Az öregségi folt, mint kifejezés finoman félrevezető lehet, amiről naivan azt hihetnénk, egy bizonyos kor felett elkerülhetetlenül megjelenik, holott, ez nem így van – vagy nem teljesen így.
Az öregségi foltosodás a hiperpigmentáció egyik típusa, ami bőrünk jóindulatú pigmentzavarát jelzi és amely elsősorban az UV-sugárzásnak leginkább kitett bőrfelületeken jelenik meg – az arcunkon, kezünkön, dekoltázsunkon. Az egyenetlen bőrfelszínnel is járó sötét foltok tehát nem kizárólag testünk kegyetlen kis jelei, amelyek kéretlenül is felhívják a figyelmet korunkra, nagy részük szimpla így jártál foltok, utalván rá, hogy talán mégiscsak jó lett volna azt a naptejet magunkra kenni.
Fotó: Istockphoto
Bőrünk ugyanis, ahogy idősödik, egy idő után valóban nem tudja már ifjonti működését ugyanakkora lelkesedéssel fenntartani, így egyenetlenebbé válik a felszíne, helyenként túltermelődik a melanin, és bizony még ráncos(abb) is lesz. Csak az nem mindegy, hogy ennek első jelei negyven-, ötven- vagy hatvanéves korban jelentkeznek, és az sem, mennyire.
Mit tudunk tenni ellene?
A legalapvetőbb dolog, a megfelelő fényvédelem.
Mindig, minden áldott nap. Az év 365 napján, akkor is, ha felhős az idő.
Az ilyen apróság ugyanis az UV-sugarakat nem érdeklik.
Egy halom káros környezeti ártalommal néz szembe bőrünk, amelyek közül a napsugárzás csak egy. Ha pedig örököltük is a hajlamot az öregségi foltok megjelenésére, még indokoltabb, hogy megtegyünk mindent ellenük. Persze csak akkor, ha zavarnak.
Öregségi foltok – és általában pigmentfoltok – sajnos a legtökéletesebb fényvédelem mellett is megjelenthetnek, ez azonban nem a fényvédelem értelmét vonja kétségbe, sőt! Megfelelő fényvédő használata nélkül meglévő foltocskáinkat kár is kenegetni bármilyen célzott készítménnyel, felesleges küzdelem lesz már középtávon is. Mire bármilyen javulást elérnénk, a védelem hiánya miatt már ott is lesznek az újabbak.
Illusztráció: Istockphoto
Mivel lehet az öregségi foltokat kezelni?
Három pillére van a kezelésnek, férfiak is nyugodtan használhatják mindegyiket, nem fognak rózsaillatban úszni. Az első összetevő, amelynek szereplésével érdemes bőrápolót beszereznünk, az a retinol, más néven A-vitamin. Nagyon hatásos antioxidáns és sejtszabályozó, anti-aging területen igazi kincs, nagyjából 30 éves kor felett mindenkinek érdemes lenne beépítenie arcápolási rutinjába. Segíti a sejtek normális működését, az egészségesebb és jobb sejtek képződését.
Az egyenletesebb bőrfelszín elérésében, a foltok halványításában hatalmas segítség lehet egy C-vitaminos szérum vagy más készítmény, a C-vitamin és különböző származékai ugyanis remek bőrhalványítók. A Krémmánia összefoglalója alapján a niacinamide és acetyl glucosamine hatóanyag páros együttes hatékonysága is kipróbálásra érdemes, illetve a növényi kivonatok között is találunk bőrhalványítót, mint például az édesgyökér-kivonat, a fehéreperfa-kivonat vagy a grapefruitkivonat. Szintén bőrvilágosító hatóanyagnak számít az arbutin és a kojisav.
A harmadik, ami segítheti az öregségi foltok halványítását: a kémiai hámlasztók, egész pontosan az AHA hámlasztók. Az AHA az alfa-hidroxi savak rövidítése, leggyakrabban használt típusai: a tejsav, a glikolsav és a mandulasav, amelyek közül pigmentfoltokra a glikolsavas és a mandulasavas készítmények a legígéretesebbek. Ezek a direkt otthoni használatra kialakított hámlasztók kíméletesen, a bőr legfelső részét hámlasztják, miközben gyorsítják a pigmentfoltok halványodását, és szinte azonnal simább lesz tőlük a bőr.
Plusz egy faktor
Van még egy tényező, ami az öregségi foltok kezelésében segítségünkre lehet, és ez a türelem. Tudni kell, hogy ezek a hatóanyagok bár nagyon-nagyon jók, nem tudják varázsütésre eltüntetni a pigmentfoltokat, ráadásul az sem egységes, kinek melyik konkrét termék válik be. A legtöbb, amit tehetünk, hogy alaposan utánanézünk a lehetséges készítményeknek, véleményeket, tapasztalatokat olvasunk róluk (nem kell aggódni, tele van velük a net) és csak ezt követően választunk. Érdemes továbbá legalább 6-8 hétig rendszeresen használni a kiválasztott bőrápolókat, hogy lássuk, a mi esetünkben kifejtik-e azt a hatást, ami reálisan elvárható tőlük.
