Évek óta olvasni arról, hogy a szobanövények a reneszánszukat élik, vagyis egyre többen – főként fiatalok – fordulnak ezen hobbi felé, és nagyon sokan voltak, akik a koronavírus miatti bevezetett korlátozások idején fedezték fel, mennyi mindent adhat nekünk az, ha növényekkel vesszük körül magunkat. A kertészeti áruházak, virágkereskedők világszerte arról számoltak be, hogy mennyivel ugrott meg a forgalmuk az elmúlt bő egy évben. Változó, hogy kinek hogyan nyilvánul meg a gyűjtőszenvedélye, van, akinek az a fontos, hogy minél több kaspó sorakozzon otthon, mindenféle növényt szívesen fogadnak otthonukban, de – és ez is teljesen természetes – az idő előrehaladtával elkezdenek vadászni a drágább, különlegesebb darabokra.
Néhány sikertelen együttélés után én 2000-3000 forintnál húztam meg a határt, ha növényvásárlásról van szó, de ez nem jelenti azt, hogy a kedvenc növényes webshopjaimat böngészve ne állnék meg egy pillanatra azoknál a példányoknál, melyek ennek a tízszeresébe kerülnek, sőt, a cikk kedvéért ránéztem az egyik bolt kínálatára, ahol 105 ezer forintért volt megvásárolható egy gyönyörű Monstera deliciosa var. borsigiana ‘albo variegata’. Bizony csak volt, ugyanis valaki már lecsapott rá. Hogy mennyi idő alatt, azt nem tudtam megfigyelni, de sokszor napokba sem telik, hogy a picit borsosabb árú, mondjuk húszezer, harmincezer forintos növénycsodák új gazdára találjanak. A növényszülőséget persze a legtöbben nem a drága hobbik között tartják számon, de tényleg csak rajtunk múlik, mennyit áldozunk rá, és egy igazi gyűjtőnek semmi sem drága, mondhatnánk, főleg, ha státuszszimbólumként kezeli hobbiját, és ne feledjük azt se, hogy sok kicsi sokra megy.
Biztos vannak, akiknek az előbbi összegeknél is kicsit elkerekedett a szemük, pedig ennél sokkal nagyobb összegek is adnak egyesek a különlegesebb növényekért, a korábban már említett Monstera egyik példánya közel 5000 új-zélandi dollárért (közel 1 millió forintért) kelt el egy helyi aukciós oldalon, de ugyanitt volt olyan vevő, aki valamivel több mint 6500 új-zélandi dollárt (kb. 13,4 millió forintot) volt hajlandó fizetni egy hasonló növényért, egy szintén ritkaságnak számító Philodendron Florida Ghost pedig 2021 májusában 12 250 helyi dollárt (kb. 2,5 millió forintot) ért meg egy licitálónak. És a tétet tudjuk emelni, néhány héttel később 27 100 új-zélandi dollárt, vagyis közel 5,6 millió forintot adtak egy mini Monsteraként is emlegetett Rhaphidophora Tetrasperma tarka változatáért, és állítólag a két utolsó licitáló komoly harcot vívott a kilenclevelű növénykéért.
És – egyrészt ahogy a fenti magyar példa is mutatja – nemcsak Új-Zélandon nyúlnak mélyebben a zsebükbe az emberek: egy brit felmérés szerint a brit növényszülőknek 48 százaléka költött már 100 és 500 font (kb. 40 ezer és 200 ezer forint) közötti összeget egy darab növényre, és azt is kiderítették, hogy az elmúlt évben a legdrágább szobanövény, amit az Egyesült Királyságban eladásra kínáltak, egy különleges levélmintázatú könnyező pálma volt, amit 28 200 fontért (kb. 11,4 millió forintért) ütöttek le az eBay oldalán. Jó, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a nyertes licitáló nem volt elégedett az összeggel, ezért nem fizetett, a növényt pár héttel később pedig 8000 fontért (közel 3 millió forintért) vette meg valaki más.
Nincs másként az Egyesült Államokban sem, és néha a szakmabeliek is csak kapkodják a fejüket, Enid Offolter, a floridai NSE Tropicals tulajdonosánál állítólag több ezer ember áll sorban a várólistán olyan ritkaságokra, mint a Philodendron joepii vagy a Philodendron lynamii. „Gyakran olyan sokan akarnak egy adott növényt, hogy azt sem tudom, kinek adjam el.” Ezt a problémát egyébként néha úgy oldja meg, hogy árverésre bocsátja ezeket a saját webshopján. A cikk írásakor több tételre lehetett licitálni, egy Philodendron pedatum variegata éppen 406 dolláron (kb. 118 ezer forinton) állt, egy Philodendron Strawberry Shake pedig 501 dolláron (kb. 145 ezer dolláron).
Nincs új a Nap alatt
Vannak olyanok, akik úgy gyűjtik az orchideákat, mint mások az érméket vagy a bélyegeket, nagy összegeket fizetnek egyetlen növényért
– írta egy külföldi újság 1904-ben. A századfordulón a tehetősebbeket annyira megbabonázták az orchideák, hogy a rajongásukat orchidelíriumnak nevezték el.
És ezen jelenség a hazai sajtó mellett sem ment el észrevétlenül. „A legutóbbi években ismételten hallottunk magas árakról, melyeket egyes új és kiváló szép orchideákért angol tenyésztők fizettek. Ámde ezen számokat mind túlszárnyalták, a legutóbbi rekordok: a minapában egyetlen egy orchideáért 35.000 márkát fizettek, mi a mi pénzünkben 42.000 K teszen. A külföldi kertészeti újság, mely e hírt hozza, kezességet vállalt, hogy ezen árt tényleg megfizették” – írta A Kert című szaklap egyik 1903-as számában.
„Az árak még hihetetlenebbek, mint a tulipánhagymáké voltak, de indokoltabbak, mert amíg a tulipánhoz minden veszedelem és különösebb fáradság nélkül jutottak hozzá, addig az orchideákért már sok emberélet pusztult el. Nem hiába látnak sokan az orchideák sziromrajzolatain halálfejeket, sok áldozatot követelnek évente a világszép virágok” – ez pedig a Kincses Kalendáriumban jelent meg 1927-ben egy hasonló témával foglalkozó cikkében megmagyarázva az orchideák rekordárait.
De más ok is állhatott a háttérben, a Magyar Szemlében Az orchidea betegei címmel jelent meg egy, a gyűjtőket nem feltétlenül jó színben feltüntető cikk, amiben a párizsi kertészeti társaság elnökét idézik. „Ha az orchideamagot elültetik, sokszor három esztendeig is kell elvárni addig, amíg kikel és további öt esztendeig, amíg virágot terem. Nyolcz esztendei gondot igényel tehát, amíg gyönyörködhetünk a virágok e királynőjében, melynek tömérdek a sokfélesége.”
Kereslet és kínálat
Hogy mennyibe került egy szobanövény, azt továbbra is meghatározza az, hogy mennyi ritka és különleges fajtáról van szó, meg persze az is, hogy mennyien ácsingóznak rá, és ne feledjük, a közösségi oldalak nagyban befolyásolják, hogy éppen mi számít sztárnövénynek. „A tarka levelű növények nagyon népszerűek egy ideje, és nem sok van belőlük a piacon, az is inkább magánkézben, és ha épp van 1-1 eladó darab, mivel nagy a kereslet rá, mélyen a zsebbe kell nyúlni értük. Ezt felismerte azért több webshop is, és nagy versengés folyik, hogy hol tűnik fel 1-1 ritka fajta, ami aztán gyorsan gazdára is talál” – nyilatkozta az nlc-nek Vajda Viktor, a Pesti Palánta egyik megálmodója.
Kereskedőként egyébként egyre könnyebb beszerezni a különlegesebb növényeket, hiszen a piacnak ki kell szolgálnia a fogyasztói igényeket. „Az EU is felfigyelt erre még időben, ezért a termesztők, importőrök kezdik nagy tételben szállítani, mert már pár éve ráfeküdtek a termesztésre. Egy-két email, pár telefon, kapcsolatépítés és máris sok ritkább példányhoz hozzá lehet jutni külföldről. Illetve a távol-keleti, trópusi országok is észbe kaptak: ott ezek könnyebben szaporíthatóak a klíma miatt, sokuk a természetben is megtalálható, így egy fokkal könnyebb a dolguk, de ezzel sokszor vissza is élnek és extrém magas áron árulják az EU-ban ritkának számító slágerdarabokat.”
Apropó slágerdarabok, azt Vajda Viktor is megerősítette, hogy a Monstera deliciosa albo variegata, vagyis a klasszikus zöld könnyezőpálmának a fehér-tarka változata az egyik legkeresettebb növényfajta, de a tarka Philodendronok és Syngoniumok is sokaknak szerepelnek a bakancslistáján. Hozzátette, vannak, akik nem is feltétlenül egy nagyobb példányt keresnek, beérik egy kis levéllel is, amiből ők nevelhetnek otthon nagy növényt.
Monstera deliciosa albo (Fotó: Getty Images)
Kezdő növényszülőknek persze nem ajánlja, hogy egy drágább fajtával vágjanak bele ebbe a hobbiba. „Egy halott növény és a kiadott pénz csak negatív élményeket szül. Az egyszerűbb példányokkal kezdjenek: ha legalább egy egész évet boldogságban eltöltöttünk velük, megfigyeltük hogy működik a szobanövényünk és rengeteg infót magunkba szívtunk ez idő alatt, akkor elgondolkodhatunk egy drágább, érdekesebb darabon. De addigra lehet, hogy már sokkal olcsóbban megkapjuk.”
Zsuzsa, aki magára tipikus karanténkertészként tekint, mivel a járvány egy éve alatt 10-ről nagyjából 55 darabra nőtt a szobanövényei száma, télen látta elérkezettnek az időt arra, hogy vegyen magának egy apró Monstera deliciosa albo variegatát. „Egy kicsit a marketing áldozata is lettem, ugyanakkor nagyon tetszenek a tarka növények. Abban az időszakban vettem, amikor már eléggé ki voltam fordulva magamból és a szobanövények tartották bennem a lelket, hogy talán a lakáson belül is van még élet. Nekem elég nagy szerencsém volt a bébi példányommal, mert mióta megvettem, sokkal drágábban lehet hozzájutni. Jelenlegi árán biztosan nem vettem volna meg.”
Hozzátette, 20 ezer forint nála a limit, de nemcsak az ára választott egy kisebb Monsterát. „Szeretem a növényeket magam felnevelgetni, nagyon izgalmas folyamat, ahogy elkezd fejlődni a növény.” Izgalom pedig most is volt, kapcsolatuk gyűjteménye legdrágább darabjával nem indult döccenőmentesen. „Szegényt akkora sokként érte a költözés, hogy már másnap elszáradt az összes létező levele, így talán az egyik legszerencsétlenebbül kinéző növényem is egyben. Azonnal írtam is a kertészetnek, hogy adjanak elsősegély tippeket. Megnyugtattak, hogy ez sajnos előfordul és idő kell neki, míg megszokja az új helyét. Ez szerencsére így is lett és azóta mostanában hozta az első két egészséges levelét, ami azért némileg kárpótol az eddigi drága kóró kinézetért. Fontosabb, hogy aki növényt megveszi, legyen vele tisztában, hogy onnantól felelősséggel tartozik érte, ne csak azért vegye meg a növényt mert jól milyen menőn néz ki. Fontos, hogy ne úgy tekintsünk a szobanövényekre, mint lakberendezési tárgyakra! Nekik is vannak igényeik, ezekkel legyünk tisztában, mielőtt vásárolni kezdünk. Ha megfelelően tartjuk őket, egy életen át is velünk lehetnek, családtagokká válnak.”
Fotó: Getty Images
És hogy lehet-e befektetésként tekinteni a növényekre, hiszen logikusnak tűnik, hogy sokan azért is vesznek drágább növényt, hogy majd azt szaporítva bőven megtérülhet az összeg, amiért az eredeti szépségért adtak. „Rövid távon talán igen, megtérülhet, de ehhez akkor nagyon tudatosan kell nekiállni: azt hiszem, ez pont megölné az otthoni növénytartás vibe-ját. 1-2 év alatt hatalmasat tud változni egy növény ára, és mivel telítődik a piac, általában lefelé. Mivel ezek a slágernövények főképp vegetatívan (szár- és csúcsdugványozás) szaporíthatók, mire egy anyanövényből eladásra lesz kis növénykénk, sok idő.
Valódi befektetésént szerintem nem lehet és nem is szabad a növényekre gondolni
– nyilatkozta Vajda Viktor. Zsuzsa is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. „Biztos van, aki ebből képes vállalkozást csinálni, ha megvannak a megfelelő forrásai, ért a növényekhez, a kereskedelemhez, marketinghez, social mediához és így tovább. Ami engem illet, én nem materiális értelemben tekintek jó befektetésnek a növénynevelésre.”
Vannak olyan növényes hobbik, amik nem azért költségesek, mert különleges példányokat kezd el gyűjteni valaki, hanem egyszerűen azért, mert eszközigényesek. Persze a szobanövényeknél is szükség van kiegészítőkre, például párásítóra vagy éppen növénynevelő lámpára, ha szeretnénk, hogy átvészeljék a telet, de különlegesebb kaspókat is lehet venni nekik, nagyot mennek most az ún. pre-owned vagyis használt, illetve retró virágtartók és kaspók, és itt is bele lehet futni drágább darabokra kereslet-kínálat alapon. Most viszont nem erre gondoltunk, hanem mondjuk az aquascapingre vagy akvakertészetre.
„Minimálisan szükséges egy akvárium, dekorációs elemek (uszadékfa, kövek), élő növények, speciálisan akvarisztikában használt táptalaj a növényeknek. A technikai feltételei közé a jó minőségű lámpa, a víz folyamatos szűrésére alkalmas berendezés tartoznak. A növények a fotoszintézishez a fény mellett tápanyagot és szén-dioxidot is igényelnek, utóbbit legegyszerűbben befecskendezéssel szokták megoldani. Egy kezdő szettet (amely tartalmaz egy 20 literes akváriumot, szűrőberendezést, világítást), 42 ezer forintért vásárolhatunk. Ehhez még jön a növényi táptalaj, (kb. 3-5 ezer forint), a dekoráció (3-5 ezer forinttól), növények (1-3 ezer forint / darab), növénytáp (3 ezer forinttól) és hasznos, ha már az indítástól biztosítjuk a szénforrást növényeknek. Egy kezdőknek szánt, komplett szén-dioxidos rendszer 4 ezer forintos áron kapható. Tehát egy komplett, 20 literes akváriumot körülbelül 56-62 ezer forint körüli áron építhetünk, természetesen a határ a csillagos ég. És természetesen az akváriumok faunájáról (halak, garnélák, csigák) még nem is szóltunk”
– mesélt nekünk Péter, aki a karantén alatt kapott rá az akváriumozásra egy kis floráriumozással megspékelve.
A növények sötét oldala
Amikor még tartott az orchideaőrület, az orchideavadászok komoly károkat okoztak a vadon élő állományokban. A szobanövények iránti fokozott érdeklődésnek pedig most is megvannak az árnyoldalai, a gyors és remélhetően nagy profit érdekében találkozni csalókkal, átverésekkel, és más következményei lehetnek annak, hogy sokan nagyobb összegeket is hajlandók kifizetni egy-egy egzotikusabb darabért.
„Bármennyire is örülök annak, hogy az emberek ennyire szeretik a növényeket, és hogy a különleges fajták is érdeklik őket, hogy ennyire tájékozottak, ennek megvan az a hátránya, hogy lényegében bármennyit el lehet kérni értük, és emiatt sokan nem engedhetik meg maguknak ezeket. Úgy gondolom, hogy a növényeknek mindenki számára elérhetőnek kell lenniük, hiszen annyi örömet adna nekünk” – nyilatkozta a Vice-nak Jesse Waldman, egy portlandi kertészet munkatársa. Persze lehet reménykedni abban, hogy minél többen kezdenek el ilyen növényekkel foglalkozni, annál alacsonyabb lesz az áruk.
Fotó: Monika Skolimowska/Getty Images
De nem mindenki várná ezt meg, vannak, akik inkább lopásra adják a fejüket, 2019-ben a portlandi Potted Elephant tulajdonosa, Cory Jarrell fülöncsípett egy tolvajt, akinek a táskája tele volt levágott hajtásokkal, pontosabban a legritkább és legértékesebb példányok lecsippentett darabkáival, és az illető Jarrell személyes, ritka növényekből álló gyűjteményét sem kímélte. A nőt lopással és vandalizmussal vádolták meg, a bíróság végül egy év próbaidőre bocsátotta, és persze kártérítést kellett fizetnie. Sajnos a kiszabott büntetés nem változtat azon a tényen, hogy néhány növény pótlása, például Scindapsus treubii ‘Dark Form’ nevű példánya kihívásnak ígérkezett, ugyanis az Egyesült Államokban nagyon kevesen foglalkoznak ezzel a fajtával.
Az, hogy emberek hajtásokat csennek, nem új keletű probléma, és sokkal több rétege van annál, mint amit az előbbi történet bemutat. Azoknak, akiket növényeket nevelnek, a hajtás nagy kincs, kincs, amit persze sokszor szívesen osztanak meg egymással, cserélnek egy másik növényre, és akkor ott van a proplifting jelenség, aminek a megítélése elég vegyes. Maga a szó a prop (hajtás) és a shoplifting (bolti lopás) szavakból olvadt össze, de egy bizonyos szempontból ártalmatlan dologról van szó: tulajdonképpen azt jelenti, hogy a barkácsáruházak és faiskolák padlójának talált letört leveleket, hajtásokat az ember hazaviszi, otthon talajba vagy vízbe helyezik azokat, hogy gyökeret eresszenek és egészséges növénnyé fejlődjenek.
A közösségnek egyébként saját oldala is van Redditen több mint 166 ezer taggal, és ugyan próbálják hangsúlyozni, hogy lopni nem szabad, de azért vannak felhasználók, akik néha tilosban járnak, olyan helyről, olyan módon szereznek hajtást, ahonnan nem lenne szabad. És persze az is problémát okozhat, hogy proplifting egyre népszerűbb, ám nagyon nem mindegy, hogy mennyien művelik, főleg, ha már nemcsak a padlóról szedegetnek fel leveleket egy óriási áruházában, hanem kisebb kertészetekben is hajtásokra vadásznak, ráadásul anélkül, hogy megkérdeznék szabad-e, pedig könnyen lehet, hogy az eladó vagy a tulajdonos szívesen adna ingyen és bérmentve is lepottyant növénydarabkákat, amiket meg lehet menteni. És persze a botanikus kertek és üvegházak sem számítanak tiltott zónának.
„Azzal, hogy a barkácsbolt padlójáról felvesszük egy pozsgás levelét, azzal nem ártunk senkinek, de csak egy lépés választ el attól, hogy levágjunk egy hajtást, ami pedig egy lépésre van attól, hogy ezt megtegyük egy botanikus kertben is. Ez egy nagyon csúszós lejtő” – nyilatkozta a Guardiannek Georgia Wilson plants.n.things Instragram-fiók tulajdonosa, aki egy kicsit sötéten látja a jövőt. „Minél többen vannak azok, akik csak árucikként kezelik a növényeket, annál kevésbé tőrödnek velük, annál kevésbé érdekli őket az, hogy mások mennyi időt és munkát öltek bele a felnevelésükbe. Csak arra gondolnak, hogy ez a növény ennyit és ennyit ér, és most fogom és eladom. Nagyon sajnálatos ezt látni.”
Persze – és ezt a brit újság munkatársának nyilatkozó több szakmabeli is kiemelte – a növénybarátok többsége jó ember, nem pakolják tele a hátizsákokat lopott hajtásokkal, nem vágnak át szögesdrótokat, hogy orchideákat lopjanak, de tény, hogy a nagy számok törvénye alapján akadnak azért, akiknek a morális iránytűje kicsit vagy éppen nagyon el van állítva.
