Az autó kivételével gyakorlatilag minden olyan közlekedési eszköz, ami szóba jöhet vakációzáshoz tömegközlekedési eszköznek számít, és mindegy, hogy buszon, vonaton vagy repülőn utazunk, két dolog biztosan adott: sok, számunkra ismeretlen emberrel leszünk egy légtérbe zárva, és a köztünk járó levegőt légkondicionáló berendezés fogja biztosítani. Dr. Simon Clark, a University of Reading mikrobiológus professzora szerint a tömegközlekedési eszközökön a tömeg mindig is kockázatot fog jelenteni, a kérdés tehát az, mekkora ez a tömeg, és tudunk-e egymástól biztonságos távolságot tartani.
„Igazából mindegy, hogy az ember buszon vagy épp vonaton ül, a biztonságot az határozza meg, hogy hány emberrel vagyunk körülvéve”.
Jó nekünk a légkondi?
A járvány idején nagy hírt kapott az a kínai étterem, ahol a vizsgálatok kimutatták, hogy a légkondicionáló hogyan terjesztette a vendégek között a koronavírus-fertőzést, ugyanakkor dr. Julian Tang, a University of Leicester, a légzőszervekkel foglalkozó tudományok professzora szerint az emberek közti távolságtartás az, ami igazán számít, nem a légkondicionálóktól kell félni. Hiába van ugyanis a repülőgépek fedélzetén nagyon biztonságos légkondicionáló rendszer, ha pont mellénk ül egy fertőzött, aki beszélni kezd, a szájából felszabaduló aeroszolokat nem fogja tudni kiszűrni. A professzor szerint tehát a legnagyobb veszélyforrást a sokat és hangosan beszélő utastársak jelentik. A ventilláció önmagában nem okoz veszélyt, csak az, ha nem megfelelően működik. Az elhíresült kínai éttermi esetet vaklármának nevezi, ahol sokkal inkább a vendégek egymáshoz közelisége okozhatta a bajt, mint a légkondicionáló berendezés.
„A koronavírus nem olyan, mint a tuberkolózis, vagyis nem kaphatja el két külön helyen tartózkodó ember a légkondicionáló által összekötve”
– teszi hozzá a citylab cikkében dr. Lena Ciric, a University College London mikrobiológusa.
„A kórházakban, melyek koronavírus által legfertőződöttebb területeknek számítanak, senki sem aggódik a légkondi miatt”.
Ugyan találtak a kórházak szellőztetőrendszereiben vírusnyomokat, ezek olyan gyengének bizonyultak, hogy aligha voltak képesek fertőzésre. Önmagában a buszok, vonatok vagy repülők légkondicionálói miatt tehát felesleges aggódnunk, a veszélyt az jelentheti inkább, ha nem működnek. A biztonságunkat pedig maszk viselésével, a többi utastól való távolságtartással és a legjobban szellőző pontok közelébe üléssel növelhetjük, valamint azzal, ha minél gyakrabban fertőtlenítjük a kezünket.
Utazás autóbusszal
A határok újranyitásával elkezdett magához térni a buszos nemzetközi utaztatás is, legyen szó az olyan nagyobb busztársaságok járatairól, mint a Flixbus vagy a Regiojet (másik ismert nevén Student Agency), vagy az olyan szervezett buszos nyaraltatásokról, melyeknek időpontjait már meghirdették az utazási irodák. Feltűnő azonban, hogy az utazási irodák honlapjain jellemzően kevés vagy semennyi információ sem szerepel arról, milyen körülmények között utazhatunk járványhelyzetben. Felhívtuk a Horvátországba számos buszos utazást szervező Grand Tourst, akik elmondták, hogy az információk hiánya leginkább annak köszönhető, hogy maguk is híján vannak azoknak. Többek között bizonytalanságot jelent, hogy Horvátországból hazautazva máig kéthetes karanténba kell vonulniuk az onnan hazatérő magyaroknak. A szakma bízik abban, hogy ez a korlátozás hamarosan megszűnik, ugyanis teljesen ellehetetleníti az oda szervezhető utazásokat.
Ezen felül arra is várnak, hogy lesz-e bármilyen utazási szabály a nemzetközi buszos utazások esetében: például jelentősen befolyásolhatja az árat és a lehetőségeket, ha csak egy háztartásból érkezők ülhetnek egymás mellett, vagy ha üres helyeket kell hagyniuk a járatokon, ahogy azt sem tudja senki, kötelező lesz-e a maszk viselése a buszokon. Amikor felvetem, hogy mi történik akkor, ha ezt a kormány az utazásszervezőkre bízza, azt a választ kapom, hogy erre az eshetőségre is készültek, és a terv az, hogy minden buszon ajánlott lesz az utasok számára a maszk viselése, a buszjárat üzemeltetője biztosítja, hogy legyen elérhető kézfertőtlenítő, a buszok mosdója pedig utazás alatt zárva lesz, és a wc-zést az időzített megállóhelyeken kell majd megejteni.
A Flix buszokon is változnak az utazás szabályai (Képünk illusztráció – MTI Fotó: Balogh Zoltán)
Ehhez nagyon hasonló szabályokat követ május közepe óta a Flixbus is, ami az országhatárok újranyitásával fokozatosan vezeti vissza a nemzetközi járatait, bár a néhány véletlenszerű keresésünk alapján úgy tűnik, hogy a járvány előtt megszokottnál drágábban utazhatunk velük, amivel valószínűleg az utasforgalom csökkenését próbálják kompenzálni. Náluk nem ajánlott, hanem kötelező a maszkviselés utas és sofőr számára is, ami nyilván hosszú távon elég kényelmetlen. A buszba való belépéskor kötelező a kézfertőtlenítés, a felszálláskor pedig a sofőr gondoskodik arról, hogy meglegyen a kötelező távolságtartás a várakozó utazók között. Jegyet csak online vagy kártyával vásárolhatunk, a wc az utazás ideje alatt zárva tart, tilos az étel és italárusítás, az utasok pedig csak a középső ajtót használhatják fel-és leszállásnál.
Utazás autóval
Járványhelyzetben kétségtelenül ez a legbiztonságosabb utazási forma, még abban az esetben is, ha netán telekocsis megoldásban gondolkodunk, mert még így is sokkal kevesebb emberrel osztozunk egy légtéren, mintha repülőre, vonatra vagy autóbuszra szállnánk. Alapból persze csak a családtagjainkkal, maximum a barátinkkal utazunk egy kocsiban, így egyedül az időnként beiktatott benzinkutas szünetek idején kell figyelnünk a távolságtartásra, valamint arra, hogy mindenki fertőtlenítse a kezét, mielőtt visszaszáll a járműbe. Bónuszként a saját kocsinkban biztosan nem kell maszkot viselnünk.
Az autó ráadásul a szabadság mellett biztonságot is ad: ha az ott tartózkodásunk alatt a másik országban ismét életben léptetnének korlátozó intézkedéseket, autóval tudunk a legrugalmasabban és legkönnyebben hazajönni onnan, és kevésbé vagyunk kitéve annak a veszélynek, hogy ott ragadunk. Az egyetlen komolyabb hátrány, hogy 2 utas esetén az autópályamatricák és a tankolás, valamint esetleg a parkolásra fordított pénz miatt anyagilag rosszabbul járunk, mintha repülőt, vonatot, netán buszt választottunk volna.
Utazás vonattal
Az országok nyitásával együtt a nemzetközi vonatközlekedés is kezd helyreállni Európa országai között, de ez nem jelenti azt, hogy rögvest minden a régi lesz. A MÁV például felhívja az utasok figyelmét, hogy a személyes kontaktusok korlátozása érdekében a személyes jegyvásárlás helyett inkább a MÁV applikációját és az e-vonatjegy vásárlást részesítsék előnyben.
Megmérik egy utas testhőmérsékletét a római Termini pályaudvaron (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Massimo Percossi)
A vonatokon sem úszhatjuk meg a védőmaszk viselését, de elfogadják azt is, ha a célra valamilyen más textileszközt (sál, kendő satöbbi) használunk, de itt is szem előtt kell tartani: minden érintett ország saját szabályokat alkothat arról, hogy mit vár el a területén áthaladó vonatok utasaitól. Jelenleg a fekvőhelyes kocsik és hálókocsik nem közlekednek, valamint az étkezőkocsik is bizonyos járatokon nem üzemelnek, más járatokon pedig korlátozottan vehetők csak igénybe. Szünetel például az 1. osztályú kocsik ülőhelyi felszolgálása, az étkezőkocsikban pedig nemcsak a választék korlátozott, hanem helyi étel- és italfogyasztás sem lehetséges, csak elvitelre vásárolhatunk, vagyis egy időre vége a hosszúra nyúló büfékocsis sörözéseknek. A helyjegyes vonatokon az utasok maguk választhatnak helyet a szabadon maradt székek közül, így maguk alakíthatják az egymástól való távolságot, akár menet közben is: pót- és helyjegy birtokában bármelyik székre leülhetünk, egészen addig, amíg arra a székre más utas nem rendelkezik helyre szóló jeggyel.
Utazás repülőgéppel
Az újrainduló légiközlekedéstől sokan azt várták, hogy a légitársaságok a középső üléseket a járvány idején blokkolni fogják, és ugyan ez a legtöbb légitársaság esetében nem következett be, ettől azonban a repülés még nem maradt a régi. Bár sorra indítja el járatait a hazánkban legnagyobb forgalmat lebonyolító WizzAir és Ryanair is, és az utazási irodák is belekezdtek a nyári charterjáratok szervezésébe, idén nyáron szinte biztos, hogy jóval kisebb lesz a járatsűrűség a korábban megszokottnál, így kevesebb opció áll majd rendelkezésre az oda- és visszautazáshoz.
A reptéri check-in helyett a járvány idején az online check-int kell választanunk. A maszkviselés a repülőtéren és a gépen is kötelező a biztonságos repülés érdekében, és bár a középső ülések is jellemzően eladhatók maradtak, több légitársaság is változtatott az üléskiosztó algoritmusán, hogy amennyire csak lehet, az utasokat minél távolabb ültessék egymástól, és adott esetben a légiutas-kísérők is átültethetik az utasokat, ha erre lehetőség van. A fedélzeten a kártyás fizetést preferálják, és például a WizzAirnél az érintésmentes limitet fel is emelték emiatt tízről huszonöt euróra, és csak csomagolt ételek és italok közül választhatunk. A Ryanair bejelentette, hogy gondoskodnak arról, hogy ne lehessen sorakozni a fedélzeti wc-k előtt, melyek csak kérésre állnak majd rendelkezésre. Egy ideig várhatóan kötelező kör lesz az űrlapkitöltés is, amiben fel kell majd tüntetnünk a tartózkodási helyünket és a tartózkodásunk hosszát, amit a légitársaság majd továbbít az érintett hatóságoknak. A korai alacsony érdeklődés várhatóan egy ideig alacsonyabban tartja a repülőjegyek árát, ami jó hír azoknak, akik útra akarnak majd kelni.
Fertőtlenítés az Israir légitársaság egyik járatán, a Tel Aviv-i Ben Gurion Repülőtéren (Fotó: David Silverman/Getty Images)
A repülőgépeknél valamivel nagyobb rizikófaktort jelentenek a repterek még úgy is, hogy a fertőtlenítés és takarítás gyakoribbá válik, és sok helyen találhatunk kihelyezett kézfertőtlenítőt. Az ellenőrzésekkor használt csomagpakoló ládák például jellemzően a bacilusok/vírusok melegágyai, és bár mostanában biztosan gyakrabban fogják őket fertőtleníteni, azért a használatuk után a kézfertőtlenítés erősen ajánlott. Némi kényelmetlenséget jelenthet majd a testhőmérséklet mérés, valamint az is, hogy a fokozott biztonsági intézkedések miatt nagyobb sorok alakulhatnak ki, és a sorban állás közben is biztosítani kell az emberek között a távolságtartást. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér pedig arra kéri utasait, hogy a torlódás elkerülése érdekében kísérők (elköszönők, várakozók) nélkül érkezzenek a reptérre.
Utazás turistahajóval
Ha van iparág, amit biztosan kegyetlenül meggyepált a koronavírus-járvány, akkor az a turistahajóké. Ijesztő cikkek járták körbe a világsajtót kikötőkben vagy a nyílt vizeken rekedt óceánjárókról, melyek utasai és dolgozói keresztbe-kasul fertőzték egymást, és gyorsan meglátszott, hogy járványhelyzetben egyetlen ország sem szívesen engedi kikötni a fertőzöttekkel teli hajókat, ami csak ahhoz vezet, hogy a fedélzeten csak még jobban elterjedjen a fertőzés. A business-t gyakorlatilag lenullázta a vírus, és az idei nyár az óceánjárók szempontjából valószínűleg meghalt – nagyjából augusztusra teszik az első hajók indulását – , ugyanis hiába lennének próbálkozók az újraindításra, több célország óvatosságból megtagadná előttük a kikötés lehetőségét, és ilyen körülmények között nem célszerű útnak indulni.
Egy kicsit korábban indulhatnak útra a folyami turistahajók: az első már vízre is kelt június legelején 110 turistával a fedélzetén Európában a Dunán és Rajnán. A 13 napos út azonban csak Németországot érintette, más országba nem hajóznak át. A hajón bevezetett szabályokhoz hasonlók várhatók a többi elinduló turistahajón is az idén: tilos a liftek használata, naponta ellenőrzik az utasok testhőmérsékletét, nincsenek szabadon olvasgatható napilapok és magazinok a közös terekben, megszűnik a svédasztalos étkeztetés, nincsenek közös használatú wc-k, és mindenkinek a saját kabinjához tartozót kell használnia, nincs kölcsön esernyő, a közös terekben kötelező a maszkviselés és minden fedélzeten szolgál egy orvos.
