Bródy János olyan legenda, aki bár már 74 éves, mégis máig a magyar beatzene meghatározó alakja. Olyan dalokat adott nekünk, amit minden korosztály ismer és szeret, mint például az Amikor én még kissrác voltam, Sárga rózsa vagy az István, a király rockopera. Nagyon korán, már érettségi után az Illés együttesben találta magát, és küldetésének érezte, hogy a beatzene életérzését átadja a magyaroknak. Abszolút sikerrel járt ebben.
Bródy János írta Szörényi Levente zenéire a szövegeket, melyek amellett, hogy slágerekké váltak, fontos kordokumentumok is arról az időszakról. Bródyt mindig gitárral látjuk a kezében, pedig eredetileg zongorázni tanult hétéves korától kezdve, és csak később tért át a gitárra, amiben aztán teljesen megtalálta önmagát.
A zene szeretetében nagy szerepet játszott a családja, melyről így mesélt Bródy egy interjú során: „Zeneszerető családban nőttem fel, édesanyám gyakran énekelt nekem magyar népdalokat, és zongorázni is tanultam gyerekkoromban.
Dóra nagymamám egyik ezotériára hajlamos barátnője a kezemet vizsgálgatva azt jósolta, hogy nagy művész lesz belőlem. Senki nem vette komolyan.
Amikor a ’60-as évek elején megbabonázott az új zenei hangzás, és gitározni kezdtem, nem volt felhőtlen a fogadtatás, de megállapodtunk, hogy amíg rendesen tanulok, addig nem szólnak bele, hogy mivel szórakozom. Később már a szüleimre is hatással voltak a zenei sikerek, és elfogadták a döntéseimet, de persze féltettek is, különösen azokban a helyzetekben, amikor konfliktusba kerültem a rendfenntartó erőkkel. Az apám elég ideges volt, amikor 1973-ban államellenes izgatással vádoltak meg, és valami olyasmit mondott, hogy a falig el kell menni, de csak az ostobák mennek fejjel a falnak”
Amellett, hogy zseniális szövegíró és zeneszerző, nem mellesleg eszméletlen jó pasi is volt fiatalkorában, nem csoda, hogy a lányok elaléltak tőle, amikor a színpadra lépett. Nézd meg galériánkban a fiatal Bródy Jánosról készült fotókat.
Kiemelt kép: Smagpix