A brit Royal Photographic Society (RPS) az egyik legelső olyan társaság, amely a fotózás, a fotóművészet népszerűsítését tűzte ki céljául. A szervezet 1853-ban alakult, akkor még Photographic Society of London néven, napjainkra pedig már több mint tizenegyezer tagot számlál.
A társaság minden évben meghirdeti a Science Photographer of the Year fotópályázatot, amelyre a legjobb tudományos témájú fotókat várják. A beérkezett képekből szigorú szakmai zsűri válogatja ki az úgynevezett shortlistre kerülő képeket, vagyis azokat, amelyekből végül kiválasztják a legjobbnak ítélt fotót. Ezt a listát tette most közzé az RPS, amelyek közül néhány képet mi is megmutatunk olvasóinknak. A lenti képen például szappanbuborékok láthatóak, amelyek kiváló kutatási modelleket biztosítanak bizonyos fizikai, áramlástani jelenségek megfigyeléséhez.
A buborékok felszíne valóságos aranybánya az áramlástani jelenségek tanulmányozásához (Fotó: Royal Photographic Society)
Ha pedig a fizika világánál járunk, az alábbi fotó is elég látványosra sikerült: egy biztosítótűt egyszerűen rákötöttek egy nagyfeszültségű generátorra, ennek eredményeként a tű ionizálta a körülötte lévő levegőt, ezt a jelenséget lehet megfigyelni a képen. További érdekesség, hogy a képen nem a tűről visszaverődő fényt, hanem a körülötte kialakuló, a sarki fényhez hasonló ragyogást lehet látni.
Az ionizáció jelenségét bemutató kép (Fotó: Royal Photographic Society)
De a lenti, amerikai lisztbogarat ábrázoló fotó is megér egy misét, különösen, hogy David Spears képén olyan apró részletek is látszanak, mint az állat csápjainak a végén lengedező apró szőrszálak, de a bogár összetett szeme is jól megfigyelhető.
Az amerikai lisztbogár egészen földöntúli jelenség egy ilyen közeli képen (Fotó: Royal Photographic Society)
A kiválasztott képeket – összesen hetvenet – a londoni Science Museum egyik különtermében ki is állítják, ahol október 7-től egészen jövő év január 5-ig meg lehet tekinteni a shortlistre került alkotásokat. A fotókat egyébként a fényképészet csaknem teljes palettáját felvonultató eszközökkel készítették, a csillagászati távcsövektől az egyszerű okostelefonokon át a legmodernebb orvosi képalkotó eszközökig.
„A tudomány mindig is szerves része volt a fotózásnak, mint ahogy a fényképezés is fontos része a tudományos kutatásoknak és azok kommunikációjának” – írta közleményben Gary Evans, a kiállítás kurátora.
„Feltalálása óta a fotózás képezte a hidat a tudomány és a művészetek között, olyan képekkel, amelyek felkeltik az emberek érdeklődését” – tette hozzá Roger Highfield, a múzeum tudományos igazgatója, egyben a zsűri egyik tagja.
A képek közül két kategóriában hirdetnek majd győztest a kiállítás nyitónapján, október 7-én.
