Levélbirka
A levélbirkaként vagy tengeri bárányként is emlegetett Costasiella kuroshimae a tengeri meztelen csigák egyik faja, mely Japán, a Fülöp-szigetek, illetve Indonézia közelében található vizekben él. Két, közel ülő, sötét szeme és hosszú füleknek látszó rhinoforjai vannak, egészében véve pedig valóban úgy néz ki, mint egy mesebeli, zöld bárányka. Mindössze 5-10 milliméter nagyságú, ezért leginkább fotókon gyönyörködhetünk benne.
Levélbirka (Fotó: Getty Images)
A fűszeres fecskefarkú pillangó hernyója
A Papilio troilus, azaz a fűszeres fecskefarkú pillangó fiatal hernyói még a madarak ürülékét utánozzák az álcázás érdekében, az idősebb hernyók viszont levélzöld színt öltenek, melyeket kék pöttyök, illetve a feji részen feltűnő szemfoltok díszítenek, a ragadozók elriasztására. Az állatfaj Észak-Amerikában, azon belül is legnagyobb számban Florida államban él. Főképp fűszercserjék és szasszafrász babérfák leveleivel táplálkozik.
A fűszeres fecskefarkú pillangó hernyója (Fotó: Getty Images)
Tehénhal
A Lactoria cornuta, vagyis a tehénhal egy bőröndhalféle, mely a Csendes-óceánban, az Indiai-óceánban és a Vörös-tengerben is előfordul, legszívesebben a korallzátonyok közelében tartózkodik. A tengerfenéken vagy a homokban lakó gerinctelenekkel táplálkozik. Akár közel fél méteres nagyságúra is megnőhet, a színe sárga alapon kék pettyes vagy zöld. Elsősorban akváriumi tartásra halásszák vagy azért, hogy dísztárgyakat készítsenek belőle. Az akváriumokban ugyanakkor veszélyes lakó, ugyanis ha fenyegetve érzi magát, egy ostracitoxin nevű anyagot bocsáthat ki, amely képes megölni a tartályban lévő összes halat, beleértve saját magát is.
Tehénhal (Fotó: Getty Images)
Viaszos majombéka
A Phyllomedusa sauvagii, azaz a viaszos majombéka Dél-Amerikában őshonos, ezen belül Argentínában, Bolíviában, Paraguayban és Brazíliában fordul elő. Magas hőmérsékleten és közvetlen napfényben is kibírják, ami a békák többségét már kiszárítaná. Titkuk az sűrű, viaszos váladék, melyet a szemük mögött található mirigyek termelnek. Az állat ezzel dörzsöli be a teljes testfelületét, a viasz pedig megvédi a hől és segít a testében tartani a nedvességet. A kutatók felfedezték továbbá, hogy a viasz tanulmányozzák a morfiumnál 40-szer erősebb fájdalomcsillapító hatással bír, mi több, még a HIV-fertőzés átadásának megelőzésében is hatékony. Bár a faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján egyelőre a legkevésbé fenyegetett fajok között szerepel, a jövőben ez változhat, mivel éppen a viasz egészségügyi felhasználhatóságának okán egyre több péládányt fognak be.
Viaszos majombéka (Fotó: Getty Images)
Jorunna parva
Leggyakrabban – és lássuk be, teljes joggal – tengeri nyusziként emlegetik a Jorunna parva nevű tengeri csigafélét. A testét borító papilláknak és nyuszifülszerű rinophorjainak köszönhetően a puhatestű valóban úgy néz ki, mint egy bolyhos nyuszi. Az állat Japán, illetve a Fülöp-szigetek Tanzánia Pápua Új-Guinea, a Seychelle-szigetek és Réunion táérségének vizeiben él, legszívesebben a víz alatti növényzetben tartózkodik. Alig 1 centiméteresre nő meg, így bája főképp a felnagyított fotókon érvényesül.
Jorunna parva (Fotó: Wikipedia)
