Ezek nélkül a nők nélkül a digitális világ sehol sem lenne

Nem is gondolnánk, hogy mennyi nő járult hozzá ahhoz, hogy a digitalizáció eljusson odáig jusson, ahol jelenleg tart.

nlc

2021. Május 18.

Szponzorált tartalom

A technológia világa korábban abszolút a férfiak játszótere volt, az ilyen területen dolgozó nőknek nem sok babér termett. Szerencsére ez a dohos nézet már régóta a múlté, napjainkban pedig se vége, se hossza az internet, a mesterséges intelligencia, az űrkutatás, vagy más hasonló területen dolgozó nők névsorának.

Korunk digitális csodáinak nagy része azonban nem létezhetne, ha a régmúlt ködében nem tűnnének fel az alábbi okos és elhivatott nők alakjai, ezért úgy éreztük, megérdemlik, hogy tisztelegjünk előttük. Lássuk, kinek köszönhetjük, hogy ma egy internetes újságot írva köszönthetjük a számítógépükről, táblagépükről vagy épp okostelefonjukról érkező olvasóinkat!

A világ első programozója

Bizony, ennek a címnek nem egy férfi a birtokosa, hanem a költő Lord Byron és felesége, Anna Isabella-Byron lánya, Ada Lovelace. Ada matematikai tehetsége már egészen fiatalon megmutatkozott, tehetségének és érdeklődésének köszönhetően pedig hamarosan a számítástechnika ősatyjának tartott Charles Babbage-dzsel dolgozhatott együtt. Babbage találta fel az Analytical Engine (analitikai számolómű) nevű szerkezetet, amely a világ első mechanikus számítógépe lett volna, ha valaha elkészül.

Mivel fantasztikusan komplex gépezetről van szó, Babbage szerkezete sosem épült meg, azonban Ada Lovelace-nek a projektben végzett munkájáért jár az elismerés. Ő készítette ugyanis a leírást a géphez és programokat is írt hozzá, ezért jogosan jár neki a világ első programozjóának kitüntető címe.

A csodálatos Grace

Ada Lovelace-hez képest kevésbé ismert Grace Hopper, pontosabban Grace Hopper ellentengernagy neve. Ez komoly szégyen, ugyanis Hopper volt a Harvard Mark I. nevű számítógép egyik első programozója, sőt, ő írta az első, úgynevezett compiler programot, ami lehetővé teszi, hogy egyik programnyelvről a másikra lehessen fordítani a programok kódját. Emellett ő vázolta fel a számítógépektől független programozási nyelvet, amelynek eredménye a mai napig használt COBOL volt.

Grace Hopper ellentengernagy a USS Constitution hadihajó fedélzetén (Fotó: Getty Images)

Neki tulajdonítják a számítógépes programok hibakeresési folyamatára használt ‘debugging’ kifejezés elterjesztését is. Munkássága előtti tisztelgésként az amerikaiak gyakran “Amazing Grace”-ként, azaz csodálatos Grace-ként emlegetik. A nevét az amerikai haditengerészet egyik rombolója, a USS Hopper és az USA Nemzeti Energiakutató Tudományos Számítóközpontja, a NERSC is viseli.

A hollywoodi sztár, aki inkább okos akart lenni

Míg sokan arra vágyakoznak, hogy hollywoodi filmsztárok külsejével hódíthassanak, a gyönyörű színésznőként ismertté vált, az Osztrák-Magyar Monarchiában született Hedy Lamarr valószínűleg nem bánta volna, ha egy picit kevésbé vonzó külsővel áldja meg a sors. Amellett, hogy 1930 és 1958 között 35 filmben is szerepelt, Lamarr ugyanis feltalálóként szerzett nevet magának. A második világháború alatt, 1942-ben szabadalmaztatott is egy titkos kommunikációs rendszert, amelynek lényege az volt, hogy a frekvenciaváltás módszerével megzavarja a rádióvezérlésű torpedókat.

Hedy Lamarr a Samson & Delilah című 1949-es film plakátján (Fotó: Getty Images)

Ezt a technológiát végül a második világháború során már nem alkalmazták, ellenben Lamarr megoldása olyan ma rendkívül népszerű technológiák alapjához nyújtott inspirációt, mint a wifi, a Bluetooth vagy a műholdas navigációs rendszer, a GPS. Ha minden jól megy, rövidesen azonban Hedy Lamarr neve bekerülhet a köztudatba, mivel éppen folyamatban van egy minisorozat forgatása, amelyben a színésznő-feltalálót korunk egyik legnagyobb sztárja, a Wonder Womant is alakító Gal Gadot formálja majd meg. Alig várjuk!

Aki először használt otthon számítógépet

Mivel ismerősei lebeszélték róla, hogy nőként jogi pályára lépjen, Mary Wilkes inkább programozóként és úgynevezett logikai tervezőként kezdett dolgozni – ugyanis paradox módon, a számítástechnika őskorában a nőknek sokkal több teret engedtek ebben a világban, mint pár évtizeddel később. Wilkes volt az, aki a LINC nevű, a világ első személyi számítógépének tartott computer operációs rendszerét írta. Mivel pedig már 1965-ben hazavitt egy LNIC-gépet, hogy azon dolgozhasson, a technológia története őt tartja a világ első otthoni számítógép-felhasználójának.

Akit csak Napkirálynőként emlegettek

Bár a Budapesti Tudományegyetemen végzett, Telkes Mária az Egyesült Államokban lett világhírű. 1924-ben a clevelandi klinika biofizikai laborjában kezdett dolgozni, ahol először a digitális fényképezés alapköveit fektette le, ezzel már 1934-ben felkerült a New York Times listájára, amely az USA legsikeresebb nőit listázta. Ekkor azonban még el sem érte pályája csúcsát. Erre 1937-ben került sor, amikor az MIT-n a napenergia hasznosítását kezdte kutatni. Itt fejlesztett ki egy napenergiával működtethető tengervíz-sótalanító készüléket, amelyet 19 további, napenergiával kapcsolato sszabadalom követett. Telkes Mária nevéhez fűződik az úgynevezett passzívházak koncepciójának kidolgozása is. Ehhez szintén a napenergiát hívta segítségül, így talán nem meglepő, hogy egy idő után már csak Napkirálynő néven emlegették.

Aki miatt ma nem parancssorokat kell írnunk

A most 75 éves Adele Goldberg nevét jobbára elfelejtette a világ, pedig programozóként kulcsfontosságú szerepe volt a Smalltalk-80 programnyelv kidolgozásában, amely később az első Apple személyi számítógép kifejlesztéséhez vezetett. Goldberg nem volt túl boldog tőle, hogy megmutassák a munkáját Steve Jobsnak, mivel úgy vélte, az Apple alapítója visszaél majd a bizalmukkal. Ebben igaza lett, ugyanis a Smalltalk-80 annyira megihlette Jobst, hogy rövidesen piacra került a világ első olyan számítógépe, amelynek már grafikus kezelőfelülete volt – azaz parancsok beirogatása helyett ikonokra lehetett benne kattintani. Adele Goldberg már csak ezért is megérdemli, hogy a neve fennmaradjon az örökkévalóságnak.

Az internet anyukája

Míg az internet, pontosabban a World Wide Web atyjának Tim Berners Lee-t tartják, az internet anyukája cím kizárólag Radia Perlmané lehet. A most 69 éves programozó és hálózati mérök fejlesztette ki ugyanis az úgynevezett Spanning Tree Protocolt (STP), amely nélkül az internet a mai formájában nem létezhetne. Az STP ugyanis alapjaiban határozta meg, hogyan szerveződnek az elektronikus hálózatok, azokon hogyan utazik az adat és általában, az internetes adatforgalom alapjait, ha úgy tetszik, az online KRESZ-t mind Radia Perlman zsenialitásának köszönhetjük.

A NASA emberi számítógépe

Az amerikai Katherine Johnson nevét szerencsére pár éve, 2016-ban megismerhette a világ, róla és kollégáiról szól ugyanis a Taraji P. Henson, Viola Davis és Janelle Monáe főszereplésével forgatott A számolás joga című film. A megtörtént eseményeken alapuló alkotás a NASA kötelékében dolgozó, nemük és származásuk miatt lenézett és szegregált fekete nők történetét dolgozza fel, akik annak idején kulcsfontosságú számítási műveleteket végeztek az űrrepülés hőskorában, a számítógépek megjelenése előtt.

Katherine Johnson átveszi az Elnöki Szabadság-érdemérmet Barack Obamától, 2015-ben (Fotó: GEtty Images)

Katherine Johnson azzal szerzett magának hírnevet, hogy John Glenn 1962-ben kifejezetten őt kérte fel, hogy a Mercury-Atlas-6 röppályáját kiszámolja. Ahogy az űrhajós akkor fogalmazott: „ha Katherine azt mondja, hogy a számok jók, akkor tőlem indulhatunk”. Bár Johnson sajnos tavaly – 101 éves korában – elhunyt, azt még megérhette, hogy Barack Obama 2015-ben az Elnöki Szabadság-érdemrenddel, az USA legmagasabb, civileknek adható kitüntetésével ismerte el a munkásságát.

A jelen és a jövő

A nők egyre több helyen jelennek meg a technológia világában, ami örvendetes hír. Jól tesszük, ha megjegyezzük például Cynthia Breazeal nevét, aki az MIT médiatudományi karának professzora, emellett az emberek és robotok együttműködését kutatja a Personal Robots Group élén. Munkája csodálatosan komplex, hiszen a robotikától a mesterséges intelligencián és felhasználói élménytervezésen (UX) át a robotok alkalmazásának társadalmi és pszichológiai kérdéseivel is foglalkozik. De említhetnénk Daphne Koller nevét is, aki az Insitro nevű cég alapítója, amely a gépi tanulást veti be annak érdekében, hogy gyökeresen átalakítsa a gyógyszerkutatás világát. Szintén az ő nevéhez fűződik a felsőoktatási szcénát átrendező Coursera online egyetem – lásd kapcsolódó cikkünket – megalapítása is. Mellettük pedig feltétlenül érdemes megismerkedni Hadeel Ayoub nevével, aki egyedülálló anyukaként, autodidakta módon képezte magát, hogy olyan kesztyűket fejleszthessen, amely valós időben képes a jelbeszédet hanggá alakítani.

Mint a fentiekből is látható, annak ellenére, hogy a történelemben jóval több férfi innovátor vált ismertté, rengeteg korszakalkotó digitális csodát – részben pedig azt, hogy a digitalizáció ma már mindenki számára elérhető – a nőknek köszönhetünk.

Azt pedig érdemes észrevennünk, hogy ma már a digitalizáció segítségével mennyi mindenre lehetünk képesek. Az alábbi filmben például a mesterséges intelligenciának köszönhetően nagyjaink – napjainkban is meglepően aktuális – üzenetei új életre kelnek. Nem feltétlenül kell feltalálónak lennünk vagy technológiai innovációban gondolkodnunk, de egy kis leleményességgel és a digitális lehetőségek kihasználásával a mindennapjainkban is bármit elérhetünk.