Egy hete robbant ki, hogy Gothár Péter az a szerződéses munkatárs, akit a Katona József színház azonnali hatállyal kirúgott szexuális zaklatás miatt. A színház eddig egy szűkszavú közleményt adott ki, a 24.hu viszont interjút készített Máté Gábor igazgatóval, aki elmondta, az abúzus után gyakorlatilag rögtön értesült az esetről, és megbánta, amiért nem tett azonnal drasztikus lépéseket.
Máté Gábor, a Katona József Színház ügyvezető igazgatója / MTI Fotó: Filep István
Máté Gábor az interjúban elmondta, az eset után beszélt a sértett kolléganővel is, aki azt mondta, nem szeretne semmilyen más továbblépést az ügyben, illetve akkor még nem akart a színház belső nyilvánossága elé lépni. Egy ilyen helyzetben kizárólag magánvádas eljárás indítható, ha a sértett szükségesnek érzi a jogi lépéseket. Az igazgató elmondta, hogy a sértettel folytatott beszélgetéseiből számára nem volt sejthető az ügy mélysége, amiről – az áldozat kérése miatt – nem szeretne további részleteket közölni. „Tudom, hogy ez kívülről nézve gyanúsnak tűnik, és bosszantó, higgye el, nagyon megszenvedjük. Sokkal könnyebb lenne nekünk, ha több mindent elmondhatnák” – mondta.
Hogy miért kellett mégis most nyilvánosságra hozni az esetet, arra Máté Gábor azt felelte, Sárosdi Lillánál 20 évig tartott, mire elő tudott állni a történetével. Egy áldozatban nagyon sok minden később alakul ki. A sértett az eltelt közel egy évben nem tett bejelentést, ezért azt gondolta, ha kérdezgeti, az olyan, mintha vájkálni akarna. Aztán 11 hónappal a történtek után úgy döntött a sértett, hogy az üzemi tanácshoz fordul. „Ekkor már – szerencsére – azonnal be is indultak a belső szabályzatunkban lefektetett automatizmusok, melyeket két éve, a Marton-ügy kirobbanása után vezettünk be. Éppen azért, hogy a hasonló esetek, ha a sértett szeretné, kiderüljenek és következménnyel járjanak.”
Arra a kérdésre, miért nem nevezete meg a színház Gothár személyét, az igazgató azt válaszolta, hogy a színház nem nevesítheti az elkövetőt, hiszen személyiségi jogai mindenkinek vannak, egy jogerős bírósági ítéletig pedig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Ebben az ügyben nem indult magánvádas eljárás, tehát a történteket nem nevezhető bűncselekménynek sem. Bár leültek Gothárral, hogy egyezzen bele nevének közlésében, mivel ezt nem tette meg, szerződéses munkatársként utaltak rá, ami miatt persze rögtön zúdult is rájuk a népharag. Pedig nem volt jogi felhatalmazásuk arra, hogy elmondják, pontosan kiről van szó. „Szerencsére Gothár Péter végül rövid időn belül vett egy nagy levegőt, gondolom beszélt jogásszal is, és elküldte nekünk azt a nyilatkozatot, amit megjelentettünk.”
Máté Gábor azt is elmondta, hogy nem hallott konkrét történeteket, pletykákat előtte Gothárral kapcsolatban. Hozzátette, hogy az üzemi tanácshoz két bejelentés érkezett, de Gothár közleménye „elég rafináltan van megfogalmazva”, abban mindenkitől elnézést kér, de csak egy esetet ismert el.
A Katona igazgatója kitért arra is, hogy emberileg vitatható, ahogyan eljárt az ügyben, ma már másképp csinálná, de most is úgy gondolja, hogy nem hozhatta az áldozatot olyan helyzetbe, hogy ki kelljen állnia, és beszélni róla, ha nem akar. Úgy érzi, a társulat továbbra is bízik benne. „Azt viszont el kell mondjam, hatalmas problémának tartom, hogy ha egy intézmény az eljárásrendjének megfelelően, az áldozatokat védve kezel egy ügyet, majd – talán példátlan módon – saját döntéséből nyilvánosság elé áll, olyan brutális reakciókkal találja szembe magát, mint amiket mi kaptunk az elmúlt napokban. Meggyőződésem, hogy ez nem segíti elő további áldozatok vagy intézmények kiállását, a transzparenciát az ehhez hasonló ügyekben – emeli ki, majd hozzáteszi: – Ezt az ügyet el is sumákolhattuk volna, de mi az összes következményt vállalva úgy döntöttünk, hogy megtesszük a szükséges lépéseket és a nyilvánosság elé lépünk.”
Máté Gábort személyesen is nagyon megérinti az ügy, ugyanis Gothár Péter és ő jóbarátok voltak. „Ez feldolgozhatatlan” – vallja be.
A teljes interjú a 24.hu oldalán olvasható.
