Állatkísérletek

Ez különösen annak tudatában döbbenetes tény, hogy a tudománynak mára sikerült kifejlesztenie olyan módszereket, amelyekkel az állattesztek nagy része kiváltható. Leggyakoribb alkalmazása, amikor emberi sejtből szövetet hoznak létre.

Van más lehetőség is az élő állatok megkímélésére: a tojás héja alatt található hártya például ugyanúgy alkalmas kísérletekre, mint egy nyúl szeme. Mindenképpen elviselhetőbb gondolat, hogy a tojáshéjra csöpögtetnek irritáló koncentrátumokat, mint egy mozdulatlanra kötözött nyúl szemébe, míg a nyúl idővel szűkölve megvakul.





Nyugaton az utóbbi évtizedekben igen komoly mozgalmak, törekvések alakultak ki az értelmetlen állatkínzás megfékezésére. Az eredmények, ha lassan is, egyre inkább megmutatkoznak. A nagy nehezen megszületett állatvédelmi törvénnyel hazánk is csatlakozott a trendhez: immár nálunk is tilos az állatokon kozmetikai, hadiipari és élvezeti cikkeket tesztelni. Az orvostudomány más tészta: még a legradikálisabbak is elismerik, hogy egyes új szerek tesztelése elképzelhetetlen állatok nélkül, ezért ebben az iparágban a kísérletek számának csökkentése a fő cél.





A probléma azonban még korántsem oldódott meg a törvénnyel. A nagy cégek, ahogy egyre inkább kiszorulnak Nyugat-Európából, bérmunkában a szegényebb keleti országokban végeztetik el a kísérleteket. Ne legyenek illúzióink: ha nálunk is megnehezül a dolguk, mennek majd még keletebbre. És hogy miért nem tér át végre mindenki a meglévő, jól alkalmazható alternatív módszerekre? Egyszerű: ezek macerásabbak, drágábbak a mostani metódusoknál.

Persze ne essünk abba a hibába, hogy minden kegyetlenségért a sátáni labormunkást hibáztatjuk. Benne vagyunk mi is, vaskosan. A kozmetikumokat, a szerencsétlen majmokon tesztelt cigarettát ugyanis nekünk készítik. Addig, amíg nem ügyelünk, milyen terméket vásárolunk, egy szavunk sem lehet. Ha valamivel, hát odafigyeléssel és személyes felelősségünk tudatosításával lehet elérni, hogy megszűnjön egy rémisztő és ráadásul fölösleges gyakorlat.