Magyarországon is szép sikerrel vetíti az HBO a Lovecraft Country című sorozatot, amelyről túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi idők egyik legkomplexebb nagy költségvetésű szériája. Az epizódokban elegyedik a misztikum és a fantasy világa az olyan, ma is aktuális témákkal, mint például az elnyomás vagy a rasszizmus. Külön érdekesség, hogy a sorozat alapjául szolgáló, azonos című könyvet ihlető H. P. Lovecraft, a fantasy-horror műfajának egyik, ha nem a legfontosabb képviselője maga is rendkívül rasszista volt, a sorozat azonban ügyesen fordította ezt a visszájára, köszönhetően Misha Green showrunner zsenialitásának.
A Lovecraft Country hatodik, szeptember 21-én bemutatott epizódjában pedig csak tovább fokozódott a feszültség és a komplexitás, ugyanis egy új szereplő mutatkozott be. A Ji-Ah szerepét alakító, dél-koreai származású Jamie Chungot a magyar film-, és sorozatrajongók többek között az Álomháború című filmből, illetve a Gotham és a The Gifted – Kiválasztottak című szériákból ismerhetik. A színész exkluzív interjút adott az nlc-nek.
Amikor az HBO bemutatta a Lovecraft Country hatodik epizódját, előtte az Instagramon megkérted a szüleidet, hogy lehetőleg ne nézzék meg az epizódot. Valóban nem volt hiány a sokkoló képsorokban, a kérdés, hogy a szüleid megfogadták-e a tanácsot?
A szüleim az idősebb generációhoz tartoznak, a közösségi médiát sem használják, ezért a kérés elsősorban az unokatestvéreimnek szólt, hogy ne szóljanak nekik. Vannak ijesztő és intim jelenetek is az epizódban, ezért sem örültem volna, ha így látnak, de ennél sokkal fontosabb, hogy volt pár jelenet, ahol koreaiul kellett beszélnem. A szüleim bevándorlók az Egyesült Államokban, nekik az anyanyelvük a koreai, én viszont csak társalgási szinten beszélem a nyelvet, így ekkora kihívással még nem kellett szembenéznem. Sokat kellett gyakorolnom, még egy dialektus-tanárom is volt.
Jamie Chung debütálása egészen rendkívüli volt, nem meglepő, hogy nem akarta, hogy a szülei is lássák (Fotó: HBO)
A Lovecraft Country hihetetlenül „sűrű”, rengeteg rétege van, ahol egymásra épül a fantasy és a mitológia világa, de olyan társadalmi kérdések is a középpontba kerülnek, amelyekkel a mai napig küzdünk. Mennyiben más felkészülni egy ilyen sorozatra, mint egy olyanra, ami teljesen kitalált és nincs semmilyen kapcsolata a valósággal?
Sokkal több időt vesz igénybe. A tévécsatornák által megrendelt sorozatoknál jó, ha néhány napunk van megismerkedni a forgatókönyvvel a felvételek előtt. Misha és a csapata viszont már mindent megírt a forgatás kezdete előtt. Ez hatalmas ajándék volt a színészeknek, mert így láthattuk a teljes történetet és azt az ívet is, amit általunk játszott szereplők bejárnak.
A hatos epizódra azonban önmagában fél éven át készültem. Már említettem, hogy volt egy nyelvtanárom, de ének-, és táncórákon is részt kellett vennem, egy másik epizódhoz pedig egy harcjelenet koreográfiáját is be kellett tanulnom. Konkrétan úgy kellett készülnöm, mintha egy filmforgatásra jönnék.
Mit gondolsz, a nézőknek mennyi jön át abból a rengeteg rétegből, ami a sorozatra jellemző? Van esetleg olyan téma, aminek nem árt utánanézni, mielőtt valaki leül megnézni a Lovecraft Countryt?
Igen, akad egy pár ilyen dolog. Szerintem a nézők akkor fognak mindent érteni, ha ismerik az amerikai polgárháború történetét, vagy az ötvenes-hatvanas évek antikommunista mozgalmait. Emellett például a koreai háborút sem árt ismerni, amit sokan az elfeledett háborúnak tartanak. Érdemes utánajárni, hogyan kezelték például a fekete katonákat, nem árt tudni, hogy voltak teljesen szegregált egységek, ráadásul ezeket a katonákat a háború után is ugyanúgy megkülönböztették.
„Közös ügyünk, hogy harcoljunk a társadalmi igazságtalanságok ellen” (Fotó: HBO)
Azt látom, hogy a nézők nagy része azért tisztában van ezekkel és éppen ezért szereti annyira a sorozatot, illetve azért is, mert rengeteg olyan társadalmi igazságtalansággal foglalkozik, ami még napjainkban is probléma. Szerintem ezért is kelti fel sok ember érdeklődését, mivel sajnos nem sok minden változott azóta.
Aminek még nem árt utánaolvasni, az a „kilencfarkú róka” mitológiai története, illetve a dél-koreai sámánizmus, amit sokan nem ismernek.
Mennyire ismered Lovecraft világát, olvastál tőle műveket?
Matt Ruff Lovecraft Country című könyvét olvastam, H. P. Lovecraft eredeti műveit viszont nem. Néhányról a címe alapján tudom, hogy kőkeményen rasszista volt, Mishának viszont éppen az volt az egyik célja, hogy ezt megfordítsa. Ezt pedig nagyon imádom, mivel elképesztően ritka, hogy egy fekete család története legyen egy sci-fi középpontjában, úgyhogy már önmagában ez nagyon különleges.
De például az is csodálatos, hogy egy mellékszereplőnek, mint amilyen én is vagyok, a háttértörténetét egy teljes epizód bontja ki. Nagyon szeretem, hogy különleges történeteket mesélünk el, úgy, hogy nem fogjuk vissza magunkat, ezért nagyon büszke vagyok rá, hogy a része lehetek mindennek.
A szerep kedvéért fel kellett frissítenie koreai nyelvtudását, de táncolni és verekedni is meg kellett tanulnia (Fotó: HBO)
Mielőtt az érzékenyebb kérdésekre rátérnénk, muszáj foglalkozni azzal a témával, hogy sokak szerint a hírességeknek, színészeknek, sportolóknak nem kellene beleszólnia a társadalmi ügyekbe, mindenkinek meg kellene maradnia a saját „kaptafájánál”. Erről mit gondolsz?
Őszintén? Szerintem ez egy baromság. A szólásszabadság alapvető jogunk és ha valakinek nincs véleménye a társadalmi ügyekről, azt nem is tartom embernek. Emberi jogunk kifejezni, hogy mit gondolunk és, hogy rámutassunk az igazságtalanságokra. Ez az, amit Misha nagyon jól csinál és nagyon bölcsen használja ezt a rendkívül erős platformot. De le a kalappal az olyan sorozatok előtt is, mint például a Watchmen, ami a képregények világába viszi be ezeket a kérdéseket.
Azok pedig, akik azt mondják, hogy csak kussoljunk és színészkedjünk, vagy pattogtassuk a labdát, nos, ők az elnyomók. Elnyomóként viselkednek, ezért én például egyáltalán nem figyelek rájuk.
Azért tettem fel az előző kérdést, mert a Lovecraft Country egyik központi témája a rasszizmus.
Mindannyian látjuk, mi történik épp az Egyesült Államokban, a rendőrség és a Black Lives Matter-mozgalom között. Itt, Közép-Európában azonban nem feltétlenül látunk rá arra, hogy mi történik a tüntetéseken kívül, és nem nagyon hallunk más kisebbségi csoportok problémáiról. Ázsiai származású amerikaiként mit gondolsz, hogyan viszonyul az amerikai társadalom a benne élő különböző népcsoportokhoz?
Azt én sem fogom sosem teljesen tudni és érezni, hogy milyen lehet fekete amerikainak lenni. Vannak barátaim, akik mesélnek a nehézségeikről, ezeket meg tudom hallgatni, de nyilván teljes mértékben sosem fogom tudni felfogni. Tapasztaltam már én is rasszizmust, de nem találkoztam még személyesen azzal a felfokozott gyűlölettel, amit manapság látni. Nehéz is ezt szavakkal kifejezni, mert megértem, milyen érzés, ha valakit másodrendű állampolgárként kezelnek, a híreket látva pedig nem lehet letagadni, hogy mi történik.
A Lovecraft Country olyan témákkal foglalkozik, amelyek ma is épp olyan égetőek, mint 50-60 éve (Fotó: HBO)
Szerencsére ma már mindenkinél ott az okostelefon, így könnyebben fel tudjuk hívni a figyelmet az efféle igazságtalanságokra. Azt gondolom, hogy bármilyen társadalmi igazságtalanság mindenkinek a problémája és a teljes egyenlőségért kell küzdenünk. Azonban még hosszú út áll előttünk, az ugyanis tény, hogy a rendszert konkrétan úgy alakították ki, hogy egyes csoportokat elnyomjanak, visszafogjanak általa.
Az Instagram-oldaladon nemrég közzé tettél pár fotót a kulisszák mögül és azt írtad, mennyire ritka, hogy egy ázsiai-amerikai színész ilyen lehetőséget kapjon. Eközben az Oscar-díjakat odaítélő amerikai filmakadémia nemrég új szabályokat hozott arról, hogy a filmstáboknak sokszínűbbeknek kell lennie. Hogyan látod ezt a helyzetet?
Amikor kezdtem a pályámat, azonnal beskatulyáztak, mint a kötelező ázsiai szereplőt. Ez elég sértő volt, de azt gondoltam, még egy ázsiai arc is jobb, mintha egyetlen egy sem lenne. A probléma viszont azzal volt, hogy ezek a szerepek a legrosszabb sztereotípiákat erősítették és egyáltalán nem volt bennük semmilyen érték. Most pedig azt látom, hogy vannak tartalmas történetek, olyanok, amiket az ázsiaiaknak mesélhetünk el, amire mindig is vágytunk. Ahogy pedig idősebb leszek, kezdem érteni, hogy mennyire fontos, hogy megosszam a tapasztalataimat. Óriási ajándék, hogy a kultúrámat és a népem történetét megmutathatom a filmvásznon vagy a képernyőn, különösen, ha mindezt ráadásul egy nő szemszögéből tehetem.
Jamie Chung és Jonathan Majors a Lovecraft Country[sc_cts_position slug="roadblock040" clear="1"] egyik jelenetében (Fotó: HBO)
Viszont, ahogy mondtam, még hosszú út vár ránk. Nézd csak meg az Emmy-díjakat, még a jelöltek között is nagyon komoly a fehér túlsúly, és gyakorlatilag egyetlen ázsiai származású ember sem volt a listán. Hálás vagyok az akadémiának, amiért meghozták az Oscar-díjjal kapcsolatos rendelkezést. Mielőtt pedig bárki félreértené, ez nem azt jelenti, hogy minden egyes filmben muszáj, hogy legyenek színesbőrű vagy LMBTQ-emberek a képernyőn. Elég, ha bárhol a stábban jut nekik hely, legyen szó az előkészítésről, a vágásról, a hangrögzítésről, vagy épp a marketingről. Azért az nem akkora elvárás, hogy legalább egy ember legyen ezeken a területeken, aki nem fehér. Tény, hogy ez távolról sem elegendő, de egy lépés a helyes irányba.
Hasonló kérdéskör: Hollywood gyakorlatilag a létrejötte óta a férfiak játszótere volt. Ma viszont már egyre több nőt látni rendezőként, producerként, operatőrként dolgozni. Mennyit változott ez a világ, akár csak azóta, hogy te a pályára léptél?
Nos, amikor kezdtem, még a világ még tele volt Brett Ratnerekkel, szerencsére ma már egyre kevesebb hasonló ember ül hatalmi pozícióban. Ettől függetlenül Hollywoodot még mindig a férfiak uralják és ez meglátszik a látásmódban is. Éppen ezért imádom, hogy Misha kijelentette, hogy mennyire fontos, hogy nők is rendezzék a Lovecraft Country epizódjait. Különösen igaz ez a hatodik epizódra, ami Ji-Ah történetére fókuszál. Sokkal nehezebb lett volna, ha ezt egy férfi rendezi, valószínűleg sokkal több vita lett volna. Azonban Helen Shaver, aki a hatodik epizód rendezői székében ült, lehetővé tette, hogy egyáltalán ne kelljen ilyen harcokra gondolnunk. Az ő vezetésével biztonságban érezhettem magam és ő megértette, hogy mik a szándékaim és mi a háttere a karakteremnek és saját magamnak is.
A Lovecraft Country epizódjai hétfőnként kerülnek fel az HBO GO kínálatába.
További cikkeink a film és sorozatok világával kapcsolatban:
- Erről a 35 filmről és sorozatról szól majd az idei ősz
- Forgatni kezdték a Szexoktatás folytatását
- II. Erzsébet élete a filmvásznon – a legjobb filmek és sorozatok a királynőről
