Ilyen lehet a Sziget fesztivál jövőre

A járvány után jövőre térnének vissza a nagy fesztiválok a megszokott kerékvágásba.

A koronavírus megjelenése tavaly pillanatok alatt zúzta porrá a fesztiválrajongók álmát, hogy nyáron a kedvenc együtteseik koncertjein vagy tömegeket megmozgató DJ-k fellépésein bulizzanak. A fesztiválszervezők számára valóságos rémálom kezdődött ekkor, amely még most, az egyre inkább enyhülő járványügyi adatok érkezésével sem érhetett véget. Kádár Tamással, a többek között a Sziget, a Volt és a Balaton Sound fesztiválokat szervező Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. cégvezetőjével beszélgettünk.

Az már biztos, hogy idén elmarad a Sziget-Volt-Balaton Sound “szentháromság”, de hogy látod a többi fesztivál helyzetét, a most már enyhülő világjárvány árnyékában? Ugrálhatunk-e valahol már a nyáron, egy színpad előtt, vagy most még egy picit várni kell, hogy visszatérjenek a látogatók és persze a fellépők?

Úgy látom, hogy a magyar közönségnek szóló, kisebb fesztiválok azért már idén is megvalósulhatnak, persze különleges intézkedések – például létszámkorlát – mellett. Azonban 2021 még egy átmeneti év lesz, csak fokozatosan tudunk visszatérni a normál kerékvágásba. Ez pedig nem csak Magyarországra érvényes, általában, Európa más országaiban is hasonló a helyzet, a helyieknek szóló, helyi fellépőkre építő rendezvények nyár végén már meg lesznek tartva, persze attól függően, hogy hol hogyan haladnak az oltási programok. Az USA is kezd visszatérni, már jelentik be a nagyobb koncerteket, ahol a járvány megengedi, ott is újra indul az élet. Ez sokak számára életmentő lehet, mert rengetegen vannak, akik nem bírnának ki még egy szezont árbevétel nélkül. Sajnos, a hazai előadóművészek szinte semmi segítséget nem kaptak ebben az időszakban. Azért szinte, mert voltak azért kezdeményezések, például a Raktárkoncert, de hirdettek fesztiválszervezőknek szóló pályázatot is.

Az is igaz, hogy az előbbi esetben a keret 60 százaléka az Antenna Hungáriához került, és lehet vitatkozni, hogy ez jó vagy rossz döntés volt-e, az viszont biztos, hogy a ráfordított összeg jelentős része nem azokhoz került, akiknek szüksége lett volna rá. A fesztiválszervezői pályázat is egy tök jó kezdeményezés lett volna, 700 milliós keretösszeggel, de olyan feltételeket szabtak, hogy végül ebből csak 220 milliót osztottak ki, ráadásul a pályázók körét is korlátozták. Pedig akár a megmaradt részt akár vissza is forgathatták volna, például új programokba. Ott van még az 50 százalékos bértámogatás kérdése is, ami ebben a szektorban egyáltalán nem jelent általános megoldást, hiszen a másik felét azért valahonnan elő kellene teremteni. Ha egy vállalkozásnak 10-20 százalékkal visszaesik az árbevétele, ez még nem lenne gond, de ha egyáltalán nincs bevétel, akkor viszont lehetetlen. Most egyébként a kisebb cégekről beszélek, mert ránk a bértámogatás már nem is vonatkozott.

Fotó: Neményi Márton

A nagyobb nyári fesztiváloknak tehát lőttek. Nem merült fel lehetőségként, hogy a Sziget esetleg szeptemberre tolódjon, amikor azért még jó az idő?

Sajnos az őszi Sziget egyáltalán nem opció, ennek több oka is van. Az egyik, ami nagyon fontos, tényező, ami a hazai vendéglátást is komolyan érinti, hogy a mi közönségünknek kevesebb, mint a fele külföldi. Azt pedig egyelőre még nem igazán látjuk, hogy ők hogyan tudnának ide utazni, hogy lesznek elérhetőek a járatok, egyszóval, a turizmus újraindulását még annyira nem látjuk.

A másik, a hazai és a nemzetközi fellépők kérdése. Utóbbiaknál hasonló kérdések merülnek fel, de nehezítő tényező, hogy közülük sokan 10-15 országot is beutaznak, ha pedig bárhol megakadnak, például egy fertőzés miatt, akkor máris borul a teljes turné-logisztika. Emiatt a szeptembert még nagyon korainak érezzük, főleg, hogy ha már a közönség 20 százaléka elmarad, akkor kétségessé válik a megtérülés kérdése is.

Azért a magyaroknak is lenne igénye a bulizásra, esetleg egy kisebb kaliberű rendezvény nem lenne úgy-ahogy megoldás?

Felmerült alternatívaként, hogy kisebb Szigetet rendezzünk, ami teljesen magyar, viszont ezzel egy baj van: hogy ez nem a Sziget. A mi brandünk egy olyan márka, amelytől elvárják, hogy tényleg a legnagyobb sztárokat hozza el, és, hogy tényleg akár százezer ember bulizzon egyszerre.

Nagyon sokat mérlegeltük ezeket a tényezőket, meg nyilván, mi is nagyon szeretnénk már rendesen dolgozni, de ha mérlegre tesszük, hogy egy ilyen elképzelés mennyit árthat a márkának, azonnal látszik, hogy nem lenne jó ötlet. Arról nem beszélve, hogy már a 2020-as Szigetre is sokan váltottak jegyet, amit megtartottak 2021-re, nekik sem mondhatjuk, hogy a várakozásaik helyett ezzel kell beérniük. Mi olyan Szigetet szeretnénk, amit a teljes pompájában lehet átélni, ezért inkább kivárjuk, amíg ilyet rendezhetünk.

Fotó: Neményi Márton

Mennyire lesz más egy nagyszabású fesztivál egy világjárvány után?

Óriási eufória lesz és öröm, hogy végre együtt lehetünk. Mind a közönségben, mind bennünk összegyűlt már annyi feszültség, annyi „akarás”, hogy bulizzunk végre egy jót, legyen felszabadult, jó hangulat. Ez pedig biztosan így lesz, mivel még sosem volt rá példa, hogy ennyi időnk lett volna megtervezni a fesztivált, a kollégáim szerintem már az utolsó kerítéselem helyét is betervezték. Amit a magunk részéről el fogunk követni, az az lesz, hogy most kihasználjuk a lehetőséget, hogy most sok ismert előadó akar és fog turnézni, ezért megpróbáljuk a legjobb lineupot elhozni a látogatóknak. Ami a változásokat illeti, épp nemrég zárult le egy szavazás, hogy kik a leginkább vágyott sztárfellépők. Nagyon érdekes látni, hogy a leállás időszaka alatt hogyan alakult át az erősorrend.

Tippelni tudnék, de inkább megkérdezem, ki most az abszolút csúcs a Sziget-rajongók körében?

Nagyon meglepő volt látni, hogy Dua Lipa mindenkit maga mögé utasított, még Billie Eilisht is. Az új nevek között viszont mindenféle műfaj képviselői megtalálhatóak a rocktól a hip-hopig, nagyon szerteágazóan. Ez tökéletesen passzol a Sziget koncepciójához, mivel mindig is az a célunk, hogy a Nagyszínpad továbbra is színes műfaji kínálattal várja a bulizókat. Emellett van már egy-két új helyszínötletünk is és a programjaink tartalma is sokat tud még fejlődni. A többiről egyelőre még nem beszélhetek, de már ősszel elindul majd a 2022-ről szóló kommunikációnk, és idővel minden ki fog derülni.

Amit elárulhatok, hogy a Colosseum helyszínünkről már 2019-ben is tudtuk, hogy ez az egyik legnépszerűbb helyszín, ezért jövőre a programját és a dizájnját is megújítjuk, szeretnénk, ha Európában egyedülálló helyszínné válna. A jó alapunk már megvan, erre szeretnénk rátenni még egy lapáttal.

Mi a helyzet a higiéniai dolgokkal, hogyan lehet biztosítani, hogy egy ekkora tömegrendezvény járványügyi szempontból biztonságosabb legyen?

A Sziget már korábban is erős volt ebben, minden vécéblokk mellett már 2018-tól ott voltak a kézfertőtlenítők, erre egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk. Nagyon sokat dolgozunk azon is, hogy az egyedülálló szaniter-egységeket (vagyis a „pottyantós” vécékabinokat) konténerekre, kulturált WC-blokkokra cseréljük. Kulcsfontosságú kérdés, hogy a beengedés során szükség lesz-e igazolványra, tesztekre, ilyesmire, vagyis olyan „sorompóra”, amit nekünk kell kezelni. Az biztos, hogy idén, aki fesztivált rendez, annak gondoskodnia kell róla, hogy csak védettségi igazolvánnyal léphessenek be, ezt ellenőrizni kell.

Ha ilyesmire 2022-ben is szükség lesz, nálunk ennek megvan a stabil alapja, mivel a 2016-os párizsi terrortámadás után egy nagyon fejlett, és a vendégek számára nagyon gyors „check-in rendszert” vezettünk be, ami könnyen kibővíthető akár a védettségi ellenőrzéssel is. Emellett, nagyon sok megoldással kerestek meg minket, a fertőtlenítő kapuktól kezdve, a gyorstesztekig, ezekkel kapcsolatban ki kell várni, hogy hol fogunk tartani jövő tavasszal.

Fotó: Neményi Márton

Ugyanakkor a jogi kérdések is lényegesek ezzel kapcsolatban, mert azt megállapítani, hogy egy ekkora tömegben van-e fertőzött, vagy nincs, olyan jogokat telepít egy sima vállalkozáshoz, amelyek nem oda valók. Már a terrorfenyegetés kiküszöbölésére hozott intézkedések kapcsán is ezer kérdés merült fel a GDPR-t illetően, akkor bírságot is kaptunk az Adatvédelmi Hivataltól, amit bírósági úton megtámadtunk, de most a legérzékenyebb egészségügyi adatokat szereznék meg a szervező cégek, szóval ennek én egyelőre még nem érzem a kidolgozottságát. Akkor lehet ilyen jogokat rábízni egy szervezőre, ha ennek megvan a szilárd jogi háttere. Azt sem látom teljesen megnyugtatónak, hogy egy étteremben a pincér elkérje a személyimet és egy az egészségügyi adataimat tartalmazó igazolványt. Nem azért, mert ő a pincér, hanem mert neki nem ez a dolga. Persze simán lehet, hogy tévedek, és jövő nyáron már nem is fogunk emlékezni a védettségi igazolványra.

Mennyiben alakította át a járvány az előadók leszerződtetésének protokollját?

Alaposan, ugyanis utoljára 2019-ben forogtak hasonló szerződések, ezeket viszont elsöpörte a világjárvány – nagy kérdés volt a koronavírus megjelenésekor, hogy pontosan mi számít vis maior helyzetnek. Szerencsére a teljes zeneipar felismerte, hogy annak ellenére, hogy az előadók és a szervezők az asztal két oldalán ülnek, de ugyanarról az asztalról van szó. Sokan tartottak tőle, hogy a zenei menedzsmentek nagyon bekeményítenek, de végül nagyon korrektül rendeződött a helyzet.

A szerződésekbe azóta külön covid-pontok kerültek be, ami kimondottan a járványhelyzetet kívánja rendezni, ami nem egy egyszerű folyamat. A zenészek azt szeretnék, hogy ha egy koncert elmarad, legalább az előleget megtarthassák, amit egy fesztiválszervező nem igazán engedhet meg magának. Emiatt megy most a pingpong, de előbb utóbb meg fogjuk találni a módját, hogy mindenki elégedett legyen.

Visszatérve a zene világára, napjainkban rengeteg niche-előadó tűnik fel, azonban, mintha egyre kevesebb lenne a nagybetűs szupersztárok listája. Nem lesz így nehéz évről-évre megtölteni a Nagyszínpadot húzónevekkel?

Részben igaz, a zeneiparban kínálati piac van, nagyon sokféle zene vált nagyon könnyen elérhetővé, különösen azáltal, hogy megszűnt a lemezkiadás, meg a hanghordozók is, viszont kitermelődött egy olyan réteg, akik abszolút az élő előadásokból keresik a pénzüket és így tudnak A-listás világsztárok lenni. Ami pedig a húzóneveket illeti, az ő számük nem csökken, csak gyorsabban cserélődnek a nevek a csúcson.

galéria

Megnézem

Összes kép (8)

Maradva a már említett Dua Lipa példájánál, nagyon érdekes, hogy ő 2016-ban még a Balaton Sound kettes színpadán lépett fel, valamikor délután, abszolút nem szupersztárként. 2018-ban pedig már azon kaptuk magunkat, hogy azon dolgozunk, hogy headliner legyen a Szigeten. Lehet, hogy 2023-24-ben már valaki más lesz helyette, bár az is igaz, hogy ő most egy tartósabb állócsillagnak tűnik. A hip-hop világában ugyanez a változás két év alatt lepöröghet, már feltéve, ha az adott előadót nem lövik fejbe vagy csukják börtönbe valahol. A lényeg, hogy minden pillanatban lesz annyi szupersztár, sőt akár több is, csak nehezebb lesz belőni azt az intervallumot, hogy mikor szerződtessük le, hogy lehetőleg a hírneve csúcsán érjen ide.

Tudsz mondani példát ezekre?

Negatív és pozitív példát is tudok, utóbbiból ráadásul olyat, amikor túl jól találtuk el, hogy mikorra fog felfutni az előadó. Ez az ominózus Stromae-koncert volt pár éve. Amikor lekötöttük őket, még úgy voltunk vele, hogy majd meglátjuk, egyáltalán eljön-e valaki, mire pedig ideért, már akkora volt iránta az érdeklődés, hogy nem fértek el az emberek a színpad előtt.

A negatív példa pedig Kendrick Lamar volt, aki abszolút a csúcson járt, amikor bookoltuk, de mire ideért, már megfáradt, kifutott – igaz, ő később vissza tudott térni. Említhetném a YouTube-nézettségi versenyt sokáig vezető PSY példáját is, akinek egy slágere volt, erre épített egy 45 perces műsort, amivel házalt. Ezt viszont nem vettük meg, mert egy fesztivál nem igazán alkalmas a hasonló gegekre.

Fontos kérdés a Szigettel kapcsolatban a jegyár, amin minden évben szeretnek sokan szörnyülködni, hogy úristen, milyen sokba kerül. Lehet már tudni, hogy mibe fog kerülni a következő?

Még dolgozunk rajta, ezért egyelőre nem tudok pontosabbat mondani. Mi is érezzük, mindig megkapjuk, hogy milyen drága a jegy, de erre több válaszom is van. Össze kell hasonlítani, hogy mennyibe kerül egy egyfellépős megakoncertre a jegy. Ennél nem vagyunk drágábbak, ha a napijegyet nézzük, viszont sokkal többet kap a pénzéért a vásárló, hiszen akár egy teljes napot, 5-6 vagy több fellépőnyi élményt is belesűríthet..

Ugyanígy, ha megnézzük, hogy 2019-ben a hétnapos bérlet körülbelül annyiba került, mint bárhol Nyugat-Európában egy háromnapos fesztiválé, akkor látszik, hogy mi több mint kétszer annyit adunk. Emellett, fontos figyelembe venni, hogy a Szigettől már elvárják a szupersztárok jelenlétét is, és az ő fellépti díjaik változása nem hasonlítható a mindenkori inflációhoz, sokkal inkább egy kilőtt rakétához. Ez most persze egy picit megtorpant, de még így is „kemény valutában” kérik a gyorsan növekvő díjaikat, miközben az elmúlt években a forint is sokat romlott. Csak az árfolyamváltozás 2019 és 2022 között legalább 10 százalék lesz, mi viszont nem fogjuk tudni ezt beépíteni a jegyárba, azaz, biztos, hogy nem lesz 10 százalékos áremelkedés.

Nem véletlen, hogy az elsők között álltunk ki a kulturális ÁFA-ért, ami minden szervezőnek segítené az újraindulását, mivel egyszerre tudná kompenzálni az árfolyamromlást és a visszaforgatást is, ráadásul, a PriceWaterHouseCoopers hatástanulmánya szerint ez az államnak sem kerülne több pénzbe, mert visszahozná a keletkező bevételkiesést.

Mi a helyzet a magyar fellépőkkel, közülük mennyien tudnak majd visszatérni és hányan vannak, akiknek teljesen más munka után kellett néznie a járvány miatt?

Ezt érdemes kettébontani, mivel a hazai zenekaroknál mi is érzékeljük, hogy nehéz helyzetben vannak. Azzal tudunk nekik segíteni, ha meg tudjuk tartani a bulikat, a Voltot, vagy a Balaton Soundot, Szigetet, és ezekre elhívjuk őket is. Nálunk mindig is szempont volt, hogy a feltörekvő zenekarok is rendes gázsit kapjanak, ezzel is próbálunk segíteni.

Sokszor mondják, hogy de hát mi olyan nagyok vagyunk, nehéz hozzánk bekerülni. Ez nem így van, ahány magyar együttest csak tudunk, színpadra fogunk állítani. Inkább az a kérdés, hogy ki lesz még talpon szeptemberben, vagy akár decemberben. Emellett még azt tudjuk tenni, hogy a különféle szakmai szervezetekben lobbizunk a magyar zeneipar megmentéséért.