikk. Természetesen az indiaiak is maguknak tulajdonítják a tea felfedezését, az ő eredetmítoszuk szerint Bodhidharma buddhista pap a Római Birodalom bukásának idején, Indiából ment Kínába, téríteni. A kizárólag Chuck Norris-szal összemérhető férfiú éberségi fogadalma okán évekig nem aludt.
Végül csak eldőlt, majd felébredve dühös lett
saját gyengesége miatt. Kézenfekvő büntetésként ezután kitépkedte saját szempilláit és a földre szórta. A szempillákból gyönyörű bokrok sarjadtak, a leveleivel megbolondított víz pedig emberfeletti erővel töltötte el Bodhidharmát. Európába a kereskedelmi útvonalak fejlődésével, a XIV. századtól jutott el a teafű, hogy aztán világszerte elterjedjen.