Miért te alkalmazkodj a tévéműsorhoz, amikor a tévéműsor is alkalmazkodhat hozzád? Ezen egyszerű elv alapján indult el a Netflix streamingszolgáltatása, mely eleinte még csak egyfajta online videotékaként üzemelt, ám amikor 2013-ban a Kártyavárral belekezdtek a saját tartalmak gyártásába, egy csapásra minden megváltozott. Nemcsak amiatt volt forradalmi, amit csináltak, hogy náluk minden sorozatból egyszerre kikerült a teljes évad, és ezáltal lehetővé vált az új szériák gyors ledarálása, hanem amiatt is, hogy fix havi összegért korlátlanul fogyaszthatták a tartalmaikat az amerikaiak, nem egyenként kellett fizetni a filmekért és sorozatokért. A cég népszerűsége hihetetlen ütemben növekedett, és ezzel együtt a tartalomra fordított büdzséjük is. Míg 2017-ben 8 milliárd dollárt költöttek a programjaikra, idén ez a szám már át fogja lépni a 15 milliárdot, vagyis csupán két alatt év lazán megduplázták a költségvetést.
Összehasonlításként az amerikai streaming piac második helyen álló óriása, az Amazon Prime Video idén hatmilliárd dollárból gazdálkodhat, míg a régi motoros HBO nagyjából 2 és 3 milliárd dollár között költ tartalmakra. A Netflix által elköltött összeg nagyságát jól jelzi, hogy ennyit korábban csak a szórakoztatóipar legnagyobb óriása, a Disney költött egyetlen év alatt, a Netflix terve pedig az, hogy a kontentbüdzséjük 2022-re elérje a 22 milliárd dollárt. Ami pedig igencsak ámulatba ejtő: ezen összegnek a 85 százalékát költi saját tartalmakra a cég, és a maradék 15 százalék megy csak a licencelt (vagyis a kínálatban csak korlátozott ideig fellelhető, mások által gyártott) filmekre és sorozatokra.
A Netflix nem talál ellenfélre (Fotó: Chris Ratcliffe/Bloomberg via Getty Images)
Ébredő konkurensek
A Netflixnek jelenleg 140 millió előfizetője van világszerte, és ha így folytatják, egy-két éven belül senki nem lesz, aki felvehetné velük a harcot. Ahogy némi iróniával mondani szokás, változnak a tartalomfogyasztási szokásaink, és úgy fest, a streamingóriás jelenleg az a cég, ami a leginkább tudja/érzi, mi kell nekünk. Csakhogy a média más gigászai sem nézik ölbe tett kézzel a Netflix térhódítását. A 20th Century Fox stúdió Disney általi felvásárlása sem azért történt meg, mert a Disney-nél annyira irigyelték volna a konkurencia mozis sikereit: ennél sokkal fontosabb volt, hogy a Fox által elképesztő mennyiségű film és sorozat kerül át a saját könyvtárukba, ami már elég lehet ahhoz, hogy egy induló streamingszolgáltató kellően széles és hívogató választékkal próbáljon magának előfizetőket toborozni. Ez a szolgáltató az ősszel induló Disney+ lesz, ami elsősorban családbarát, a cég imidzsét megőrző tartalmakkal kívánja felvenni a harcot a Netflix hegemóniájával (vagyis itt ne keresd a Foxtól örökölt Alien-filmeket).
Azt pedig már most tudjuk, hogy a Disney teljes animációs filmtermése szerepelni fog a kínálatban, ahogy az élő szereplős mesék, valamint a Marvel-, a Pixar- és a Star Wars-filmek is, valamint a természetfilmek rajongói kapnak egy csomó National Geographic- tartalmat is, mert már ez a vállalat is hozzájuk tartozik. Viszont azt is sejtjük, hogy ez még önmagában kevés az üdvösséghez. A cég számos Marvel-sorozattal és saját Disney+-os filmekkel készül, a bemutatónap nagy újdonsága várhatóan A mandalóriai című fejvadászos Star Wars-sorozat lesz, amire több mint százmillió dollárt költöttek. Bob Iger, a Disney CEO-jának bejelentése szerint a szolgáltatás olcsóbb lesz a Netflixnél, de konkrét árat még nem jelentettek be.
Az első fotó az új Star Wars-sorozatból
Magához tért az Apple és a Warner
Szintén saját streamingszolgáltatóval készül a Warner, amely az utóbbi időben tetszhalott állapotban volt, mivel ki kellett várnia, míg a telekommunikációs óriás, az AT&T felvásárolja. A cég számára fontos, hogy a felső kategóriás nézőket kiszolgáló HBO NOW (ez a hazai HBO GO amerikai megfelelője) mellé legyen még egy videómegosztójuk, amin az anyastúdió összes filmjét és sorozatát meg lehet majd találni. A Disney+-szal ellentétben erről még nagyon keveset tudunk, csupán az tűnik biztosnak, hogy ők is idei indulásban bíznak, valamint kétféle szolgáltatás közül lehet választani: egy olcsóbb előfizetés mellett reklámokat is kell néznünk, míg a prémium előfizetők reklámok nélkül fogyaszthatják a filmeket és sorozatokat. Arról, hogy a cég milyen exkluzív tartalmakkal próbálja magához csábítani az előfizetőket, egyelőre még semmit sem tudni.
Az Apple tavaszindítóként sajtótájékoztatón jelentette be streamingszolgáltatásának őszi indulását, és az eseményen csak úgy tobzódtak a majdani Apple-sorozatokban szerepet kapó hollywoodi sztárok (Jennifer Aniston, Oprah Winfrey, Reese Witherspoon, Chris Evans…). Az Apple TV+ app segítségével várhatóan iszonyatos mennyiségű tartalomból válogathatunk, amelyek közt rengeteg saját gyártású is lesz, ráadásul mivel jelenleg 1,4 milliárd Apple-készüléket használnak szerte a világban, ez iszonyatos mennyiségű potenciális felhasználót jelent, akiknek a cég ingyen tudja reklámozni az új tartalmait és szolgáltatásait. Az Apple Music esetében ez már bejött: néhány év alatt 50 milliós előfizetői tábort tudtak kiépíteni. Az Apple számára a tartalomszolgáltatás nem a fő cél: a cég ezzel a tevékenységgel inkább azt szeretné bebiztosítani, hogy még több extrát adjon a készülékei mellé, és így a jövőben eszünkbe se jusson más gyártó okostelefonját, laptopját vagy tabletjét megvenni. Ennek köszönhető, hogy az új alkalmazáson keresztül más tartalomszolgáltatók (pl. HBO, Starz…) kínálatát is megkaphatjuk nyomott áron: a lényeg, hogy eszünkbe se jusson átvándorolni máshová.
Steve Carell, Reese Witherspoon és Jennifer Aniston az Apple rendezvényén (Fotó: David Paul Morris/Bloomberg via Getty Images)
A magyar helyzet
Ugyan erről még nincs hivatalos információ, az ősszel induló három nagy streamingszolgáltató (Warner, Disney+, Apple TV+) közül várhatóan az Apple csomagja lesz a leghamarabb kipróbálható hazánkban, a Disney és a Warner első körben valószínűleg csak az Egyesült Államokban kezdi meg hódító útját – de várhatóan hamarosan ez is változni fog.
Jelenleg három nagy előfizetéses streamingszolgáltató van jelen a magyar piacon. A legjelentősebb közülük az HBO GO, már csak azért is, mert egyedül ők kínálnak jelenleg teljes mértékben lokalizált tartalmakat (értsd: minden filmjükön és sorozatukon van magyar felirat és/vagy szinkron), és az előfizetés ára (1500 forint/hó) is egész barátságos. Bónuszként a hazai HBO-n a saját tartalmak mellett láthatók az olyan kisebb amerikai szolgáltatók sorozatai is, mint a Showtime, a Hulu vagy a CBS All Access, és mivel a cég már régen beágyazódott Kelet-Közép-Európában, így saját gyártású regionális sorozatok és filmek is találhatók a kínálatban.
Love, Death & Robots, a Netflix saját gyártású sorozata
A Netflixért nagyjából az HBO árának dupláját kell fizetnünk (az ár attól is függ, hogy SD, HD vagy 4K felbontásban akarjuk-e élvezni a műsort), viszont nem tagadhatjuk, hogy a kínálat is nagyobb: a filmek és sorozatok mellett kimondottan erősek standupkomédiák és dokumentumfilmek terén is. Üröm az örömben, hogy a cég nem igazán lokalizál, elvétve található csak magyar felirat a filmjeikhez és sorozataikhoz, bár mintha idén egy kicsit javulni kezdett volna a tendencia (a Love, Death & Robots esetében először fordult elő, hogy már a premier napján magyar felirattal nézhettünk egy sorozatot). Magyar gyártású tartalmat nagyítóval kell keresni, és 1990 előtt készült filmekből és klasszikusokból is elég gyenge a választék. Programjuk jelenleg még csak az angolul jól értőknek ajánlható jó szívvel.
A legkisebb játékosnak hazánkban az Amazon Prime Video számít. Bár a filmválasztékuk hatalmas, és nekik van a leggazdagabb archívumuk régi filmekből, saját gyártású filmekben és tartalmakban jócskán le vannak maradva, és magyar feliratot vagy szinkront is csak elvétve találunk náluk. A cég idén hatmilliárdot költ tartalmakra, és jól láthatóan nem a mennyiségre mennek, hanem igazi eseménysorozatokat próbálnak kreálni, mint például a készülőfélben lévő, A Gyűrűk Ura világában játszódó méregdrága szériájukat, amivel ők is a Trónok harca babérjaira próbálnak törni. A cég CEO-ja, Jeff Bezos számára az Apple-höz hasonlóan nem a tartalomszolgáltatás a fő termék: neki a streaming csak arra kell, hogy minél inkább az Amazonhoz kösse a felhasználókat: a Prime-előfizetők díjtalan házhoz szállítást, sok vásárlási kedvezményt és rengeteg ingyen zenét is kapnak, szóval leginkább azoknak éri meg a 13 dolláros havi díj, akik amúgy is gyakran rendelnek az Amazonról. A cég tudja, hogy nem fognak a Netflix nyomába érni (az applikációjuk átláthatatlanságára sokan panaszkodnak, bár a helyzet már javulóban), ezért igyekeznek más utakon járni: Bezos nem titkolt célja, hogy exkluzív sportközvetítések tömkelegével vegye el a hagyományos tévécsatornáktól az utolsó jelentős bevételi forrásukat.
A kontentháború
A fent említett szereplőkön kívül is vannak még kisebb, lokális szereplői az amerikai piacnak (pl. Hulu, Showtime…), és a magyar piacon is vannak még elérhető pay per view (vagyis nem előfizetéses, hanem minden kiválasztott tartalom után fizetős) szolgáltatások, például a Telekom Moziklub vagy az iTunes, de nemrég például a Cirko-Gejzír mozi is indított streamingoldalt a saját forgalmazású filmjeit kínálva.
A Cirko-Gejzír streamingszolgáltatása
Elképesztő, lassan már a szakmabeliek számára is követhetetlen mennyiségű film és sorozat készül, és bár Magyarországról még nem érzékeljük, Amerikában már sok ember számára okoz fejtörést, hogy a rengeteg szolgáltató közül melyikre fizessen elő. Ha mindent akarunk, könnyen a gatyánk is rámehet, és ennek is köszönhető, hogy egy hosszú mélyrepülés után az Egyesült Államokban ismét elkezdett növekedni a torrentezés népszerűsége: kevesen engedhetik meg maguknak az 5-6, vagy még ennél is többféle előfizetést. Jelenleg a Netflix uralma megkérdőjelezhetetlen, hiszen nekik van a legtöbb saját gyártású filmjük és sorozatuk, így aki egyetlen előfizetést akar, az általában őket választja, de az ősszel induló konkurencia még változtathat ezen, főképp a Disney+. Az egeres cég a mozikban már abszolút piacvezető, és könnyen lehet, hogy képes lesz borsot törni a jól bejáratott brandjeivel a Netflix orra alá is. Magyarországon a következő lépésnek az tűnik, hogy a Netflix egyre több lokalizált tartalommal áll majd elő, növelve az itteni előfizetői számát. A nagy bumm nálunk egyelőre még várat magára, de már itt van a kanyarban.
