Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Szervusztok, jó estét!
Ismét nagyon röviden, mert kedvem van, téma is bőven akad, csak éppen idő nincs.
Most éppen egy páratlanul zürös hét eseményeit összegező-magyarázó tévémüsort szeretnék követni, és a reklámszünetet használom írásra, mert minden percet ki kell aknázni.
Van egy csomó fotó az elmúlt május utolsó napjairól - majd csak sor kerül ezekre is, mielőbb.
Előtte azonban hadd üdvözöljem minden olvasónkat, aktív és passzív barátunkat június első napján:
élményekben gazdag, békés napokat kívánok! Mind a harmincat!
Olyan "se nem látok, se nem hallok" fázisban voltam tegnap és ma reggel, hogy még az orromat se dugtam erre.
Most éppen Klárihoz utazom, utána haza, aztán még jövök valamikor, mert sok munka van még, de alakul!
További szép napot!
Jó reggelt!
Hát, a kis kalandod elbűvölő képeket hozott! Azt gondoltam, már ismerem a növényeiteket, de a "szempilla virág" meg az a hatalmas fikusz meg minden többi virág újból lenyűgözött!
Köszönöm kitartásodat és mosoly hozó képeidet!
Voltam egy párszor az erdőben, szépségéből a sár levonogat. Sajnos naponta esik.
Tényleg szomorú a dunai baleset.
Szép napot!
Javítás, mert durva hiba történt:
>Mondják, hogy Haifát "ezer lépcső városának" is nevezhető.nevezhetjük.
***
Legyen mégis jó napunk, amennyire csak lehet.
Ugye, hogy néha eltévedni is érdemes lehet. Újabb szép látványokkal gazdagodtam, és a vizsgálatról sem késtem el. Mondják, hogy Haifát "ezer lépcső városának" is nevezhető. Meg is találtam a jó útra vezető lépcsőket, amely éppen párhuzamosan, de kicsit fölöttem volt.
Másnap, május 20.-án Tel-Avivban is találtam egy-két megörökíteni valót:
1. - 2.- 3. Éppen egy héttel előtte vettem szemügyre ezt a kis zsakaranda-csemetét, de a környéke, környezete is figyelemre méltó.
4. Trombitavirágok a klubunk bejáratánál, ugyancsak Tel-Avivban.
***
Most abba is hagyom, mert miközben ezeket írtam, gondolataimat egyre inkább a Dunán történt katasztrófa foglalja le. Annyira szomorú!
1. - 2. Aztán visszafordultam, hogy a járt útra térjek, és lám, már elmentem mellette, észre se vettem: nyílik a kapribogyó virága, vagy egyszerűen a kapri? Persze, tövises kaprinak (capparis spinosa) nevezik, a mi családias névváltozatunkkal élve: szempilla-virág! Felejthetetlen Rumcájsz-Gábor barátunk nevezte így.
3. - 4. Először a cédrus ragadta meg a figyelmemet, pedig alatta ott ragyog, terpeszkedik egy hatalmas fikusz.
1. Az előző gondolatok folytatásaként: elállta szavam, amikor egyszer csak megjelent előttem a tenger. Igaz az a sokszor hallott megállapítás, hogy Haifán bárhonnan láthatóvá válik a tenger, néha teljesen váratlanul!
2. Újabb jerikói lonc - rendkívül dekoratív.
3. Már elbúcsúztam az idei eritrináktól és tessék! Ebben a csendes kis utcában még ez is tovább mutatja magát!
Azt mondja a népi bölcsesség, hogy: "Járt utat járatlanért el ne hagyj!" Cáfolom! Mennyi mindent elszalasztanánk, ha betartanánk az előbbi tanácsot! Például nem járhattam volna végig ezt a kedves kis utcát. Először és talán utoljára. Milyen érdekes, Hárofé=az orvos nevet viseli.
1. nem láthattam volna ezt a nem vadon nőtt, hanem gondozott jerikói lonc szigetet,
2. vagy a távolról virító hibiszkusz-sövényt,
3. - 4. hogy a murvafürt színéről már ne is beszéljek! Ilyen távolról és kicsit közelebbről.>>>>
Szép-jó-reggelt!
Nyakunkon egy újabb hamszin, elég nehezen viselem, de ez talán rövidebb lesz, mint a múlt heti. Tegnapelőtt ismét hős voltam, minden tervezett programot teljesítettem, beleértve három-négy órányi "csellengést" Tel-Aviv talán legrégebbi bevásárló központjában, a híres Dizengoff Centerben. Talán 30 éve jártam itt először, akkor is lenyűgözött mérete és sokszínűsége, de sokkal jobban szeretem a kihalóban lévő csendes kis családias boltokat. Hol vannak már? Ismét éjfél körül érkeztem haza, a jól végzett shopping és a kapott ajándékok örömével. Jó nap volt, Klári is megszépült, a hallókészülékeket is elintéztem, ismét jól működnek.
Tegnap úgymond pihentem, a szobámat, pontosabban a szekrényemet rendezgettem. Közben a súlyos belpolitikai válság (talán sorsdöntő?) pillanatait követtem. Sajnos, nem sikerült egy újabb költséges választási cirkuszt kikerülnünk, de talán ez az egész mégis jóra vezet? Naivan reménykedem. Feloszlott a Kneszet, szeptemberben újra választunk, és ki fizeti meg a teljesen fölösleges költségeket? Kettőt találgathattok. Illetve csak egyet.
Látjátok, hogy mégis jobb a virágokkal foglalkozni? Van belőlük bőven és fejfájást sem okoznak.
Jó reggelt!
Láttalak ám az este is, Tanaria, gondolatban én is jó éjt kívántam Neked, Nektek.
Ma korán kell indulnom, mert Klárit fodrászhoz, a hallókészülékeit pedig tisztíttatni kell vinnem, aztán délután a vasárnapról elhalasztott Tel-Aviv-i shopping (!) következik. Jajjajj!
Felteszek további képeket - ezek a múlt vasárnap készültek, amikor éppen a légvonalban közeli kórházba indultam. Időm bőven volt, gyalog mentem, előtte viszont a tavacskához siettem (1. kép),
2. aztán elindultam egy igazán romantikus utcán, és úgy elbámészkodtam, hogy eltévedtem. Messziről ez a libanoni cédrus vonzotta a tekintetemet. Nem is kellett ihlet!
3. A murvafürt nem bokor, hanem futónövény, hol falakra, kerítésekre, de leggyakrabban gazdanövényekre kúszik.
4. Ismét jerikói lonc - szerény kis növény, de látványosan is megjelenhet, mint ez itt!
***
Sajnos mennem kell, de a valamikori folytatás izgalmasabb lesz! Mára is jó napot kérek magunknak!
Jó estét!
Végig gyönyörködöm a képeidet, aztán valami, valaki közbejön és elmarad a csodálat. Most is meg voltam győződve, hogy reggel írtam...
Jeruzsálem felé az út még eleven az emlékezetemben.
Rengeteg csodaszép virág, mint azok a murvafürtbokrok!
Mikor mész legközelebb Jeruzsálembe?
Hátha legközelebb ihletettebb leszek...
Jó éjszakát!
A baljós gondolatok után jöjjenek a minden gazdanövényt megszépítő mályvafürtök (bougainvilleák) és az úton-útfélen virító leander-sorok.
Később majd újra haifai látványok következnek, ja és egy-két tel-avivi is. Ezért is kell sokat utaznom, ugye?
***
Legyen szép napunk - mindannyiunknak!
1. Jeruzsálemben csak ez a kép készült: a csodálatos Húrok Hídjáról, amelynek közelében mindig két emberre gondolok: Alsórákosi-Marikára és Tanariára.
2. - 3. - 4. Fotózni nem volt időm, csak miután már lefelé csorogtunk és most ugyanazok a kérdések gyötörnek - vajon milyen változások várnak rám a következő utazáskor?
Szervusztok, jó reggelt!
Ismét itt, Veletek. Minden reggel reménykedve jövök ide, hátha-hátha itt találom Margaret-Marika és Alsórákosi-Marika életjelét, no meg egyre kíváncsibban azé a kedves nickét, akinek köszönhetően mégis visszajöttünk ide, a mi valamikori szigetünkre. Aztán nem, mégsem…
Egy idő óta nagyon mostohán bánok a kis Cannon gépemmel, könnyebbnek tűnik előkapni a kisokost, pedig a gépecske mindig ott lapul a táskám mélyén. Közel két hete, a hónap idusán, amikor néhány órára a fővárosba utaztam, bocsánatot kértem tőle és félretettem a mindent tudó mobilt. Valamelyik nap aztán letöltöttem az eredményt és ennek örömére most rövid utazásra invitállak benneteket. Fel, fel, Jeruzsálembe, mert talán ez a világ közepe. Jöjjenek a képek, úgy, ahogyan az autóbuszból láttam:
1. - 2. - 3. - 4. "Csupán" tájak, ahogyan felfelé haladunk Júdea hegyeibe. Nem is merek rákeresni, hogy a minapi, több, mint ezer tűzeset után vajon mi maradt ezeken a helyeken? Emlékeztek biztosan, hogy tavaly faültetésen vettünk részt nem messze innen. Fáj a szívem, hogy vajon az én kis pisztáciám él-e még?
Közben áttettük a mai találkozást keddre, sokkal jobb, így ma nyugodtan dolgozhatok.
Még három kép és máris indulok.
1. Még egy tavirózsa, ráadásként.
2. - 3. No és a bougainvilleákkal se legyek mostoha - ezek itt vannak a szomszédház mellett.
***
Már túljutottunk május 18.-án, a valóságban és a képek szempontjából is, de még lesznek csodák, ígérem!
Legyen nagyon szép napunk!
1. Újabb, meghatóan szép fatörzs…
2. Séta Klárival a pici tó partján.
3. Ugyanott: mocsári nőszirom
4. és mögötte: hibiszkusz, yukka és nyugalom…
Szervusztok, jó reggelt!
Nagyon szép képet tettél fel, Tanaria! Ezzel egy közel kilenc éve történt közös sétát is felelevenítettél, amikor gyalog sétáltunk tőletek Bori nénihez, aztán tovább a csavart kéményű házhoz, majd a Mócok útján lévő diákszállóig - emlékszel? Akkor fényképeztem ezekhez a Te mostani rózsáidhoz hasonló csodákat, ugyancsak szépen gondozott kertekben nyíltak, sőt közterületeken is… Egy pendrive-on őrzőm az akkori fotókat, ha akarod, bármikor ide is hozhatom.
Mindenképpen, köszönöm, hogy idevarázsoltad ezt a képet és az emléket is.
Nemsokára Klárihoz indulok, aztán Tel-Avivba, találkám van a lányommal, vásárolunk! Vagyis, shoppingolunk!
Előtte viszont felteszek még néhány tegnapra tervezett képet, aztán már repülök is!
1. Beszélgető sarok a Klárikáék otthonában. A kép értékét emeli, hogy a szembeni tükörben a fotós is látszik!
2. - 3. Hetente cserélődő virágköltemények az Idősek Otthonában.
4. Május 15.-én Jeruzsálem felé - végeérhetetlen mályvasorok az út mentén.
Gyönyörű képek! A cicák fantasztikus lazák! A hatalmas fa lenyűgözött!
Vajon Margaret hogy van, mit csinál...?
Szép napot!
Örvendek, hogy mára lehűlt a levegő.
Nagyon szomorú a sok nagy tűz, most már remélem könnyebb lesz az oltás.
Útban a Minerva felé egy udvaron nagyon szépen gondozott kert van. Ott láttam ezt a rózsabokrot is.
Most megnézem a vidám virágos képeket. Az felvidít.
1. Május 13.-án Tel-Avivban: épül-szépül a város, és ez a frissen ültetett kis zsakaranda is a gondoskodás egyik jele.
2. Közvetlenül mellette egy ötletesen körbekerített fa, egy buszmegálló mögött. Peremén ülni is lehet!
3. Egyik többszörösen kipróbált helyünk: a magas épületek és a piros virágok mögött mi üldögélünk a lányommal…
Macskanap!
1. - 2. Egyik virágnak képzeli magát, a másik egy lottós bódé párkányám kísérti a szerencséjét…
3. - 4. A mi Muszikának becézett fenevadunkat éppen az előbb száműztem a szobámból, ugyanis nem hagyott pötyögtetni. A mellékelt képen az íróasztalomról "vigyáz" rám, a következőn pedig tévét néz - ott kell lennie, ahol mi vagyunk!
1. - 2. Még mindig május negyedike - nálunk aznap volt tavasz
3. - 4. amelynek örömére és a közelgő ünnepek tiszteletére Kláriék kertje ünnepi külsőt öltött, és ebbe egy magnólia-fasor is besegített…
1. - 2. Újabb virágköltemény Kláriék ebédlőjéből.
3. - 4. Aznap, május 4.-én ünnepi hangulatban voltam, a picinyem születése napja élesebbé tette a látásomat, így erre is szemet nyitottam: a főútról ugyan nem látszik, de ahogyan a hosszú lépcsőkön a házunk felé ballagtam, felfigyeltem arra, hogy az egyik fehér virágú magnólia áttörte a magas támaszfalat és diadalmas, győztes fiókát küldött fölénk. Csodálatos látvány, főleg, ha ki is nagyítjátok…
Szervusztok, jó reggelt!
Jelentem: túléltük a hirtelen jött kánikulát, ma reggel 21 fokot mutat a hőmérő, hurrá!
Tegnap kiválogattam jó néhányat a májusi képeimből, és máris csapjunk bele, mert nemsokára indulnom kell - vár az én Klárikám!
1. Virágszőnyeg, ráadásul eszméletlenül illatos!
2. - 3. május eleje volt, a képek tanúsága szerint éppen másodika,
4. amikor a Napocska is ilyen restelkedve tért nyugovóra…
Szervusztok!
Köszönöm szépen a kedves méltatást. Remélem azóta a képes beszámolót is megtaláltad az interneten.
Tegnapelőtt Timráton 37 fok volt, tegnap Haifán 39, ma már "csak" 35, de voltak helyek, ahol jóval 40 felüli, sőt a Holt-tengernél közel 50 fokot is mértek!. Érdekes módon a tegnap még egy hőstettet is elkövettem: minek várjak a buszra? - gondolattal végigsétáltam a Hádáron, három-négy megállónyit és meg se kottyant! Sokkal jobban vagyok mostanában - a fene se érti ezt a fellendülést. (Aztán persze buszra ültem, miután összes feladatomat teljesítettem.) Elképesztő meleg volt, és az van ma is. Holnaptól visszamegyünk a huszonfokokba, de ez a háromnapos kemény hamszin nagyon nehéz volt. Főleg a következményei miatt, mert gyakorlatilag az ország minden területén tomboltak a bozót- és erdőtüzek, rengeteg kárt okoztak, még emberéletet is követeltek. Nagyon szomorú, annál is inkább, hogy szerdán este volt a Lág Báomer ünnep, amelyet leginkább a tüzek gyújtása jellemez. Az ünnepről most nem írok, bárki olvashat róla például az Izraelinfo.com portálon. Minden évben történik ilyen-olyan baleset, most viszont tömegével "felejtették el" gondosan eloltani a tüzet és ez helyenként komoly katasztrófát okozott. A 2016-os haifai tűzvész kismiska a mostani tragédiákhoz képest. Nagyon haragszom a felelőtlen, önző emberi lényekre!