Nem értek a közgazdaságtanhoz vagy a matekhoz, nincs sok közöm a politikához sem – a fotelből hőbörgést leszámítva –, és a bevándorlásról is nagyjából annyi tudásom van, mint mindenki másnak, azaz nem sok, hiszen csak a migránsokkal riogatást halljuk általában a médiából. Bryan Caplan közgazdász ráérzett arra, hogy a többség pont annyira van képben, mint én, és hiányolta a világszerte zajló bevándorlásról szóló vitákból az objektivitást és tudományos érveket, ezért megírta a Szabad a pálya – Vajon mit mond a tudomány a bevándorlásról? című könyvet képregény formátumban. Így a migráció témája az olyanok számára is abszolút érthetővé és befogadhatóvá vált, mint amilyen én is vagyok: mindenkinek, aki soha nem mélyült el igazán a bevándorlás tudományos hátterében.
A sci-fi valósággá válik
A képregény tételesen végigmegy azokon a pontokon, melyeket előszeretettel hangoztatnak világszerte a bevándorlásellenes politikusok. Lépésről lépésre, tudományos alapokon, ám közérthetően, példákon keresztül és képileg megjelenítve magyarázza el a szerző, hogy miért nem kell mindent elhinni, ami ömlik ránk a bevándorlással kapcsolatban a médiából. Csak gondolj bele, ha meghallod a szót, hogy migráció vagy migráns – főleg itt, Magyarországon –, akkor rögtön beugranak azok a katasztrófák is, amiket társítani szoktak hozzá a politikában – nemcsak itthon, hanem bárhol, a könyvben kiemelten Amerikában is. Ahogy a Szabad a pálya könyv írja, ilyen katasztrófákat szoktak a képzeletünk elé vetíteni például:
- tömeges elszegényedés,
- pénzügyi összeomlás,
- kulturális szétesés,
- a szabadság halála.
A szerző szerint azonban nagy hiba a „jobb félni, mint megijedni” álláspontra helyezkedve kizárni bizonyos embercsoportokat, mert a nyitott határokkal lehetne egy olyan világot létrehozni, ahol képesek vagyunk együtt tenni és élni a közös bolygónkon. A könyvről egyébként egy jófajta sci-fi jutott eszembe, mert a jövőben játszódó sztorikban szoktunk találkozni ezzel az eszmével, hogy egységesen vagyunk mi, emberek a bolygón, és hogy a túlélés záloga a globális összefogás és együttélés, nem pedig a széthúzás. A Szabad a pálya könyvben keveredik a sci-fi a valósággal, vagyis átülteti a szerző az eszmét gyakorlati alapokra és amit eddig csak elképzeltünk, azt elérhetővé teszi tudományos szempontból is.
Mi lenne, ha megnyitnánk a határokat?
A bevándorlásellenes politika ott téved óriási nagyot, hogy azt hiszi, a bevándorlók csak elvesznek az országtól – munkát, pénzt, ételt, kultúrát –, de azt teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a világgazdasághoz mennyit hozzá tudnának tenni a bevándorlók, ha szabadon dolgozhatnának bárhol a világon. A szerző bebizonyítja a könyvben világosan és egyszerűen, hogy nemhogy elvesznek, hanem rengeteget adhatnak az adott országnak.
„Szóval mi lenne, ha megnyitnánk a határokat és mindenki munkát vállalhatna bárhol a világon? Clemens híres tanulmányában (»A gazdagság és kivándorlás: dollárbilliók hevernek parlagon?«) ezt a kérdést járja körbe.
A bevándorlásról ugyanúgy tévedés feltételeznünk, hogy elszegényedéshez vezet, mint a technológiáról.
Ha bárki bárhol munkát vállalhatna, ez a becslések szerint a bruttó világtermék 50-150 %-ának megfelelő növekedést eredményezne. Azaz, a »pesszimista« becslés szerint a határok megnyitása egy fél bolygónyi plusz vagyonhoz juttatná az emberiséget, míg az »optimista« forgatókönyv szerint az emberiség minden évben másfél bolygónyi pluszt termelne meg!!!” – olvashatjuk a Szabad a pálya könyvben.
Társadalmi párbeszédre van szükség
A Wunderlich Production Kft. könyvkiadó is megerősített abban, amit olvasás közben éreztem: ez a képregénykönyv nem politikai állásfoglalás, hanem tudományosan, számokkal alátámasztott tényeket tár érthetően az olvasók elé a bevándorlásról egyszerűen azzal a céllal, hogy egy jobb világot mutasson, aminek a létrehozása a mi kezünkben is van. „A könyv megjelenésének a célja nem az, hogy érzelmi alapon bevándorláspárti propagandát terjesszünk – nyilatkozta a kiadó –, s nem is az, hogy a csapból is folyó, gyűlölködő bevándorlásellenes propagandára legyen egy hangzatos reakció. A könyv megjelentetésével az a célunk, hogy bemutassuk a szerző (tényekre épülő) érvelését és ez alapján levont, nagyon izgalmas konklúzióit, és hogy
ezáltal elősegítsük a bevándorlásról – mint nagyon fontos, kurrens társadalmi témáról – való előítélet-mentes, konstruktív, a rendelkezésre álló adatokra/tényekre épülő párbeszéd létrejöttét, amire úgy érezzük, hogy a mai Magyarországon égetően nagy szükségünk van.
És hogy ne csupán egy egyoldalú, női szemszögből alkotott vélemény álljon itt a könyvről, odaadtam egy férfi családtagnak is, akit annyira lenyűgözött ez a képregény, hogy pár óra alatt elolvasta. Abból következtetve, hogy olykor mormogott olyanokat a bajsza alatt, hogy „zseniális” és „nahát!”, a véleménye a könyvről nem annyira lepett meg, amikor nyilatkozott végül:
„Azt mutatta be a könyv, hogy a bevándorlás szabaddá tétele sokkal jobb irányba lökné a gazdaságokat, mint a tiltása – azaz a szabad munkavállalás a Föld egészére vonatkoztatva jó hatással lenne. Bárki bárhol vállalhatna munkát, mint most az EU-n belül, ettől nagyot nőne a gazdaság a könyvben bemutatott számítások szerint, az okozott kár pedig a növekedéshez képest egyszerűen elenyésző lenne. Ahogy a könyv is írja:
A bevándorlók pénzügyi hatása eltörpül a bevándorlás elképesztő produktivitásnövelő hatása mellett.
Ezt levezette kulturális, és kriminológiai értelemben is: ugyanez lett az eredmény. Szóval azért zseniális könyv, mert pontosan azt mutatja lehetségesnek, ami az én gondolkodásmódom szerint is feltétlenül szükséges az emberiség túléléséhez.”
„A bevándorlók tökéletes bűnbakok”
Akár bevándorlásellenes, akár bevándorláspárti politikusokat hallgatunk, az biztos, hogy mindkét oldal az érzelmeinkre akar hatni, ezzel pedig elzár a saját józan eszünktől. A bevándorlás kérdése nem érzelmi döntés kellene legyen, hanem konstruktív vita, ami tudományos alapokon nyugszik. Mivel olyan sokfelé ágazó kérdés, kulturális, gazdasági, jogi és még ezer oldalról vizsgálandó téma, ezért nem lehet az ijesztgetéssel és a félelmek dédelgetésével megelégedni, ha kicsit is érdekel minket a világ sorsa és benne a saját életünk alakulása. Homokba dugott fejjel élni ugyan lehet, csak nem annyira érdemes, inkább tájékozódjunk, tanuljunk, tényeket elemezzünk, mielőtt elutasítunk vagy elfogadunk egy véleményt erről a rendkívül fontos, napjainkat meghatározó témáról, a bevándorlásról.
„Ha szerencsétlen rászorulóknak tekintjük a bevándorlókat, akkor a határok megnyitása valóban altruisztikus öngyilkosságnak tűnhet. De statisztikai szempontból ez butaság – olvashatjuk a könyvben. – A bevándorlók, hacsak nem alacsonyan képzettek és idősek is egyben, bőven kitermelik, amit rájuk fordítunk. Akkor miért hivatkoznak annyian a »helyi népesség terheire?«
Mert a bevándorlók tökéletes bűnbakok, akikre rá lehet kenni az állam pénzügyi felelőtlenségét. Minek ide matek, amikor egyszerűbb idegenekre mutogatni?”
A képregénykönyv megcáfol minden érvet, amivel a gyűlölet- és félelemkeltést szokták alátámasztani a politikusok, teszi ezt szórakoztató, humoros formában, olyan illusztrációkkal, melyekkel az amúgy száraznak tűnő téma érthetővé, sőt, élvezetessé válik. Levezeti tudományosan, hogy miért alaptalanok vagy rendkívül túlzók a bevándorlással együtt hangoztatott aggodalmak, és miért kellene inkább fantasztikus lehetőségként kezelni a migrációt. Ha eleged van a rémtörténetekből és rettegésből, tisztán szeretnél látni a bevándorlással kapcsolatban, és inkább a tények érdekelnek, nem a politikusok, akkor a Szabad a pálya könyv segít tisztázni a migrációs kérdéseket.