Minden iskolás gyerek hazudik, de nem mindegy, hogy mennyit!

A gyerekek szoktak hazudni, az iskolai feladatok és jegyek körüli káoszban kifejezetten szívesen használják a füllentést a szülők felé. De azért van pár trükk a tarsolyunkban a hazugságok ellen.

K.G.

2023. Augusztus 30.

A hazugság elkerülhetetlen a gyerekeknél, szükséges fejlődési folyamatnak is tekinthető, de ez nem azt jelenti, hogy a hazugság megállíthatatlanul és kezeletlenül áramolhat. A végső cél az, hogy a gyerekek megtanulják, az őszinteség és megbízhatóság mennyire fontos, amihez az első kulcs, hogy megértsük, miért hazudnak a gyerekek, és milyen típusú hazugságokra vetemednek.

Dr. Ashley Harlow gyermek- és ifjúságpszichológus szerint minden szülőnek tudnia kell, hogy a gyerekek körülbelül hároméves korukig nem ismerik fel teljesen a különbséget az igazság és a hazugság között. Ezután is csak két-három év múlva fejlődik ki teljesen az a képességük, hogy megkülönböztessék, mi a valóság és mi a fantázia.

„Négy gyerekem van, és látom, hogy ez a folyamat most is zajlik nálunk – mondja Harlow. – A négyéves gyermekem úgy beszél a hercegnőkről, a szivárványokról és az összes képzeletbeli dologról, mintha azok valóságosak lennének. De a hatéves gyermekem számára kristálytiszta, hogy a valóságban mi történt és mi a képzelet szüleménye. A három-négyéves korosztályba tartozó gyerekek érthetően tudnak kommunikálni, de nem mindig van biztos fogalmuk arról, hogy mi igaz és mi nem.”

Ezt a fejlődési folyamatot szem előtt tartva Harlow három dolgot ajánl a szülőknek, amivel segíthetnek a gyerekeknek következetesebben igazat mondani.

1. Különbséget tenni a fantázia és a hazugság között

Nem mindig rossz, ha a gyerekek olyan dolgokat mondanak, amelyek nem igazak. Nem baj például, ha a gyerek túloz, vagy a semmiből talál ki információkat, miközben egy fantáziajátékban merül el.

„Néha a gyerekek a figyelemfelkeltés, a saját szórakoztatásuk érdekében találnak ki történeteket, illetve azért, hogy teszteljék a határokat, hogy mire tudják rávenni a szülőket” – mondja Harlow. A fantáziajáték fejleszti a gyerekek kreativitását és szabad gondolkodását, miközben segít nekik megtanulni azt is, hogy mikor kell a valóságba visszatérni és koncentrálni.

A gyerekeknek tudniuk kell, hogy vannak olyan helyek, ahol szórakozhatnak, kreatívak és bolondosak lehetnek, de bizonyos környezetben, például az osztályteremben rendezettebb viselkedésre van szükségük. Amikor azonban nem fantáziajátékról van szó, hanem a gyerek kitalál valamit, ami nem igaz, hogy elmeneküljön egy szituációból, vagy elkerüljön egy negatív következményt, a szülőknek ezeket a hazugságokat lehetőségként kell kezelni, hogy az őszinteség jelentőségéről beszélgessenek a gyerekkel.

Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)

2. Ne erőltesd az őszinteséget!

Természetes, hogy szándékosságot feltételezünk a hazugság mögött, mert felnőtt fejjel gondolkodunk, és azt hisszük, hogy a gyerekek is átgondolják, amit mondani akarnak. Pedig egyáltalán nem így van, gyakori jelenség, hogy az impulzuskontroll még nem működik jól egy gyereknél, ami miatt rögtön kimondja, ami eszébe jut. Ilyen helyzetekben Harlow azt javasolja, hogy ne ugorjunk azonnal a gyerek nyakába a következményekkel. Az is fontos, hogy ne kergessük óriási hazugságcunamiba, ahol az egyik füllentés hozza a másikat, hanem inkább tartsunk egy pillanatnyi szünetet.

Általában jó ötlet lelassítani a dolgokat, és adni a gyereknek még egy esélyt. Kérd meg a gyereket, hogy egy kicsit jobban figyeljen a szájából kijövő szavakra, ami egy olyan készség lesz, amin az impulzuskontrollal küzdő gyerekeknek keményen kell dolgozniuk, hogy fejlődjenek.

Ha a gyerek igazat mond, miután kapott egy második esélyt, Harlow azt tanácsolja, hogy erősítsük meg az őszinteségét, és következmények nélkül lépjünk tovább. Ha azonban az újbóli próbálkozás után is füllent, akkor a legjobb, ha itt megszakítjuk a beszélgetést, megfelelő következményt szabunk ki, majd továbblépünk.

A szakember egy egyszerű példával szemléltette a fenti szituációt: Ha tudod, hogy a gyereked nem mosott fogat, bár ragaszkodik hozzá, hogy igen, akkor nincs értelme faggatni, hogy miért száraz a fogkeféje. Az sem hasznos, ha ragaszkodsz hozzá, hogy elmondja, mit csinált fogmosás helyett. „Ha tudjuk, hogy a gyerek hazudik, ne próbáljuk meg kideríteni a részleteket, és ne kényszerítsük a gyereket, hogy vallomást tegyen – mondja Harlow. – Amikor a szülők több kérdéssel és nyomozással próbálják kiásni az igazságot a gyerekükből, az több problémát okoz, mint megoldást hoz. A vége legtöbbször az lesz, hogy a gyerek még több hazugságot mond, a szülők pedig csak még jobban felbosszantják magukat.”

Ehelyett, ha a gyerek hazudik a fogmosásról, nyomozás helyett parancsolj rá, hogy mossa meg a fogát, majd szabj ki egy reális következményt, például másnap lemondhat a desszertről, vagy öt perccel kevesebb képernyőidőt kap, hogy behozza a hazugsággal elvesztegetett időt.

3. Dicsérd meg az őszinteségért!

Bár a szülőket frusztrálja, ha a gyerekek nem őszinték, Harlow megjegyzi, hogy hajlamosak nem ugyanolyan intenzitással ünnepelni azt a gyereket, aki beismeri a hibáját. De a gyerekek őszinteségének megerősítése kulcsfontosságú, különösen, ha olyasmivel kapcsolatban őszinték, ami miatt bajba kerülhetnek.

„Nagyon fontos, hogy vegyük észre, amikor jó a gyerek – mondja. – Ha tisztáz valamit, amit elkövetett, győződjünk meg róla, hogy elismerjük ezt az őszinteséget, és talán még a problémás viselkedés következményét is csökkentjük vagy megszüntetjük, mert őszinte volt.”

Via