nlc.hu
Otthon
Miért drága a zöldség-gyümölcs?

Lehetne olcsóbb a zöldség-gyümölcs, de ilyen áron inkább nem akarjuk

Ha megbízható ellátást szeretnénk, azt meg kell fizetni. Egy hektár fóliasátor 200 millió, egy hektárnyi üvegház 500 millió forintba kerül. Még mindig drágának találod a zöldséget meg a gyümölcsöt?

Megint bosszantóan megdrágultak az élelmiszerek, különösen a friss zöldség és gyümölcs. Egy fej karfiol ezer forint, egy jégsaláta ötszáz a diszkontban, de még az alma kilója se nagyon tud bekukkantani ötszáz forint alá, pedig itt van már a kikelet, sőt, május van, ami már-már a nyár szférájába tartozik. Hogy lehet ez egyáltalán, és mikor lesz vége a drágulásnak?

Sajnos rossz hírünk van, az egyik, hogy ilyenkor, május elején magától még semmi sem terem, na jó, újhagyma meg hónapos retek már igen, de más nemigen. Szóval, a friss, nagy mennyiségű zöldségre és gyümölcsre még várni kell, a szezon még odébb van. Ennél azonban sokkal összetettebb a helyzet és mi nem is érjük be hatszavas válaszokkal, ezért megkértem Apáti Ferencet, a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnökét, hogy magyarázza el, miért kell olyan sok pénzt otthagynunk a zöldségesnél egy-egy bevásárlás alkalmával.

A válasz frappánsan összefoglalva:

A folyamatos, biztonságos és kiváló minőségű zöldség- és gyümölcsellátás ellentétes fogalom az olcsó zöldséggel és gyümölccsel.

Vagyis, olyan nincs, hogy valami folyamatosan és megbízhatóan elérhető, a minősége kiváló, a termesztéséhez a lehető legkevesebb vegyszert használtak – és mégis olcsó.

Lehetne olcsóbb a gyümölcs, de milyen áron?

Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke (Fotó: fruitveb.hu)

A szakember szerint, ha az okokat vizsgáljuk, érdemes különválasztani a hosszú távú és a rövid távú áremelkedést. Az árakat – mint minden jószágnál (terméknél, szolgáltatásnál) a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg. Ez alapvető közgazdasági összefüggés: ha sok a sárgabarack, akkor olcsó, ha kevés a sárgabarack, akkor meg drága. Na most, a zöldségre és a gyümölcsre irányuló kereslet, tehát amennyit az emberek megvesznek, állandónak mondható, a kínálat viszont minden évben változik, ingadozik.

A mezőgazdaság ugyanis egy olyan műfaj, ami erősen ki van téve az elemeknek.

A zöldséget, mivel nem nő túl magasra, be lehet vinni üvegházba vagy fólia alá, a gyümölcsfákat azonban nem. Ezért, hogy ha aszály van, akkor azért, ha túl sok az eső, akkor meg azért, ha hideg van, azért, ha túlságosan süt a nap, akkor meg azért drága a gyümölcs: bármi elviheti a termést. Ha meg nem az elemek jönnek, akkor a kártevő rovarok. Az egyik legnagyobb ellenség mindazonáltal a tavaszi fagy, ami idén is már jó párszor felbukkant, szóval ne legyenek illúzióink: ahogy tavaly, úgy idén is elfagyott már a termésnek egy része, a kajszibarackban, őszibarackban kifejezetten nagy kárt okozott. Vagyis ezeknél a gyümölcsöknél az állandó kereslet mellett a kínálat szerényebb lesz, mint máskor, tehát az árak emelkedni fognak.

A zöldséggel (és az eperrel) már más a helyzet, azt ugyanis be lehet vinni védett helyre, így kevésbé van kitéve az elemeknek. A fóliasátorban, üvegházban remekül lehet szabályozni a hőmérsékletet, a csapadékot, a fényviszonyokat, meg amit csak kell, csak hát ugyebár ennek is ára van. Egy hektár fóliasátrat 200 millió forintért lehet felállítani, ugyanekkora üvegház már 500 millió forintba kerül, a termelő pedig nyilván vissza akarja kapni a beruházását, sőt, meg szeretne élni belőle. Cserébe viszont, mivel a zöldségek védett körülmények között nőnek, a kínálatuk viszonylag állandó, mentes a nagyobb kilengésektől, így az árak évek közötti nagy mértékű ingadozásai kevésbé jellemzők.

Hosszú távú hatások

Hosszú távon persze azt látjuk, hogy a fogyasztói árak szépen, egyenletesen, évről évre mennek fölfelé, jóllehet, a termelői árak emelkedésében ez a dinamizmus már közel sem figyelhető meg. Ennek szintén több oka van: egyrészt a munkabérek az utóbbi években csaknem megduplázódtak, márpedig a zöldség- és gyümölcstermesztés kimondottan élőmunka-igényes dolog. Nem hagyhatjuk ki a képletből most már a klímaváltozással együtt járó időjárási szélsőségeket sem, a termelők meg pláne nem, ezért megpróbálnak védekezni ellenük. Öntözéssel, fagyvédelmi technológiákkal, jégeső elleni védelemmel látják el az ültetvényeket, ami szintén iszonyú drága: egy hektár almaültetvényt mintegy hatmillió forintért már létre lehet hozni, az időjárásvédelem pedig további 12 millióba kerül hozzá. A harmadik tényező pedig, hogy minden anyag, növényvédőszer, műtrágya ára emelkedik, ugyanakkor kártevő is egyre több van és újak is bejöttek – gondoljunk csak a dióburok-fúrólégyre meg az évek óta tartó, keserves dióhiányra. Aki megfelelően gondozza az ültetvényét, annak lesz piacképes termése, aki nem, annak nem lesz – magyarázza a szakember. Megúszni nem lehet a permetezést, de nem nehéz okosan és felelősen csinálni, hogy mire a fogyasztásra kerülne a sor, ne maradjon benne vegyszer.

Miért drága a zöldség-gyümölcs?

Lehetne olcsóbb a gyümölcs, de milyen áron? (Fotó: MTI / Bruzák Noémi)

Előbb a bedőlési hullám, utána az áremelkedés

Csakhogy van még egy csavar a történetben: a termelési költségek emelkedésére a piac csak évek múlva reagál, és azt sem úgy, hogy a termelő hirtelen megemeli az árait, mert akkor az egész a nyakán marad. Sajnos kell hozzá egy bedőlési hullám: sok termelő tönkremegy, mert nem bírja fizetni a megemelkedett költségeket, így kevesebb lesz a termés, tehát feljebb mehetnek az árak – és vissza is tértünk a kiindulási pontra: a kereslet-kínálat viszonyához.

Mindebből ugyanakkor az is következik, hogy minden akkor a legolcsóbb, amikor éppen szezonja van és nagy mennyiségben terem. Fogyasztóként tehát azt tehetjük, amit már számtalanszor elmondtak: válasszuk a szezonális, hazai zöldséget és gyümölcsöt, vagyis együk azt, ami éppen terem itthon. Talán így már érthetőbb, hogy miért közös érdeke ez mindenkinek.

Termessz otthon!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top