Az egy dolog, hogy sok üzletben már októberben kezdik kipakolni az ünnepi termékeket, de más oka is lehet annak, hogy úgy érezzük, mintha a karácsony korábban érkezne, mint arra számítanánk. Az egyik magyarázat szerint azért, mert míg gyerekként hihetetlen lelkesedéssel várjuk az ünnepeket, felnőttként ez már nem annyira igaz, és így, hogy évközben nem számoljuk a perceket, gyorsabban telik számunkra az idő, nem figyelünk oda különösebben arra, hogy mikor érkezik a Mikulás, a Jézuska. Amikor pedig közelegnek az ünnepek, akkor a sok teendő, elintéznivaló miatt érezzük azt, hogy rohamosan közelít a karácsony, arról nem is beszélve, hogy – bár ez egy nagyon elcsépelt fordulat – felgyorsult világban élünk, ez is változtathat azon, hogyan érzékeljük az idő folyását.
Ahogyan az is befolyásolja ezt, mennyi emléket gyűjtöttünk, egy hétéves gyermek számára a karácsonyok közötti 12 hónap az életük egy hetedét teszi ki, egy 45 éves számára ugyanez a 12 hónap alatt viszont arányosan kevesebb új emlékkel jár az egész élete során szerzett tapasztalatokhoz képest, írja az IFLScience.
Ráérünk arra még
Az ismerősök között biztos van, aki büszkén meséli, hogy ő már nyáron, de legkésőbb ősszel elkezd készülni az ünnepekre, pontosan tudja, kinek milyen ajándékot vesz, sőt, azokat már be is szerezte, és a hús az ünnepi vacsorához már lefagyasztva vár a hűtőben. Ugyanakkor nagyon sokan vannak, akik a másik végletet képviselik, és mindent az utolsó percre hagynak, rengeteg kellemetlen pillanatot szerezve ezzel maguknak. De miért halogatjuk a karácsonyi vásárlást?
Egyrészt azért, mert – egyes források szerint – az emberek majdnem a negyede krónikus halogató. Erre rakódik rá az, hogy az ünnepek előtti vásárlás nem feltétlenül örömteli feladat, félő, hogy nem megfelelő ajándékot vásárolunk, hogy nem találjuk azt, és ki hajtaná a fejét önként a bitó alá, ki az, aki szeret elébe menni a kudarcnak.
Ezt az agyunk is tudja, a szervezetünk kis dopamint szabadít fel, hogy jutalmazzon minket azért, hogy nem végeztük el a kevésbé élvezetes feladatot, ahogyan akkor is dopamin szabadul fel, amikor az utolsó pillanatban sikerült megvenni a legcsodálatosabb ajándékot.
Hosszú távon persze nem jó, ha rákapunk a halogatásra, de jó hír, hogy az agyunkat át lehet huzalozni. Sokat segíthet az, ha egy nagy feladatot kisebbekre bontunk, így könnyebb lehet sikerélményeket szerezni. Például nem kell egy hétvége alatt minden családtagnak és barátnak ajándékot venni, elég ha csak pár személynek vásárolunk, majd később újabb embereket húzunk le a listáról, és arra is figyeljünk, hogy hagyjunk magunknak elég időt, egy kis laufot, és inkább végezzünk hamarabb, mint hogy folyamatos késésben legyünk.
És mi a helyzet azokkal, akik nemcsak hogy korábban kezdenek el vásárolni, de már hetekkel korábban karácsonyi díszbe öltöztetik otthonokat kívül és belül is? Nem egyszer olvastunk arról, hogy valaki ezzel vívta ki szomszédjai és/vagy a kommentelők haragját, pedig egy kutatás szerint azok, aki korán felteszik a karácsonyi díszeket, barátságos és nyitott embereknek tűnhetnek mások szemében, és állítólag egyéb pozitív hatásai is vannak annak, ha hamarabb kezd el készülni az ünnepekre.
A karácsonyi slágerek titka
Nem minden családtag vehető rá arra, hogy énekeljen velünk karácsonyi dalokat, pedig egy amerikai kutatás szerint a közös éneklés jót tesz a testnek és a léleknek, ugyanis csökken tőle a szervezetben egy olyan hormon szintje, ami stressz hatására termelődik, miközben nő az oxitocinszint, ami egyes tanulmányok szerint fontos a társas kötődés szempontjából.
És mi a helyzet a karácsonyi slágerekkel, amikkel sokakat ki lehet űzni a világból? Brian Rabinovitz idegkutató fő területe az, hogy agyunk hogyan dolgozza fel a zenét, pontosabban azt vizsgálja, hogy miért van az, hogy egyes dalokat képtelenek vagyunk elfelejteni. Megállapítása szerint ha egy új zeneszámot hallgatva korábban rálelünk annak elemeire az agyunkban lévő katalógusban, akkor jobban fog tetszeni, hiszen az elvárásaink beigazolódnak, jóslataink helyesnek bizonyulnak, ez pedig nem meglepő módon kellemes érzéssel tölt el minket.
Hozzátette, amennyiben valaki feldolgozást készít, és nem változtat sokat az eredeti változaton, a hallgató akkor is örömöt érez azáltal, hogy kitalálja, mi fog következni, és mindez az agy jutalomközpontjának köszönhető. Megjegyezte azt is, persze nem szabad elfeledkezni arról, hogy mindenkinek más élményei vannak egy zenével kapcsolatban, és a saját asszociációink nagyban befolyásolhatják azt, milyen érzésekkel tölt el, ha meghallunk egy számot.
Fotó: Getty Images
Más források szerint egy fordított U alakú görbével írható le, hogy mennyire tetszik egy szám attól függően, hogy mennyire ismerős, elsőre lehet, hogy nem igazán fogjuk kedvelni, de ahogyan egyre többször halljuk, megszeretjük. Aztán mikor már úgy érezzük, a csapból is ez folyik, ismét ellenérzéseink lehetnek vele szemben, majd ha egy ideig sikerül elkerülni, újra szívesen hallgatjuk. Így lehet az, hogy amikor adott évben először csendül fel Mariah Carey vagy a Wham! slágere, akkor nem fogjuk azonnal menekülőre.
Bár az időzítés is fontos, Linda Blair klinikai pszichológus szerint ha túl korán kezdik el játszani ezeket a dalokat, akkor attól szorongani kezdünk, mert csak arra tudunk gondolni, hogy mennyi mindent kell még elintézni karácsonyig, és ha megpróbálunk kizárni minden nyomasztó tényezőt, az komoly mentális energiát emészthet fel, és máris belekerülünk egy lefelé tartó spirálba.
A tökéletes ajándék
A karácsonyi bevásárlás nagy része arról szól, hogy ajándékokra vadászunk, bár egyre többen tartanak ajándékmentes karácsonyt, és sok helyen tartja magát az, hogy nem nagyon illik pénzt vagy utalványt adni ajándékba. Miközben a legtöbben annak örülnénk legjobban, ha pénzt kapnánk, hiszen abból valami olyasmit vehetünk, amire tényleg szükségünk van. Másrészt egy kutatás szerint sokkal boldogabbak vagyunk attól, ha ahelyett, hogy magunkra költenénk pénzt, másoknak veszünk belőle valamit.
Egy 2008-as kutatásban a résztvevőknek adtak 5 vagy 20 dollár, amit aznap délután 5 óráig kellett elkölteniük. Volt, aki a pénzt magára költhette, és volt, akinek másnak kellett vásárolnia belőle. Függetlenül attól, hogy mekkora összeget tudtak elkölteni, azok, akik ajándékot vettek valaki másnak, sokkal boldogabbak lettek a nap végére.
Egyes tudományos elméletek szerint nagylelkűség velünk született, hiszen evolúciós haszna van, segíti a túlélést, ahogyan persze bizonyos esetekben az önzés is.
A nagylelkűség ugyanolyan módon aktiválja az agy jutalmazási rendszerét, örömközpontját, mint a szex vagy az evés, ezért tölt el jó érzéssel, ha segítünk másokon, kedvesek vagyunk.
Az már más kérdés, hogy mivel az ajándék arról is szól, hogy megerősítsük egy kapcsolat kölcsönösségét, nem mindegy, hogy mivel lepjük meg a másik felet. És a kevesebb néha tényleg több, egy tanulmány szerint minél drágább volt egy ajándék, annál inkább számítottak arra az ajándékozók, hogy a másik fél örülni fog neki. Igen ám, de számukra nem feltétlenül van összefüggés az ajándék értéke és aközött, mennyire gondolták figyelmesnek a másikat. Viszont nem kell aggódni amiatt, hogy mindenképpen egyedi ajándékot vegyünk, mert – ezt is egy kutatás bizonyította – ha túlzottan koncentrálunk a másik fél személyiségére, lehet, hogy figyelmen kívül hagyjuk azt, amire valóban szüksége van éppen.
Még mindig tabunak számít, hogy megkérdezzük a másikat, mit szeretne kapni, és ez nagy kár, hiszen mindannyian jobban járnánk, ha azt kapnánk, amire vágyunk
– nyilatkozott a tökéletes ajándékról a BBC-nek Jeff Galak, akinek kutatási területe a vásárlói szokások és döntésmechanizmusok.
Vannak olyan kutatások is, amelyek szerint akkor sincs nagy baj, ha nem sikerül kiválasztani a tökéletes ajándékot, de azért látszik, hogy azért próbálkoztunk. „Amikor valaki olyan dolgot tesz, ami magyarázatra szorul – például rossz ajándékot ad –, akkor elgondolkozunk azon, hogy mi járhat a másik fejében” – adott egy érdekes magyarázatot az előbbiekre Nicholas Epley, a Chicagói Egyetem oktatója. Hozzátette, így vagy úgy, de egy valaki biztosan elégedett lesz, mégpedig az ajándékozó, aki azzal, hogy valakit meglepett, közelebb érzi majd magát az illetőhöz.
Üröm az örömben
Egyes kutatások szerint a karácsony különös hatással van az agyunkra, annyira, hogy talán külön „központja” is van. Egy dán kutatásban húsz embernek karácsonyi vagy nem karácsonyi témájú képeket mutattak, miközben megfigyelték, hogy agyuknak mely területei mutatnak fokozott aktivitást. Amikor a résztvevők karácsonyi témájú képeket nézegettek, az agyuk – egyes megfogalmazások szerint – úgy világított, mint egy karácsonyfa, vagyis több terület is aktiválódott, mégpedig leginkább azoknál, akik meg is ünneplik a karácsonyt. Az egyik ilyen terület állítólag a spiritualitással kapcsolható össze. A kutatók hozzátették, persze azt, hogy valakin eluralkodik-e a karácsonyi jókedv vagy inkább Grincsként viselkedik, ennél valószínűleg összetettebb kérdés, az eredményeiket érdemes fenntartással kezelni, és további vizsgálatokra lehet szükség.
Fotó: Getty Images
Szociálpszichológusok szerint fontos szerepet játszhat abban, hogy miért szeretjük megünnepelni a karácsonyt az, hogy nem akarunk szembemenni a hagyományokkal, mert a következetesség lehetővé teszi számunkra, hogy elkerüljük a negatív érzelmeket, például a csalódást, a zavartságot és a veszteséget. És a nosztalgiáról sem szabad megfeledkezni, ahogyan arról sem, hogy a karácsonyhoz olyan pozitív értékeket kapcsolunk, mint a kedvesség, a szeretet, a hála és a remény. Természetesen az ünnepi időszak sokak számára nem a felhőtlen jókedvről szól. Túl azon a stresszen, amit mindannyian megtapasztalunk, az egyén korábbi élményei, tapasztalatai nagyban meghatározzák azt, hogyan éli meg ezeket a heteket, napokat, és sokan küzdenek ilyenkor a szezonális depresszió tüneteivel, a sort pedig sajnos tovább lehetne folytatni.
Rossz hír az is, hogy a karácsonyi időszak fizikailag is megterhelő lehet. Ugyan nem friss kutatás, de egy 2000-es publikált tanulmány szerint az ünnepek alatt átlagosan mintegy 500 grammot hízunk. Ez nem tűnhet soknak, de ez a szám az elmúlt két évtizedben emelkedni látszik. Egy újabb, közel 3000 ember részvételével zajlott vizsgálat szerint 2016-ban az amerikai résztvevőknél 600 gramm, a németeknél 800 gramm, a japánoknál pedig 500 gramm súlynövekedést tapasztaltak az ünnepek alatt. Az ünnepekkel járó kevésbé egészséges életmód és a stressz a szív egészségére is kihathat, egy 2016-os pennsylvaniai tanulmány szerint bizonyos ünnepek után nő azoknak a száma, akik szívelégtelenség miatt szorulnak orvosi segítségre.
