A télikert varázsa

A gyarmatokon megismert és megkedvelt trópusi növények számára először az 1600-as években kezdtek a palotákhoz kapcsolódó nagy, teljesen üvegezett épületrészeket emelni rendszerint klasszikus vagy gótikus stílusban, fémszerkezettel. A 19. században ezek az attrakciók gyakran már a látogatók előtt is nyitva álltak, és nem csak a nemesi ház lakói gyönyörködhettek a buja, egzotikus növényekben, sőt épültek teljesen önálló, kifejezetten botanikai célokat szolgáló télikertek is a nagyközönség számára.

A télikertek funkciója idővel kibővült, hiszen rájöttek, hogy ezek a különleges hangulatú terek kiválóan alkalmasak társasági események, estélyek, kamarakoncertek megtartására is. A télikertek mai, családi változatai most is elsősorban a pihenést, kényelmet, a kellemes társas kikapcsolódást szolgálják, és persze emellett kedvenc növényeink teleltetésére is alkalmasak lehetnek.

Extra szoba üvegből

Aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy kertes házban lakhat, utólag is megépítheti télikertjét. Ezt a helyiséget legtöbben a lakótér kibővítéseként értelmezik, és ezzel a szándékkal is építik meg: gyakorlatilag egy extra, üvegfalú szobának használják, amit a házhoz tapasztanak. A szándék teljesen jogos, hiszen a télikert funkciója valóban az, hogy kiterjessze az életteret egy olyan helyiséggel, amely átmeneti kapcsolatként szolgál a nyílt természet és a ház védett, belső terei között. (A hagyományos építkezésben ezt a funkciót régen a veranda töltötte be.) Ugyanakkor a kivitelezések többsége – főként a háztájilag barkácsolt megoldások – messze nem aknázza ki azokat az esztétikai és funkcionális lehetőségeket, amik a télikertben rejlenek. Világosabban fogalmazva: rondák és haszontalanok. Mi a teendő, ha nem szeretnénk ilyen hibába esni?

Válassz funkciót!

Először is el kell dönteni, milyen célból akarunk télikertet létesíteni. Az nem fog menni, hogy ez a helyiség –20 és +35 fokban is egyformán élvezhető legyen, a napot is áteressze, de fel ne melegedjen, a növények is jól érezzék benne magukat, de tökéletesen komfortos legyen a családnak is. Valaminek a javára engedményt kell tenni tehát. A jól szigetelő, fóliázott üveg például nem engedi át a növények fotoszintéziséhez szükséges napsugarakat, a vékony üveg viszont hamar lehűl. Tehát döntsünk, hogy egy üvegfalú szobát, vagy növények teleltetésére is alkalmas helyiséget hozunk létre.

A második gyakori hiba, hogy a házhoz nem illő méretű, formájú télikertet építtet a tulajdonos, amiben gyakran partner a kivitelező is, hiszen minél nagyobbat építhet, annál többet nyer rajta, és minél egyszerűbb a kivitelezés, annál kevesebb a gondja vele. Ne hagyjuk befolyásolni magunkat a télikertépítő cégtől, hanem először is szántsuk fel az internetet, a képes újságokat, és nézzük meg, mennyi minden szép dolgot lehet egy télikertből kihozni, azután pedig egy jó ízlésű építésszel terveztessük meg. Ezután jöhet a kivitelező.

Milyen a jó télikert?

A jó télikert külső megjelenésében harmonizál az épülettel arányaiban, anyagában, formájában és színében is. Belül pedig a jó ízléssel berendezett télikert egyfajta meghosszabbítása a külső térnek, a természetnek, gyengéd átvezetés a ház belső terei és a kert között. Műszaki szempontból fontos, hogy időtálló, jól szigetelő elemekből épüljön, és több helyen – különösen a tetején – szellőztetni lehessen és árnyékolható legyen. Energiahatékonyság szempontjából a legkedvezőbb a déli–délnyugati tájolás.