Mary Florence Potts 1850-ben született az Iowa állambeli Ottumwában. Alig 18 évesen feleségül ment a nála 17 évvel idősebb Joseph Hunt Pottshoz, a következő évben pedig megszületett első gyermekük is. Ebben az időszakban a vasalók még teljes egészében öntöttvasból készültek és a tűzhelyen melegítették azokat. Így a fogantyújuk is óhatatlanul felforrósodott, emiatt pedig a háziasszonyok csak egy vastag ruhával tudták azokat megfogni, hogy ne égessék meg a kezüket. A 19 éves családanya azonban gondolkodni kezdett egy ennél praktikusabb megoldáson. Megalkotta a cserélhető fa nyéllel ellátott vasalót: erre csak a felmelegítést követően kellett felcsatolni a fogantyút, így elkerülhető volt annak felforrósodása, ráadásul kényelmesebb is volt fogni, mint a rongyba tekert nyelet. Ezen felül a vasaló anyagát is újragondolta: ahelyett, hogy tömör fémből készült volna, üreges szerkezetet kapott, a belsejét pedig gyenge hővezető anyaggal töltötték fel, így az eszköz – melyek hagyományos változata akár 4,5 kilós is lehetett – sokkal könnyebbé vált, ezáltal a csuklót is kímélte. Egy fa nyélhez három, különböző méretű vas alap tartozott, melyek közül ki lehetett választani a vasalandó holmi méretének, illetve egyes részeinek megfelelő darabot, ráadásul míg az egyikkel a használója épp dolgozott, a másik kettőt melegíthette, amivel időt takarított meg.
Mary Florence Potts és találmánya (Forrás: Wikipedia)
Potts 1870-ben nyújtott be szabadalmi kérelmet az innovatív vasalórendszerre, 1872-ben pedig meg is kapta azt. Kezdetben maga árulta a készletet, később eladta a franchise-t az American Machine Company of Philadelphia vállalatnak. A terméket 1876-ban bemutatták a Philadelphia Centennial kiállításon, melyre milliók látogattak el, így az új típusú vasaló igen széles körben ismertté vált. Potts találmánya 1800-as évek végének egyik legnépszerűbb háztartási eszköze lett az Egyesült Államokban és Európában is. Hatalmas igény volt rá, ám a gyár egy nap alatt csupán néhány száz darabot tudott előállítani a fa fogantyúkból. 1891-re azonban olyan speciális gépeket fejlesztettek ki, melyekkel a gyártókapacitást napi több ezer darabra növelték. A Mrs. Potts-féle fanyelű vasalókat egészen 1951-ig gyártották és használták olyan helyeken, ahol elektromos áram nem állt rendelkezésre a vasaláshoz.
A Mrs. Potts féle vasalók reklámja (Forrás: Wikipedia)
Mary Florence Potts ötlete azonban nem csupán a vasalást reformálta meg, de voltaképpen előfutára volt a cserélhető alkatrészekkel ellátott szépségápolási, illetve háztartási eszközöknek és szerszámoknak is. Az ő koncepcióját vette alapul például a Gillette 1901-ben, az eldobható pengéjű borotva megalkotásakor.
