Gasztrokockázatok külföldön

Montezuma bosszúja és Delhi-pocak

Az azték uralkodó, Montezuma egyéb fegyver híján járványos hasmenéssel átkozta meg a kapzsi és kegyetlen spanyol hódítókat. A gyarmatosító angolokat Indiában gyötörte hasonló a betegség – hogy volt-e ennek hátterében fekete mágia vagy sem, azt nem tudni –, ők Delhi-gyomornak keresztelték el. A nem kevésbé invazív, de jól fizető turistákat ma inkább szeretnék megóvni a vendéglátó ország bennszülöttei az ilyen élményektől, mégis milliószámra jutnak az egykori hódítók sorsára és elkapja őket is a gasztroenteritisz, a hasmenéssel, hányással, kiszáradással járó fertőzés. Az esetek többségében nem egy sötét átok a baj okozója, hanem láthatatlan baktériumok valamelyike: a jól ismert E. coli, a dallamos nevű Shigella és Salmonella vagy az alattomos Campylobacter. Ritkábban vírusok (különösen a rotavírus) vagy mikroszkopikus paraziták (Giardia lamblia) idézik elő a tüneteket, míg más esetben ezek a kísérőjelenségek súlyos fertőzést – kolerát, hepatitiszt, sárgalázat – jeleznek.

Az átok ma is utolér

Montezuma bosszújának, vagy ma használatos nevén a turistabetegségnek a kórokozói a fertőzött víz vagy nem megfelelően elkészített élelmiszerek fogyasztásával terjednek, így a megbetegedés veszélye fokozott a fejlődő országokban, ahol az ivóvíz minősége nem megfelelő. A mikroorganizmusok jelenléte nem változtat a víz vagy az ételek szagán, illetve küllemén, így semmi sem utal a kórokozók jelenlétére.

Leginkább Latin-Amerika, Afrika, Ázsia és Közép-Kelet térségeiben leselkedik a turistákra a hasmenés veszélye, azonban a világ legfejlettebb országaiban is előfordul, ha például a gondatlan kirándulók patakvizet isznak, vagy sátorozás közben elmulasztják az edényeik tisztán tartását. A turisták a helyiekkel ellentétben fokozott veszélynek vannak kitéve, hiszen a helyiek immunrendszere hozzászokott ezekhez a patogén mikroorganizmus-törzsekhez, ez az immunitás idővel kifejlődött náluk, mivel ismételten kitett a szervezetük ezeknek a kórokozóknak. A betegség legtöbb esetben heveny, általában gyógyszeres kezelés nélkül elmúlik, arra viszont tökéletesen alkalmas, hogy kellemetlen napokat szerezzen a várva-várt vakáció ideje alatt. Előfordulnak azonban olyan fertőzések is, amelyek sokkal nagyobb bajt is okozhatnak egy múló gyomorrontásnál.

Hepatitisz A

Ilyen a hepatitisz A, a világ egyik legelterjedtebb betegsége. Ez a vírus a fertőzött széklettel terjed, továbbvitelében jelentős szerepet játszanak a legyek és a víz. Különösen a fejlődő országok rossz közmű-ellátottságú, alacsony higiéniai színvonalú területein vannak veszélyben az oda látogatók, akikre itt a nyers vagy nem teljesen átsütött, átfőzött ételek (különösen a tengeri állatok), illetve a fertőzött víz jelentik a legnagyobb kockázatot.

Az étvágytalansággal, hányással, hasi fájdalommal, sárgasággal járó betegség tünetei ráadásul rendszerint csak egy hónapos lappangási idő után jelennek meg, éppen akkor, amikor a hosszú szabadságról hazatérve főnökünk már alig várja, hogy munkába álljunk. Hogy megkíméljük őt a fejfájástól, amit betegségünk okozna – és magunkat magától a fertőzéstől –, a legfontosabb, hogy a higiénés rendszabályokat tartsuk be külföldön: kötelező a rendszeres kézmosás, az ételek tisztán és hűtve tartása, gyümölcsök-zöldségek mosása, hámozása, és a csapvíz kerülése még fogmosóvíz vagy jégkocka formájában is. A jó hír az, hogy előzetes védőoltással tartós, 10-15 éves aktív immunitást szerezhetünk a betegséggel szemben.

Együnk-igyunk biztonságosan

Külföldön, főleg távoli országokban, mediterrán és trópusi vidékeken nyaralva alapszabály, hogy mindig mossunk kezet evés vagy ételkészítés előtt, de a WC használata, pelenkázás, állatsimogatás után se feledkezzünk meg a kézmosásról. Legyen nálunk mindig alkoholos kézfertőtlenítő, azokra az esetekre, amikor szappan nem áll rendelkezésünkre.

Legyünk óvatosak az utcai árusokkal is: a nyílt színi étkezés rengeteg veszélyt hordoz magában. Lemondani azért nem kell erről a kulináris élményről, viszont figyeljük meg az étkek elkészítési, tárolási és tálalási körülményeit, és ennek megfelelően válasszunk utcai falodát. A legbiztonságosabb, ha a szemünk előtt sütött, főzött étkeket fogyasztjuk, de az utcai árusoktól vásárolt étel és ital fogyasztása még így is gasztronómiai rulettnek számít.

A nyers vagy nem eléggé átsült vagy megfőzött hús, hal vagy tenger gyümölcsei fokozott veszélyforrást jelentenek – a kagylók több mint fele fertőzött valamilyen vírussal –, és óvakodjunk a krémek, habok, szószok, majonézek fogyasztásától is.

Nyers zöldséget és gyümölcsöt csak akkor fogyasszunk, ha saját magunk tisztítottuk meg alaposan, és meghámoztuk. Kínában például, ahol gyakran használják az emberi ürüléket a földek trágyázására, hepatitis A vírussal fertőzöttek lehetnek az ilyen területeken termesztett primőrök. A saláták, a nehezen megtisztítható gyümölcsök (mint például szőlő, eper, málna) fogyasztását is jobb, ha elkerüljük.

Legyünk elővigyázatosak a vízfogyasztással is. A csapvíz fogyasztása nem javasolt, biztonságosabb, ha felforralt vagy palackozott vizet használunk nemcsak fogyasztásra, de fog- és kézmosáshoz is. Figyeljünk arra, hogy csak palackozott vagy előzőleg fertőtlenített vízből készített jégkockákat tegyünk az italunkba. Forrásokból, patakokból sose igyunk, bármennyire kristálytiszta vízzel csalogatnak. A tej a vízhez hasonlóan kockázatos dolog, mert Európa és Ázsia egyes területein a tejet nem pasztőrözik. Akik így fogyasztják, az E. coli-, szalmonella-, brucellózisfertőzés veszélyének teszik ki magukat. Legjobb, ha a fagylaltokat mellőzzük, és a kávénkba sem kérünk tejet.

Veszélyes étkek adrenalinfüggőknek

A nemzetközi konyhában számos egzotikus és ízletes fogás található, azonban jó néhány ezek közül nehezen elkerülhető veszélyeket rejt. Nem fertőzések jelentik itt a kockázatot, hanem maguk a mérgező alapanyagok, amiket csak nagyon elővigyázatos előkészítéssel lehet biztonságossá tenni, ám még így is vakmerőség ezeket fogyasztani.

Fugu – Japán: a fugu, vagy ismertebb nevén a gömbhal, a japán konyhaművészet misztikus fogása, ám halálos étek lehet, ha nem szakértelemmel készítik el. A legkiválóbb szakácsoknak is három év inasságra van szükségük ahhoz, hogy elsajátítsák az elkészítésének titkait. A hibásan elkészített hal tetrodotoxin nevű mérget tartalmaz, mely paralízist okoz, és fulladáshoz vezet. Az EU területén tilos forgalomba hozni.

Tarisznyarák – Latin Amerika: a tarisznyarák, a garnélarák, a kagylók, az osztriga veszélyes betegség, a kolera okozói lehetnek. Ez esetben is lényeges az elkészítés módja. A kolera önmagában nem halálos, de a betegséget kísérő egyik tünet, a dehidratáció viszont az.

Marzu sajt – Szardínia: az EU betiltotta a híres nyüves juhsajtot, ám ennek ellenére szardíniai juhászoktól mindmáig beszerezhető legálisan, hiszen tradicionális fogássá nyilvánították, így mentesült a szokásos élelmiszer-higiéniai előírások alól. A helyiek szerint a fogyasztása nem veszélyes, amíg a több ezer lárva életben van benne. Ezek a szervezetek a fermentációs folyamatban katalizátorként vesznek részt. Kellemes íze ellenére ez a sajt hányást, hasmenést, hasi görcsöket okozhat, melyek bizonyos idő után gyógyszeres beavatkozás nélkül megszűnnek.

Majomagyvelő – Ázsia: A kínai, malajziai, szingapúri éttermek menüsorában található potencianövelőnek tartott készítménnyel kapcsolatban több legenda is kering. Az egyik szerint még él az állat, amikor kiveszik az agyát. Az állatok idegszöveteinek elfogyasztása veszélyes lehet az emberi egészségre, benne van kergemarhakór elkapásának veszélye, ami az idegsejteket támadja meg, és elmezavarhoz vagy akár halálhoz vezet.

Sannakji – Tekergő polip, Dél-Korea: enyhén fűszerezett étel, mely ártalmatlan, miután lenyeltük. A nyelés folyamata a kockázatosabb, mivel a polip tapadókorongos karjai még mozognak elkészítés után is. Több ember halálát okozták már ezek a karok, melyek a torokra tapadhatnak, és megfojtják az áldozatot.

Nagy ökörbéka – Namíbia: a békák teste a combokon kívül mérgező, főként a bőrük és a belső szerveik tartalmaznak toxinokat. Ez a kihalófélben lévő fajta Namíbiában ínyencségnek számít. Fogyasztásra a párzási időszak elteltével alkalmas a békacomb, különben veseelégtelenséghez vezet.

Ackee gyümölcs – Jamaica: habár látványos gyümölcs, mely jól mutat a terített asztalon, helyesen kell megpucolni, felvágni és fogyasztani. Csak a belső sárga részei ehetők, a vörösek és feketék görcsöket, hányást, a vércukorszint nagymértékű sülyedését, sőt halált okoznak. Helyes fogyasztása esetén proteinben, esszenciális zsírsavakban és A-vitaminban gazdag tápláléknak számít.