Tartozom egy vallomással: valahogy úgy alakult, hogy egyetlen Harry Potter-filmet sem láttam. Talán az életkorom lehet az oka, hogy amikor az első Harry Potter könyv megjelent, abba beleolvasva arra jutottam, hogy ebből lehet, hogy már kinőttem. Ennek következtében a későbbi folytatások sem ösztönöztek arra, hogy a varázslótanonc kalandjaival közelebbről megismerkedjek.
Ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – az elmúlt években egyre jobban megkedveltem Daniel Radcliffe-t és a Potter-filmeken túli munkásságát, amivel mindenkinek érdemes megismerkedni, akár rajongói a J.K. Rowling könyveinek, akár nem. Elöljáróban azért annyit elárulok, a felnőtt Radcliffe bizony nem szalvétával fogja a forgatókönyveket, így komoly meglepetésre számíthat, aki a cuki gyereksztárt látja a 32 éves színészben.
Huszonévesen lett dollár-százmilliomos
Daniel Radcliffe alig tíz éves volt, amikor 1999-ben megkapta élete első filmszerepét, a kétrészes David Copperfield-minisorozatban, két évvel később pedig már le is szerződtették a Harry Potter és a bölcsek köve főszerepére. Ezt hét további Potter-film követte, pár kisebb mellékszerepen túl azonban karrierje első évtizedében szinte csak a varázslótanoncot alakíthatta, ahogy a rajongók szeme előtt nőtt fel, szereplőtársaival, Emma Watsonnal és Rupert Grinttel együtt. Mindehhez világhír és rengeteg pénz is társult: mire elmúlt 20 éves, Radcliffe-nek már körülbelül 110 millió dolláros vagyona volt és akárhová ment bulvárfotósok és megszállott rajongók hada követte mindenhová. Ráadásul az iskolából is kihullott, mivel osztálytársai sokat zaklatták filmszerepei miatt.
Nem csoda, hogy ez megviselte az idegeit, és szinte csak a szerencsén múlott, hogy nem kallódott el úgy az alkohol és a drogok világában, mint a Reszkessetek betörők gyereksztárja, Macaulay Culkin, akinek csak az elmúlt években sikerült valamelyest levetkőzni magáról Kevin McCallister szerepét.
Ez azért nem jelenti azt, hogy ép bőrrel megúszta a gyereksztárságot, némi alkoholproblémája azért így is támadt: a Looper értesülései szerint például az utolsó két Potter-film forgatása idején Radcliffe már keményen ivott, sőt, az is előfordult, hogy a forgatásra sem éppen színjózanon érkezett meg.
Végül 2010-ben sikerült letennie a poharat, így nem esett szét az élete és a Harry Potter és a halál ereklyéi második része után nagy lendülettel vetette bele magát bármilyen olyan munkába, ami a létező legerősebb ellentétben állt a cuki varázslófiú figurájával. Ebben az is segítségére volt, hogy rendkívül bölcs döntéssel, a sztárgázsiját nem kezdte el elverni sportautókra és méregdrága hülyeségekre, ehelyett szüleit kérte meg, hogy a pénzt fektessék be számára.
Hamar átesett a nehezén
Míg a legtöbb színész kisebb szerepekkel kezdi a pályafutását és szépen lassan építkezve jut el a mellékszerepektől a komolyabb munkákig, Daniel Radcliffe esetében ez pont fordítva történt. Gyerekként végigcsinálta a Harry Potter-filmek forgatásait, amellyel egy csapásra dúsgazdag világsztár lett, ám családi hátterének és személyiségének köszönhetően nem szállt el, innentől pedig könnyedén megtehette, hogy csak olyan felkéréseket vállaljon el, amikben fantáziát lát, hiszen nem kellett már azzal foglalkoznia, hogy a megélhetéséért aggódjon.
Pályája sok szempontból mutat párhuzamokat a Gyűrűk ura filmekben Frodo szerepét alakító Elijah Woodéval, noha Wood nem gyereksztárként lett világhírű, de ő is fiatalon kezdte a szakmát, egy villanásra például feltűnik a Vissza a jövőbe második részében. Kettejüket gyakran össze is keverik, ezért az amerikai Empire magazin remek érzékkel hozta össze a két színészt idén februárban, amikor a lap címlapján is együtt pózoltak, de hosszan beszélgettek is egymással egy különleges interjú keretében.
Elijah Wood és Daniel Radcliffe az Empire címlapján
Azt vettem észre, hogy hihetetlenül felszabadító tud lenni, ha az életed legnagyobb dobására már kib***ott korán sort kerítesz
– mondta akkor a maga közvetlen és szókimondó stílusában Radcliffe, akit szakmai berkekben üdítően normális, hétköznapi srácként szoktak jellemezni.
A 2010-es évek elején Daniel Radcliffe bármit megtehetett volna és százmilliós vagyonát simán megsokszorozhatta volna, ha egyből elvállalja egy hasonló kaliberű szuperhős-franchise vagy épp az akkortájt rendkívül népszerűvé váló, úgynevezett young adult filmek, sorozatok egyikének főszerepét. Ő azonban ehelyett igyekezett minél sötétebb, durvább, vagy épp igazán meghökkentő alkotásokban feltűnni. Igaz, ezt az irányt már 2007-ben elkezdte követni, amikor egyik első színpadi szerepében sokkolta a közönséget. Az 1973-ban Peter Shaffer által írt Equus című színdarab egy pszichiáter történetét meséli el, aki egy olyan fiatalembert kezel, aki vallásos megszállottsággal rajong a lovakért. Az akkor 18 éves Radcliffe anyaszült meztelenül is látható a darabban, amellyel már igyekezett a világ tudtára adni: köszöni, de elég volt számára a cukimuki gyerekfilmes hírnévből, mostantól komolyabb projektek következnek.
Daniel Radcliffe a Horns c. filmben (Fotó: Profimedia)
Ennek egyik első filmes példája a The Woman in Black című gótikus horror volt, amelyet 2013-ban a Horns című film követett. Utóbbiban szerepe szerint először megvádolják azzal, hogy megerőszakolta és meggyilkolta a barátnőjét, ezután azonban szarvakat növeszt (igen, szarvakat), és természetfeletti képességeivel igyekszik a valódi gyilkos nyomára bukkanni.
Ugyanebben az évben egy életrajzi romantikus drámára is leszerződött: a Kill Your Darlings című drámában fiatal Alan Ginsberget alakította – az akkori kritikák szerint egészen kiválóan – , aki a beat nemzedék tagjaként szembesül ébredező szexualitásával. Szintén 2013-as a What If? Című romantikus dráma, amelyben a napjainkban egyre felkapottabb fiatal színésznője, Zoe Kazan mellett mutathatta meg, hogy ez a műfaj is jól megfér a repertoárjában.
Közben, mintegy mellékesen, 2012-2013 között leforgatta a The Young Doctor’s Notebook című kétévados minisorozatot, Jon Hamm partnereként. A sötét, sőt, egyenesen morbid humorú sorozatban egy az orosz forradalom idején egy isten háta mögötti kórházba vezényelt, reményteljes ifjú orvost játszik, aki hamar szembesül vele, hogy a hóborította kopár pusztán az alkohol, a drogok, illetve az antik török erotikus rajzok jelentik a szórakozási lehetőségeket. Kisebb spoilerként itt muszáj megjegyezni, hogy az egész sorozat egyik dramaturgiai csúcspontjaként perceken át mutatják, ahogy a karikás szemű, elgyötört Radcliffe épp egyik betegének a lábát fűrészeli le, egy megkérdőjelezhető higiénájú, tompa fűrésszel.
2015-ben Igor bőrébe bújt, James McAvoy mellett a Victor Frankensteinben, illetve egy meghökkentő életrajzi drámában is megmutatta, milyen sokoldalú színész tud lenni: bőgatyás, aranyláncos, hipszterszakállas játékfejlesztőt alakított a The Gamechangers című alkotásban, amely a GTA videojáték-sorozat egyik producerének, Sam Housernek a jogi csatározásait dolgozza fel, egyben hosszasan elmélkedik az agresszív elemeket is tartalmazó játék (amelynek központi elem az autólopás és lövöldözés) erkölcsi problémáiról. Egy évvel később pedig karrierje talán legbizarrabb szerepét vállalta el: a Swiss Army Man című fantasy-drámában az az egészen szürreális feladat jutott neki, hogy egy beszélő és gyakran szellentő hullát alakítson, akivel egy lakatlan szigetre keveredett, reményvesztett ember (Paul Dano) köt különös barátságot.
Szintén 2016-os Radcliffe Harry Potter utáni karrierjének első tőrőlmetszett hollywoodi szuperprodukciója, a Szemfényvesztők második része, amely azonban sajnos nem bizonyult túlságosan jó filmnek, igaz, ez nem a brit színész hibája volt. Ráadásul, ugyanekkor mutatták be az Imperium című bűnügyi drámát, amelyben egy fiatal FBI-ügynököt játszhatott, aki azt a feladatot kapja, hogy épüljön be egy fehér felsőbbrendűséget hirdető csoport tagjai közé. A kopaszra borotvált, bomberdzsekiben ordibáló Radcliffe képe pedig újabb csalhatatlan jele volt, hogy a fiatal sztár egyszer és mindenkorra leszámolt gyerekszínész-imidzsével.
Közben színházi karrierjéről sem feledkezett meg, szerencsések lehettek azok, akik 2017-ben színpadon láthatták a Rosencrantz és Guildenstern halott Stoppard-darab címszerepében (Rosencrantzot alakította). Ugyanebben az évben a Jungle című, megtörtént eseményeken alapuló kalandfilm főszerepét is eljátszotta, soknapos szakállal, koszos arccal, machetét lóbálva alakította egy őserdőben eltévedő baráti társaság egyik tagját.
Fegyverkezű Edward és a Csodatévők
Mint látható, Daniel Radcliffe sikerrel vette a gyereksztárság akadályait, és napjaink egyik legsokoldalúbb sztárjává vált, aki ugyanolyan nagy kedvvel játszik sötét és elgondolkodtató szerepeket, de a legelborultabb marhaságokban is örömmel tobzódik. Az utóbbi években szinte csak ilyen és hasonló szerepei voltak. Bár a fentiekben már említettünk néhány igazán bizarr darabot, de ebben a kategóriában a koronaékszer talán a Talpig fegyverben (Guns Akimbo) című akcióvígjáték lehet. Ennek főszerepében egy olyan, amúgy teljesen átlagos srácot alakít, aki a közeli jövő disztópiájában egyik nap arra ébred, hogy egy terrorista csoport tagjai két pisztolyt erősítettek a kezéhez, így semmit nem tud csinálni, még egy ajtót sem tud kinyitni, csak lőni tud, de azt jó sokat. Afféle modern gladiátorjátékról van szó, amelyben hasonló módon felszerelt civilekkel kell halomra lőnie egymást az erre kényszerített szereplőknek. Üdítő szombat délutáni kreténségről van szó, ami, mint látható, kifejezetten jól áll Radcliffe-nek.
Egy különleges szerepet is kapott: a Netflix interaktív filmjében, az azonos című sorozatot lezáró Törhetetlen Kimmy Schmidtben alakít egy balfék herceget, akinek a kalandjait a többi szereplővel együtt a nézők határozhatják meg. Ezzel párhuzamosan pedig már 2019 óta szerepel az HBO Csodatévők (Miracle Workers) című sorozatában, amelynek nemrég érkezett meg a harmadik évada az HBO GO kínálatába.
A Csodatévők sajátossága, hogy az egyes évadokban teljesen más korokban játszódó történetet ugyanaz az egyébként parádés szereplőgárda játssza. Radcliffe mellett Steve Buscemi, a Deadpool-filmekkel ismertté vált Karan Soni, és az a Geraldine Viswanathan szerepel az epizódokban, akire érdemes lesz figyelni, valószínűleg ugyanis fényes karrier előtt áll. Az első évadban botcsinálta angyalokat alakítanak, akiknek az emberek ügyes-bajos dolgaival kell megbirkózniuk, a második szériában egy középkori falu lakóit keltik életre, Radcliffe itt a jó lelkű, de kissé mulya Chauncley herceg bőrébe bújik, míg a harmadik évad az amerikai telepesek idejébe kalauzolja a nézőket. Utóbbiban egy lelkészt formál meg a brit színész, aki állandó konfliktusokba keveredik Buscemi simlis lótolvajával.
Összefoglalva, kijelenthetjük, hogy Daniel Radcliffe felnőtt színészként is remekül megállja a helyét, a nevével fémjelzett alkotásokba pedig azoknak is érdemes belenéznie, akik nem szeretik vagy nem látták egyetlen Harry Potter-filmben sem. Én pedig csak remélni tudom, hogy a jövőben is hasonlóan eklektikus módon választ majd szerepeket, mint ahogy azt is, hogy ezek között szép számmal akadnak majd furcsa-vicces, sőt, akár morbid darabok is, ezek azok ugyanis, amelyek igazán jól állnak az egykori varázslótanoncnak.
Még több film és sorozat az nlc-n:
- 70 éves lett az igazi Wonder Woman, akit alig ismerünk
- A Tobi színei nem a transzneműségről, hanem a szülői szeretetről szól
- Betámadták a fehér, heteró férfiakat: 30 éves a Thelma és Louise
