Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire ostoba döntés volt a hollywoodi stúdióktól, hogy két olyan, egész generációt meghatározó filmsorozatot dolgoznak fel újra, mint a Harry Potter és az Alkonyat. Mindkét produkció már önmagában ikonikussá, sőt mi több, kulturális hivatkozási ponttá vált. Ezeket rebootolni ezért olyan, mintha eltörölnék az általuk teremtett, megkerülhetetlen értékeket. Lehet, hogy Robert Pattinsonnál senki sem utálta jobban az Alkonyatot, de még ő sem tagadná, hogy enélkül nem élnék most a reneszánszukat a vámpírok. Talán nincs szükségünk rájuk (*khm* A szürke ötven árnyalata *khm*), de számtalan olyan könyv és film sem létezne, melyek Bella és Edward szerelme ihlette fanfictionből születtek. A Harry Potter újraforgatásával pedig olyan színészek alakításait teszik semmissé, mint Alan Rickman vagy Robbie Coltrane, akik annyira magukévá tették a karakterüket, hogy szinte lesétáltak a papírról. De erről – és a Harry Potter-sorozat általános létezésével kapcsolatos problémáinkról – már eleget beszéltünk ebben a cikkben.
Mindkét projekt bűzlik a pénzhajszolástól. Képtelenség igazolni a Harry Potter vagy az Alkonyat sorozat formájában történő feldolgozásának relevanciáját. Mert hiába állítják, nem, nem lehet a nosztalgiára alapozni: az a korosztály, akik az egész személyiségüket építették a vámpírok vagy a varázslók köré, éppen csak, hogy felnőttek. Hova révedjenek még a múltba?! A „hibák kijavítását” is teljességgel indokolatlan felhozni. Most nem Az arany iránytűről van szó, ami úgy, ahogy van, kifilézte Philip Pullman eredetijét, a rajongóknak pedig 12 évet kellett várniuk, hogy Az úr sötét anyagaival méltó feldolgozást kapjon Lyra Belacqua története. Megvoltak a maguk hibái? Nyilván! Ezzel együtt mégis ezek voltak a regények tökéletes adaptációi: a Harry Potter- és az Alkonyat–filmeknek a könyvektől független, saját rajongótábora alakult ki.
Nagyon naivnak kell lennünk tehát ahhoz, hogy elhiggyük: az egész nem a streamingek közti verseny, illetve a kapzsiság terméke. A Disney+-ra ugyanis jövőre érkezik a Percy Jackson és az olimposziak sorozat – egy újabb adaptáció, melynek filmes eredetije hagyott némi (sok) kívánni valót maga után, így létezése megalapozott. Rick Riordan görög félisten-növendékek kalandjairól szóló produkció pedig már most 2024 egyik legvártabb sorozata, ami még jó darabig uralni fogja a közbeszédet. A Percy Jackson képes lehet felvenni a kesztyűt a netflixes Stranger Thingsszel szemben, így végül is érthető, ha a Harry Potter-sorozatért felelős Warner, illetve az Alkonyat-rebootot megálmodó Lionsgate akarnak egy szeletet a gyerek- és ifjúsági fantasy tortájából.
Percy Jackson és az olimposziak (Fotó: Disney+)
Nem kellene azonban ilyen kétségbeesetten kapkodni olyan könyvek után, melyeknek már megvolt a maguk pillanata. Csak egy picit kéne körülnézni, egy minimálisan engedni a kreativitásnak, és máris egy rakás olyan regényfolyamot találunk, amik nemcsak frissek és eredetiek lennének, de garantáltan hatalmasat is robbannának. Ám miután látjuk, hogy a nagy tudású hollywoodi producerek küszködnek e téren, most hoztunk néhány példát – mert mi ennyire segítőkészek vagyunk.
Richelle Mead: Vámpírakadémia
Fotó: Agave Könyvek
Rögtön egy kivétellel kezdjük a sort: Richelle Mead Vámpírakadémiáját ugyanis már többen megpróbálták feldolgozni, azonban eddig mindegyiknek beletört a bicskája. Olyan ez, mint a Dűne – a Vámpírakadémia rajongói pedig még mindig türelmesen várják a maguk Denis Villeneuve-jét. Mead sorozata ugyanis megérdemelné, hogy végre értő kezek közé kerüljön, hiszen – és ezért indítottunk rögtön vele – valójában ez a vegytiszta elegye a Harry Potternek és az Alkonyatnak. Nem árulunk el nagy meglepetést, ha azt mondjuk: vámpírokról szól, akik a külön nekik kialakított Szent Vlagyimir Akadémiába járnak. Megvan tehát az az iskolai hangulat, amit a Roxfort is nyújtott, miközben még Bella és Edward románcánál is izgalmasabb szerelmi történet bontakozik ki a hatrészes sorozatban. Minden adott egy izgalmas ifjúsági fantasyhez, csak ideje lenne jól adaptálni…!
Meg Cabot: A mediátor
Meg Cabot az az írónő, akinek gyakorlatilag mindegyik műve filmvászonra kívánkozik. Igen, a Neveletlen hercegnő Anne Hathaway-jel egy igazi klasszikus, de Mia Thermopolisban még ennél is több van. De kiemelhetjük akár a tini popsztárból lett magánnyomozóról szóló Heather Wells rejtélyes eseteit is. Ezek azonban nem a fantasy műfajában mozognak, ezért esett a választásunk A mediátorra. Suze Simon egy olyan 16 éves lány, aki kétéves kora óta nemcsak látja a szellemeket, de segíti is őket a továbblépésben. Mikor az anyja újra férjhez megy, New Yorkból Los Angelesbe költözik, ahol meglepve tapasztalja, hogy a szobája már foglalt: egy 150 éve halott, olyan 20 év körüli, szívdöglesztő szellem által. Jesse és Suze szerelme már önmagában megér egy adaptációt, de a lány mediátorkarrierje olyan esetek elé állítja őt, melyek izgalmas, sötét fordulatot visznek a tinidrámába.
C. S. Lewis: Narnia kórnikái
Fotó: Harmat Kiadó
A tinédzser korosztály helyett inkább a gyerekek megszólítása a cél? Semmi probléma! A Narnia krónikái megint csak abba a csapdába esett, amibe a Percy Jackson: nem indult rosszul, de a filmváltozatnak valahogy nem sikerült megragadnia a könyvek esszenciáját, így idő előtt kifáradt a projekt. A Narnia ugyanis nem A Hajnalvándor útjával ér véget: C.S. Lewis hétrészes sorozatban építette a komplex, megkapó univerzumát, amit kizárólag gyerekek látogathatnak. Egy ilyen széria amellett, hogy megérdemli a tisztes befejezést, lehetőséget adna több gyerekszínésznek is a kibontakozásra, hiszen a karakterek kinőnek Narnia világából. Ezzel együtt van annyira összetett ez a világ, hogy – akárcsak Az úr sötét anyagai esetében – a felnőttek is el tudnak veszni benne.
Kiera Cass: A párválasztó
Mit kapunk, ha összekeverjük A Nagy Ő-t Az éhezők viadalával? (Mely utóbbit egyébként szintén nem bírtak békén hagyni: az előzményfilm idén novemberben érkezik.) Nos, Kiera Cass ötkötetes, A párválasztó című sorozatát. A könyv Illéa disztópikus társadalmában játszódik, ahol a lakosságot különböző kasztokba osztották. Amikor Illéa hercege, Max házasodni készül, 35 lányt választanak ki, hogy megküzdjenek a szívéért, na meg a jobb életért. Csakhogy a főhősünk, America Singer egyáltalán nem akar itt lenni: a verseny ugyanis számára azt jelenti, hogy el kell hagynia Aspent, az egy kaszttal alatta lévő fiút, akivel titokban szeretik egymást. Amikor aztán elkerülhetetlenül is Americát választja Max herceg, a lány belecsöppen egy olyan világba – és egy olyan srác karjaiba –, amiről sosem hitte volna, hogy tetszhet neki.
Rick Riordan: Apollón próbái
Fotó: Könyvmolyképző Kiadó
Rick Riordan a gyerekirodalom 21. századi Midász királya: akármihez nyúl, az arannyá válik. Ugyan Riordan nem kizárólag a görög istenek által inspirált történeteket mesél el – a Magnus Chase és az asgardi istenek a skandináv mitológiából táplálkozik –, magyarul egyelőre csak ezek elérhetők, ezért ajánljuk most Magnus helyett az Apollón próbáit. (Mert bár a hollywoodi fejeseknek segítünk, azért nem para, ha te is kedved kapnál a listán szereplő könyvekhez.) Az ötrészes sorozat Percy Jackson univerzumában játszódik, de Poszeidón fia csak egy-két jelenet erejéig tűnik fel a sztoriban – a halandóvá vált istennek, Apollónnak egyedül kell boldogulnia. Nem segít a helyzetén, hogy a férfiszépség megtestesítője most pattanásos tini képében kószál New York utcáin, ráadásul egy idegesítő, Meg nevű kislány rabszolgájává válik. Az Apollón próbái ügyesen vegyíti a görög mítoszokat a római vallással, valamint az ókor legnagyobb birodalmának történelmével: az egykori isten ellenlábasa Róma három legvérszomjasabb császára.
