Azt már korábban is lehetett tudni, hogy Donald Trump üzleti érdekeltségei közül jó néhány csődbe ment: a kilencvenes évek elején három kaszinója állt bele a földbe, amit egy manhattani hotel és két további játékterem követett. Ezt azonban mindig is igyekezett ügyesen kommunikálni, így a mai napig kizárólag fantasztikusan jól teljesítő vállalkozásokról szokott beszélni annak ellenére is, hogy például a – természetesen – saját nevét viselő „légitársasága” sem ért el sikereket. (Az idézőjel azért indokolt, mert Trump valójában az Eastern Air Lines belföldi járatait üzemeltető kisebb céget vásárolta meg 1989-ben. Aztán 1992-ben szépen ki is szállt a buliból.)
Frank Lorenzo, az Eastern Air Lines Shuttle tulajdonosa és Donald Trump 1988-ban (Fotó: Getty Images)
Az üzletkötés művészete
Ez – vagyis Art of the Deal – a címe Donald Trump 1987-ben kiadott könyvének, amelyet jelentős részben nem ő, hanem Tony Schwartz írt. Csakhogy amikor a könyv megjelent, Trump nem annyira az üzletkötésben, mint inkább jókora buktákban volt érdekelt a New York Timesban tegnap megjelent elemzés szerint, amelyet Russ Buettner és Susanne Craig jegyeznek. A cikk szerint a nyolcvanas évek második felében Trump több tízmillió dolláros veszteséget könyvelt el több kevésbé sikeres üzleti megállapodása miatt.
Mindez az USA 45. elnökének korábbi adóbevallásaiból derül ki, ugyanis Trump hivatalba lépése óta sem volt hajlandó nyilvánosságra hozni az adónyilatkozatait. Bár erre már a 2012-es elnökválasztási kampány során és azóta többször is felszólították, ő mindig azzal védekezik, hogy sajnos nem tud eleget tenni ennek, mert az amerikai adóhivatal, az IRS éppen vizsgálódik nála. Mivel pedig rendkívül komplex céghálózat tulajdonosa, ez a helyzet az azóta eltelt évek során sem változott. Hiába, no, a bürokrácia malmai lassan őrölnek…
Donald Trump pénzügyei átláthatatlanok (Fotó: Getty Images)
A New York Times oknyomozó újságírói most egy szűk tízévnyi – az 1985 és 1994 közti időszakot felölelő – adózási adatot gyűjtöttek be az ingatlanmogul politikusról, amelyekből kiderül, amitől valószínűleg Donald Trump a világon mindennél jobban retteg: hogy egyrészt mégsem annyira zseniális üzletember, mint amilyennek mondja magát, de ami még ennél is rosszabb, hogy valószínűleg sokkal kisebb a vagyona, mint amekkorának igyekszik beállítani.
Bukás bukás hátán
Bár Trump adózási ügyeinek jó része még most sem nyilvános, az biztos, hogy 1985-ben több mint 46 millió dollárnyi vesztesége keletkezett kaszinóiban, szállodáiban és egyéb ingatlanjain keresztül. Az évtized végéig minden évben további súlyos milliók folytak ki a keze közül, a nyolcvanas éveket így összesen 1,17 milliárd dolláros mínuszban zárta.
A New York Times elemzéséből az is kiderül, hogy Trump minden évben több pénzt vesztett, mint bárki más az Egyesült Államokban. A kilencvenes évek elején, 1990-ben és 1991-ben például évente több mint 250 millió dollárja bánta a kevésbé sikeres üzletkötéseket, ez az IRS nyilvántartása szerint több mint duplája a második legnagyobb veszteséget elkönyvelő amerikai adófizetőének. Ha azt gondolnánk, hogy ezzel az ingatlanmogul rosszul járt, tévedünk: Trump – akinek több vállalkozása ellen megindították a csődeljárást, ő maga azonban sosem jelentett magáncsődöt – ugyanis éppen ezeknek a veszteségeknek köszönhetően 8-10 éven keresztül biztosan megúszta, hogy jövedelemadót kelljen fizetnie.
Donald Trumpnak akkor sem kellett összehúzni a nadrágszíjat, amikor épp dollártízmilliókat bukott el (Fotó: Getty Images)
A 2016-os elnökválasztási kampány óta több újságíró több ízben is megpróbálta megszerezni Trump adópapírjait, a jelenlegi amerikai elnök azonban sosem tett eleget az ilyen jellegű megkereséseknek. Néhány hete a Fehér Ház egyik tisztségviselője szűkszavú közleményben tudatta, hogy az elnök jelenlegi formájában nem támogatja az amerikai adórendszert, múlt hét szombaton pedig Charles J. Harder, az elnök egyik ügyvédje azt írta a New York Times érdeklődésére, hogy az IRS-től megszerzett adóinformáció „bizonyíthatóan téves”, illetve hogy Trump 30 évvel ezelőtti adózási dokumentumai „rendkívül pontatlanok”, hozzátéve, hogy szerinte az IRS dokumentumai „hírhedten sok hibát” tartalmaznak, ezért „nem festenének megbízható képet egyetlen adózó eredményeiről sem”.
Ezt Mark J. Mazur, az amerikai hivatal korábbi kutatási, elemzési és statisztikai igazgatója cáfolta, hozzátéve, hogy a szervezetnél már évtizedek óta szigorú minőségbiztosítási gyakorlat szavatolja az adatok megbízhatóságát.
A New York Times megszerezte az elnök apjának több évre szóló adóbevallásait, amelyek alapján kiderült, hogy az ingatlanfejlesztésből meggazdagodott Fred Trump – 2018-as értéken – legalább 413 millió dollárral támogatta a fiát, aki egy 1987-es Newsweek-interjúban elmondta, hogy ő az Egyesült Államok legfiatalabb önerőből milliárdossá váló állampolgára.
„A korombeliek között senki sincs, aki többet ért volna el nálam” – hangzott akkor Donald Trump nyilatkozata, aki ezt az elnökválasztási kampány, illetve elnöksége során is többször megismételte. A New York Times elemzése azonban arra is rámutatott, hogy a Fred Trumptól származó összegek jelentős része megkérdőjelezhető adózási gyakorlatnak, esetenként pedig dokumentálható csalásoknak köszönhető.
Stabil befektetések helyett káosz
Bár az amerikai lap által megszerzett információk nem adnak választ Donald Trump elmúlt években folytatott üzleti tevékenységére – amiről éppen a képviselőházi demokraták szeretnének többet megtudni –, az kiderül belőlük, hogy az önmagát hihetetlenül sikeres üzletembernek beállító amerikai elnök üzleti ügyeire távolról sem a stabilitás jellemző.
Amíg ugyanis Fred Trump rendkívül jövedelmező ingatlanbirodalmat hozott létre New Yorkban, a fia bevételeinek forrása évről évre változott (volt, amikor a tőzsdén kaszált nagyot, egy másik évben 67,1 millió dollárnyi fizetést vallott be, megint máskor befektetéseinek kamataiból származott szűk 53 millió dollárnyi bevétele), és ezek az összegek mindig eltörpültek a kaszinók és más projektek veszteségei mellett. Ami a tőzsdei bevételeket illeti, ezek jelentős részét Trump úgy szedte össze, hogy tárgyalásokat kezdeményezett bizonyos cégek felvásárlásáról, azonban ezeket a pénzeket rendre el is bukta, miután a befektetői rájöttek, hogy nem tudják komolyan venni.
A leendő amerikai elnök a Trump Taj Mahal kaszinó 1989-es megnyitóján (Fotó: Getty Images)
A New York Times 2016-ban egy névtelen feladónak köszönhetően hozzájutott Donald Trump 1995-ös adóbevallásának egyes részeihez, amelyekből kiderült, hogy Trump közel 916 millió dolláros veszteséget tüntetett fel a papírokon, aminek köszönhetően annyi adójóváírásra vált jogosulttá, hogy közel két évtizedig egyetlen cent jövedelemadót sem kellett fizetnie, holott ez idő alatt több százmillió dollár bevételre tett szert.
Adóelkerülés ügyeskedéssel
A New York Times írása részletesen elemzi az 1985 és 1994 közti időszakot, feltüntetve, hogy melyik évben mennyi pénzt bukott az üzletember a különféle, főleg ingatlanügyi befektetésein. Ezek között szerepelt az 1985-ben tízmillió dollárért megvásárolt telek, ahol ma már a Trump nevével fémjelzett Mar-a-Lago üdülőkomplexum áll, amelyet az amerikai elnök nem hivatalos második rezidenciájaként használ. A vagyoni helyzete miatt azonban 1995-ig egy kapavágás sem történt ezen a területen.
Donald Trump akkor is a sikereiről kommunikál, ha nincs is miről beszélni (Fotó: Getty Images)
Az írás rávilágít, hogyan tudta Donald Trump ilyen veszteségek mellett fenntartani az életformáját: egyrészt az általa elbukott pénz jelentős része nem a sajátja volt, hanem hitelezőké, bankoké, befektetőké, ahogy pedig a korábbi vizsgálat is rámutatott, ha nagyon megszorult volna, mindig támaszkodhatott az apja vagyonára.
Valamint az értékvesztésre. Ez ugyanis az amerikai adórendszer egyik sajátossága: a kereskedelmi célú ingatlanok esetében az értékvesztést a tulajdonosok leírhatják az adójukból.
Imádom az értékvesztést!
– ezt maga Trump mondta a 2016-os választási kampány egyik elnökjelölti vitája során. Az Art of the Dealben ez ki is van fejtve, Trump egyik, Atlantic Cityben működő kaszinóját használva példaként.
Ha a kaszinó 400 millió dollárba került, évente 4 százalékos értékvesztéssel számolva minden évben 16 millió dollárnyi adójóváírást könyvelhet el – és ez csak egyetlen ingatlan. Ráadásul a veszteségekből származó jóváírásokat jövőbeni bevételek leadózására is fel lehet használni, így talán érthetőbbé válik, hogyan zsonglőrködött az ingatlanmogul a bedőlő üzleteivel.
„Nagyon szkeptikus vagyok mindennel szemben, amit ez az ember tesz” – ezt már Andrew Geller, a Provident National Bank elemzője nyilatkozta az Associated Pressnek 1989-ben, amikor Donald Trump az American Airlines légitársaság részvényeiből szerzett meg egy jelentősebb csomagot azzal a szándékkal, hogy felvásárolja a céget. Erről azonban a részvényesek hallani sem akartak, így visszautasították a lehetőséget, Donald Trump pedig közel 35 millió dollárt bukott az ügy miatt bezuhanó részvényárfolyamokon.
Az amerikai lap elemzése ennél jóval részletesebben vizsgálja a jelenlegi elnök vagyoni helyzetét, azonban az talán már ennyiből is látható, hogy a szuperlatívuszokkal könnyen dobálózó Donald Trump üzleti teljesítménye távolról sem olyan fényes, mint a Trump Tower homlokzata.
