Madam C. J. Walker szülei még rabszolgák voltak, ő milliárdos szépségbirodalmat épített fel a századforduló Amerikájában. Nem csoda, hogy a Netflix is filmet forgat az életéről.
Madam C. J. Walker 1867-ben, egy nappal karácsony előtt Sarah Breedlove néven látta meg a napvilágot az amerikai Louisiana állam Delta nevű városkájában, és egy milliárdos szépségbirodalom tulajdonosaként hunyt el 1919 tavaszán New Yorkban. Ez mindenhogyan páratlan életút lenne, de úgy főleg az, hogy a jövőre egy Netflix-sorozat hősévé váló fekete asszony szó szerint a társadalom legaljáról küzdötte fel magát a legfelsőbb körökig. Az ő életét elevenítjük fel.
Húszéves koráig egy életre való szenvedésen ment keresztül
A majdani szépségipari vállalkozó szülei és testvérei még rabszolgának születtek, egy helyi ültetvényen dolgoztak felszabadításukat követően is. Sarah volt az első családjában, aki Lincoln Előzetes Emancipációs Kiáltványának köszönhetően már szabadnak született, bár életkörülményei ettől még nem voltak jobbak – sőt tovább romlottak, mikor édesanyjukat elvitte a kolera, majd pár évvel később édesapjuk is meghalt. A hétévesen árvaságra jutott kislány még pár évig szülővárosában maradt, majd tízévesen nővéréhez és annak férjéhez költözött a Mississippi állambeli Vicksburgbe, ahol cselédként dolgozott, hiszegy nincstelen család gyermekeként szó nem lehetett róla, hogy ne keresse meg a betevőre valót.
Mivel sógora rosszul bánt vele, pár év után úgy döntött, változtatnia kell élete menetén, ezért azt tette, amit akkoriban egy tisztességes lány tehetett: 14 évesen a házasságba menekült, bizonyos Moses McWilliams felesége lett.
A gyermekkor nélkül felnőtt kislány azonban így sem lelte meg a biztonságot. Húszévesen megözvegyült, kétéves kislányával teljesen egyedül maradtak, rá hárult hát a feladat, hogy családfenntartóként betevőhöz juttassa magukat.
Madam C. J. Walker portréja 1914-ből (Fotó: Wikipedia)
Kopaszságtól az első milliókig
Mivel három bátyja is Saint Louisban próbált szerencsét, férje halálát követően ők is odaköltöztek. Mosónőként tudott munkát vállalni, a napi egydolláros fizetésből azonban épp csak megéltek, miközben a maró, lúgos gőzöktől átmenetileg megkopaszodott. Sarah azonban eltökélt volt, és kitartó, megfogadta, hogy lányának sokkal jobb lehetőségeket fog biztosítani, taníttatni fogja, és mindent elkövet, hogy az élete könnyebb és boldogabb legyen, mint az övé.
Akkoriban a rossz életkörülmények miatt afroamerikai nők tömegei küzdöttek különféle fejbőrbetegségekkel, ő sem volt ezzel másként. A szegény amerikai háztartásokból hiányzott a vezetékes víz, az áram és a központi fűtés, amik miatt nemcsak a tisztálkodás volt rendszertelen, de a betegségek is gyakoribbak voltak, pláne, ha a rossz táplálkozást is hozzávesszük a dolgokhoz. A súlyosan korpás, kisebesedett fejbőr gyakorlatilag népbetegség volt körükben, aki pedig egészségre káros munkát végzett, hatványozottabban is ki volt téve mindennek.
Sarah fivérei a századforduló környékén egy borbélyüzletben dolgoztak, általuk jutott a fiatal asszony először hasznos információkhoz arról, milyen módon kezelje fejbőrproblémáit, és hogyan legyen úrrá egyre terjedő kopaszságán. Az élet aztán úgy hozta, hogy 1904-ben már nemcsak saját egészsége miatt ismerkedett a készítményekkel, de másokon is segíteni akart. Értékesítő ügynökként kezdett el dolgozni, későbbi riválisa, a szintén afroamerikai Annie Turnbo Malone hajápoló készítményeit árulta asszonyoknak. Ahogyan nőtt a tudása, és mind jobban megismerte a bőr- és hajápolás módszereit, úgy kezdett formálódni benne a gondolat, hogy saját termékeket állítson elő.
Madam C. J. Walker hajnövesztő készítménye
Időközben férjhez ment Charles Joseph Walker reklámszakemberhez, és Denverbe költöztek, ahol saját vállalkozását is beindította. Tervei megvalósításában férje és felnőtt lánya is segítette őt, aminek első lépése az volt, hogy 1906-ban saját fodrászszalont nyitott, valamint elkezdte értékesíteni kozmetikumait is. Házról házra járva ismertette meg termékeit az asszonyokkal, akiknek a használatukat is megtanította, és az üzlet szépen beindult. Míg lánya a postán érkező rendeléseket kezelte, ők a férjével bejárták Amerika déli részét, hogy más városokban is ismertté tegyék készítményeit a színes bőrű lakosság körében.
Madam C. J. Walker és barátai (Fotó: wikipedia)
Filantróp milliárdosnő lett, aki tudta, honnan jött
1910-ben Indianapolisban Sarah megalapította a C. J. Walker céget, amely nemcsak hajápolókat gyártott, de fodrász- és beautyszalon is tartozott hozzá, ahol ügynökeiknek igyekeztek minden tudást átadni. Kidolgozta a Walker-rendszert, amely az egészséges fejbőrt és a hajnövekedést elősegítő hajápoló metódus volt; lényegében megtanította az asszonyoknak, hogy samponját és kenőcsét milyen gyakorisággal és módon alkalmazzák hajuk tisztán tartásához és a bőrbetegségek elkerüléséhez.
Vállalkozása villámgyorsan sikeres lett, 1917-ben már több mint ezer asszony dolgozott neki értékesítőként országszerte, és bő húszezer nőt tanított meg a helyes hajápolásra. Bár férjével pár év után elváltak, nem felejtette el a tőle tanultakat a reklámok erejéről sem: minden színes bőrűeknek szóló újságban ott voltak a Madam C. J. Walker kozmetikumok hirdetései, és ő maga sem dőlt hátra a sikerek láttán, hanem kitartóan járta az országot és hirdette készítményei hatásosságát.
Az indianapolisi gyárépület, ahol a Madam C. J. Walker kozmetikumok készültek (Fotó: Wikipedia)
Származását nem tagadta meg dúsgazdag vállalkozóként sem, sőt büszke volt rá, hogy saját erejéből valósította meg életművét. Bőkezűen támogatta a fekete közösségeket, a szegényeket és kiemelten a nőket. Biztatta és segítette őket, hogy kitartó és szorgos munkával és tanulással jobbítsanak életükön, és így családjaik, gyerekeik jövőjét is boldogabbá tegyék.
1913-ban New York Harlem negyedében is megnyitotta irodáját és szépségszalonját, ő maga pedig lányával egy közeli kisvárosba költözött. Otthonát nem más, mint az Egyesült Államok első afroamerikai építészmérnöke, Vertner Tandy tervezte, az impozáns épület pedig rövid idő alatt a város szellemi központjává vált: Mrs. Walker vacsoráira és fogadásaira szívesen érkeztek a kor társadalmi, gazdasági és politikai életének meghatározó tagjai is.
Az Irvington-on-Hudsonban épült háza napjainkban (Fotó: Wikipedia)
New York nemcsak az adakozókedvét erősítette, de a politikába is mindinkább igyekezett beleszólni. Az I. világháború kitörése után barátaival színes bőrű katonák számára tisztképző intézményt hozott létre, és a napjainkban az egyik legrégebbi és legbefolyásosabb polgárjogi szervezetnek számító Országos Szövetség a Színes Bőrűek Felemelkedéséért (NAACP) vezető testületének tagja lett.
A halál kegyetlenül korán, 51 éves korában érte: 1919. május 25-én veseelégtelenség következtében hunyt el. Arról azonban még jó előre gondoskodott, hogy a segítő szándék, amely életét meghatározta, tovább munkálkodjon: úgy végrendelkezett, hogy cége kétharmada az általa létrehozott jótékonysági alapítványokhoz került.
Halálakor Madam C. J. Walker számított a leggazdagabb afroamerikai asszonynak, egyben ő volt hazája legelső milliárdosnője, aki a semmiből hozta létre vállalkozásbirodalmát. Személyes vagyona mai értéken több mint 8 milliárd dollárnak felelt meg, így aztán alapítványai komoly tőkéhez jutottak – de ennél is sokkal fontosabb, hogy milyen örökséget hagyott hátra példaképként.
