A hőhullámok, hangulatingadozások vagy a fáradtság ismert testi-lelki tünetei a változókornak, melyek kisebb-nagyobb mértékben sajnos minden nőt érintenek. Kevesebb szó esik mellettük arról, hogy bőrünk állapotában milyen változásokat okozhat a menopauza, pedig erre is érdemes lenne figyelni, ha szeretnénk, hogy bőrünk legjobb, legegészségesebb formáját mutassa öt-tíz-húsz év múlva is. A témáról dr. Tamási Béla PhD bőrgyógyászt, nemibeteggyógyászt, egyetemi tanársegédet kérdeztem, válaszai harmincéves kor felett, úgy gondolom, mindenki számára iránymutatók lehetnek.
Idősebb korban lassul a bőrmegújulási folyamat, bőrünk veszít feszességéből, hidratáltságából. A menopauza e természetes folyamatokhoz miként kapcsolódik? Felerősíti őket, vagy a hormonális változások más úton-módon érik el ugyanezt, így „kiegészítő” jelleggel változik még ettől is a bőrünk?
Dr. Tamási Béla PhD
Alapvetően az ösztrogénszint csökkenése az, ami a bőr változásáért felelős a változókorban. Ám az ilyenkor végbemenő folyamatok rendkívül nagy egyéni eltéréseket mutatnak, ezért nem feltétlenül lehet úgy általánosítani, hogy a menopauza mindenkinek a bőrében ugyanazokért a hatásokért felel. Van például, akinek kimondottan zsírosabb lesz ilyenkor a bőre, de tény, hogy a csökkenő ösztrogénszint hatására a bőr lassan elvékonyodik, a kollagén- és elasztikusrost-tartalma csökken, és kevesebb vízmegkötő anyag, például hialuronsav termelődik, ami mind hozzájárul, hogy a bőr ilyenkor veszít feszességéből, megjelennek az első ráncok.
Arról se feledkezzünk meg, hogy az életünk során elszenvedett fény- és UV-károsodás is ilyenkor kezd el megmutatkozni, méghozzá a bőr kötőszövetének csökkenése képében és a pigmentfoltok megjelenésében.
Az arc esetén tehát elegendő az anti-aging szempontok szerint ápolni a bőrünket a menopauza idején is, figyelve rá, hogy a konkrét krémek, szérumok bőrtípusunknak megfelelő állagúak, összetételűek legyenek?
Illetve arra is figyelve, hogy még milyen konkrét bőrproblémán próbálunk javítani.
A különböző bőrproblémák, mint a rosacea, az ekcéma, a szeborrea, a változókor hatására felerősödhetnek? Ha igen, mire érdemes figyelni velük kapcsolatban?
A szeborreát alapvetően a zsíros bőr okozza, így ha valakinek a változókorban szárazzá válik a bőre, ez javulni szokott. Az ekcéma és a rosacea leggyakrabban bőrszárazsággal együtt jelentkezik, tehát ezek romolhatnak, az ilyenkor használatos orvosi hatóanyagok alkalmazásában azonban nincs különbség a tekintetben, hogy egy húszéves vagy egy ötvenéves számára írjuk fel őket.
A különböző anti-aging hatású készítmények reklámjaival – a változókortól függetlenül – nagyjából a negyven felettieket célozzák meg, azt üzenve, hogy ők azok, akiknek ezekre a készítményekre már szükségük van. Ezt a közkeletű hiedelmet milyen konkrétabb javaslatokkal egészítené ki? Milyen hatóanyagokat érdemes keresni, vagy épp kerülni?
A kozmetikai cégek egyik legnagyobb marketingfogása, hogy életkorhoz kötik bizonyos termékek használatát. Pedig ahogy már mondtam, nincs két egyformán változó bőr a menopauzában.
Fotó: iStock
Ezt arra érti, hogy az átlagos 40+-os krémeket szárazabb „egyenbőrre” tervezik, holott nem biztos, hogy mindenkinek arra van szüksége?
Általában ez figyelhető meg, igen. Ha anti-agingről beszélünk, a legtöbb ilyen hatású összetevő már fiatalkorban is kifejti a hatását, ilyen például a retinol vagy a hialuronsav.
Összességében könnyebb »anti-agingelni«, ha a bőrápolásra nem ötvenéves kor felett kezdünk el figyelmet fordítani, hanem jóval előtte is »alapozunk«.
Egy mélyebb ráncot nehezebb eltüntetni, mint egy alig láthatót. A hatóanyag mellett ugyanolyan fontos a kozmetikum vivőanyaga is, amibe az előbbi „be van csomagolva”, hiszen az ilyenkor gyakran kialakuló bőrszárazságra az olyan zsírozó, magas lipidtartalmú vivőanyagok a megfelelők, mint a kenőcsök, krémek, míg zsíros bőr esetén inkább a vizes, szárító alapanyagokat, például a gélt, a vizes oldatot, a vízalapú szérumokat preferáljuk.
Mit ért fiatalkoron? A huszonéveseknek is érdemes ezeket a célzott összetevőket használniuk, vagy elegendő harminc fölött megismerkedni velük?
A huszonévesek is nyugodtan elkezdhetik használni őket, az előnyök így is meg fognak mutatkozni.
Azoknak, akiket még nem érint a menopauza, de koruknál fogva az elkövetkező években már várhatóan a változókorba lépnek, milyen megelőző arcápolást javasol? Vannak olyan összetevők, készítmények, melyekkel „felkészíthetjük” bőrünket?
Én a retinolt mint hatóanyagot szeretem nagyon, mert egy univerzális anti-aging vagy bőrmegújító hatóanyag. Hasonló, kimondottan anti-aging összetevő még a niacinamid és az adenozin, de ezeket ritkábban találjuk meg kozmetikumokban. Nagyon fontosak a fényvédők, hiszen a fénykárosodás megelőzésében óriási szerepet játszanak, és minél korábban kezdjük alkalmazni őket, annál hatásosabbak. A különböző antioxidáns hatású vegyületek, például a C- és E-vitamin, a zöldteakivonat, a szelén, a glutation szintén nagyon hasznos összetevői a kozmetikumoknak, ezek ugyanis a káros szabadgyökök semlegesítésével védik a bőrünket. Mivel azonban az oxigénszabadgyökök éppen ezeknek a hatását semlegesítik, sohase vásároljunk tégelyes, azaz levegővel érintkező kiszerelésű készítményt, mely hatását ezen antioxidánsokra alapozza!
Végül, de nem utolsó sorban a bőr hidratáltságáért felelős vegyületek, mint a hialuronsav, a keramidok, a glicerin vagy a zsírsavak is fontos szerepet játszanak, mert a hidratált bőr szarurétege kevésbé hajlamos a sérülésre, és kevesebb irritáló anyag is tud a bőrbe jutni.
A változókor során kialakuló bőrszárazság más, mint a fiatalkori száraz arcbőr mint bőrtípus?
A száraz bőr egy végtermék, amihez több ok vezethet. Ha az okokat nehéz is menedzselni, mert például alkatilag ilyen a bőrtípus, a száraz bőr, az száraz bőr: a szaruréteg vékonysága vagy „törékeny” volta miatt vízvesztésre hajlamos, kevesebb benne a vizet megkötő molekulák mennyisége, például a hialuronsav. Tehát itt tünetet kezelünk, az imént említett összetevőkkel, készítményekkel.
Kicsit tekintsünk előre az időben. A változókort követően – az öregedéssel járó, természetes folyamatokon kívül – számítani kell még változásra az arcbőrt, annak típusát illetően, amely ahhoz köthető, hogy a női testben lezajlott hormonális változások véget értek?
A női testben az ösztrogének ellensúlyozzák a tesztoszteron, azaz a férfi nemi hormon hatását, ami mindkét nemben megtalálható. Természetesen az ösztrogének szintjének csökkenésével ez a gátlás megszűnik, és a tesztoszteron hatása érvényesül. És mit okoz ez? Apró szőrszálak megjelenése az arcon, a haj férfias típusú megritkulása, és paradox módon akne is gyakrabban keletkezik ilyenkor. Ezenkívül a bőr a vékonyodástól sérülékenyebbé válik, lassul a sebgyógyulás, és a fénykárosodás késői hatásai is egyre gyakrabban és kifejezettebben jelentkeznek, minél inkább öregszünk.
Végezetül: van olyan általános arcápolási jó tanács, melyet minden változókorba lépő nőnek érdemes megfogadnia?
Mindenki a saját bőrét figyelje, és rá hallgasson, ne a reklámokra vagy a szomszéd javaslataira. A bőr típusának – hogy száraz, kombinált vagy zsíros – megfelelő állagú kozmetikumot – krémet, lotiont, oldatot vagy gélt – használjunk, ne legyen benne irritáló hatású illatanyag, és lehetőleg kerüljük a tégelyes kiszereléseket.
Utolsó tanácsként a szemránckrémekkel kapcsolatban mondanám, hogy ezek is a legnagyobb marketingfogások közé tartoznak, ugyanis kimutatták, hogy a szem körül semmiben nem igényel más ápolást a bőrünk, mint máshol, mert csak vékonyabb kicsit, és hajlamosabb az irritációra. Ha nem irritáló összetevőket tartalmazó kozmetikumokat használunk, azokat ide is lehet kenni.