Még azokat is megérintette Aliz battenbergi hercegnő élete, akik nem ismerték korábban a történetét, és csak a The Crown sorozatban látottak alapján tudtak meg valamicskét az idős hercegnőről. De ki is volt ő? Arról már sokszor írtunk, hogy II. Erzsébet férjét, Fülöp herceget egy narancsosládában csempészték ki Görögországból, amikor a királyi családnak menekülni kellett az országból, de kik is voltak a szülei?
Édesapja, András görög és dán királyi herceg volt, aki I. Konstantin görög király hetedik gyereke volt. Nem számított ugyan trónörökösnek, de így is befolyásosnak számított, apja ágán görög-dán hercegként, míg anyja révén a Romanov-házhoz volt köthető.
Fülöp édesanyja, Aliz a windsori kastélyban született, bár a család nem itt élt. Aliz anyja, Viktória brit királynő egyik unokája volt, éppen itt vendégeskedett, amikor megindult nála a szülés, és világra hozta lányát. Ahogyan Aliz cseperedett, az orvosok megállapították, hogy a kis hercegnő szinte teljesen süket, és később remekül megtanult szájról olvasni. Alizt nem tántorította el betegsége a tanulástól. Kiválóan beszélt németül, ahogyan angolul, franciául és görögül is. Családjával a legtöbb időt az Egyesült Királyságban és Máltán töltötte.
Szerelem, kötelesség, vonzalom?
András és Aliz közös története 1902-ben kezdődött. Andrást többször küldték apja megbízásából az Egyesült Királyságba tárgyalni vagy hivatalos eseményekre, az egyik ilyen alkalom VII. Eduárd brit király 1902-es megkoronázása volt, miután anyja, az idős Viktória királynő meghalt. Itt, a koronázáson ismerte meg a görög herceg Alizt, és a történtek szerint ekkor valóban egymásba szerettek.
Alíz görög hercegnő 1910 körül (Fotó: Hulton Archive/Getty Images)
Mik vannak!
Aliz koszorúslány volt a későbbi V. György király és Mária tecki hercegnő, vagyis II. Erzsébet nagyszüleinek az esküvőjén.
Persze, hogy szerelem volt vagy pusztán vonzalom, flört, amelyből aztán a két uralkodói család egy különös szövetséget kötött, nem tudni. Ám az biztos, hogy András már a következő évben, 1903. október 6-án feleségül vette Alizt, akinek esküvői tiarája II. Miklós orosz cár ajándéka volt. A templomi esküvő igencsak sok szervezést igényelt, mivel egy evangélikus szertartás tartottak a Darmstadt kastélyához tartozó kápolnában, egy görög ortodox szertartást pedig a Mathildenhöhe orosz kápolnájában. Aliz pedig innentől kezdve nem battenbergi hercegnő, hanem görög és dán királyi hercegné lett.
Míg Andrást a görög haditengerészethez szólította a kötelesség, addig Aliz számos jótékonysági ügyben segédkezett, aztán jöttek szépen sorban a gyerekek is. 1914-ig négy lányuk született, Aliz a következő éveket a gyerekeinek, valamint annak az apácarendnek szentelte, amelyet nagynénjével alapítottak. De dolgozott ápolónőként is a Balkán-háború alatt, amiért V. György brit király kitüntette őt.
Menekülés Görögországból
A görög belpolitikai helyzet, valamint elhibázott döntései miatt I. Konstantin király lemondásra kényszerült az I. világháború alatt a legidősebb fia javára, rajta kívül a görög királyi család többi tagja – köztük András és Aliz is – Svájcba mentek átvészelni ezt az időszakot. Amikor egy majomharapás okozta vérmérgezés végzett Konstantin fiával, az egykori királyt visszahívták családjával Görögországba, és felajánlották neki, legyen ismét az ország uralkodója.
András görög királyi herceg és felesége Alíz hercegnő Athénban, 1921-ben (Fotó: Topical Press Agency/Hulton Archive/Getty Images)
Aliz és András úgy döntöttek, hogy családjukkal Korfun folytatják életüket. Talán már ők maguk is letettek róla, hogy egyszer még fiuk születik, amikor 1921-ben, az akkor harminchat éves Aliz ismét várandós lett, és megszületett Fülöp. Az idilli élet nem tartott sokáig. Az elvesztett csaták súlyos veszteségeket okoztak a görögöknek, akik nem akarták tovább eltűrni a királyi családot, és a sorozatos lázadás a monarchia bukásához vezetett. Andrást, aki a Második Görög Hadtest parancsnoka volt, életfogytig tartó száműzetésre ítélték, a kis Fülöp beszélni sem tudott, amikor a családnak egy hajón kellett elmenekülnie Görögországból. A korábban emlegetett The Crown sorozatban is visszatérő mondat az Fülöp szájából, hogy egy narancsosládában menekítették ki szülei a hazájából, ami ma már jól ismert történelmi tény.
A név
Jó-jó, de hogyan lettek ők tulajdonképpen Mountbattenek? Aliz hercegnő szülei – a világháború alatt német származásuk ellenére is Angliában éltek – V. György király kérésére felvették a Mountbatten családnevet, valamint megváltak a battenbergi címtől is.
Embertelen terápiák áldozata lett
András és családja Franciaországban talált új otthonra. Nem éltek olyan fényűző életet, mint korábban, de Aliz fáradhatatlanul jótékonykodott tovább az öt gyereke mellett, majd 1928-ban végleg áttért a görög ortodox vallásra. Hogy mi történt pontosan ebben az időszakban, azt csak a család egyetlen élő tagja, Fülöp tudja, ám a 99 éves herceg nem szívesen beszél. Annyi bizonyos, hogy anyjánál 1930-ban skizofréniát diagnosztizáltak, miután a hercegné hangokat kezdett hallani. Alizt Svájcba vitték, ahol Sigmund Freud kezdte kezelni.
„Aliz hangokat hall és azt képzeli, hogy kapcsolatban áll Jézussal és egyéb vallási szereplőkkel” – állt a Daily Mail akkori cikkében. Freud kételkedett az asszony vallási elhivatottságában, és abban, amit mond, az orvos szerint Aliz szexuális frusztrációja szülte ezeket a képzeteket, és azt kérte kollégáitól, hogy röntgenezzék meg a méhét, ezzel idézve elő a korai menopauzát a nőnél. Az embertelen kísérletek alatt Aliz kitartott hite mellett, és azt mondogatta, hogy nem szenved mentális betegségtől. Szökési kísérletei sorra elbuktak, csak 1937-ben térhetett haza családjához, ekkor azonban férjétől már teljesen eltávolodtak. Bár soha nem váltak el hivatalosan, András elhagyta nejét a fiatal szeretője miatt.
Alíz hercegnő, 1945 körül (Fotó: Evening Standard/Getty Images)
Amíg anyja a kórházban volt, apja pedig a szeretőjével élte a nem túl minőségi életét, a kamasz Fülöp magára maradt. „A pár egyetlen fiát bentlakásos iskolába küldték, az ünnepeket és a nyári vakációt különböző rokonoknál, például Lourd Louis Mountbattennél és annak családjánál tölti” – írta szintén a Daily Mail a 30-as években. Fülöp herceg csak ritkán beszélt újságíróknak a családjáról, de a róla készült 2011-es portré filmben így fogalmazott.
„Számomra az lett a normális, hogy a szüleim nincsenek jelen az életemben.”
Aliz csak 1938-ban találkozott újra a férjével és a fiával, amikor Cecília, a házaspár egyik lánya, repülőgép-balesetben szörnyethalt a gyerekivel és férjével együtt. Ám a család ezután sem maradt együtt. András továbbra is a szeretőjével élt, Aliz visszautazott Görögországba, és nagyon szerény körülmények között kezdett új életet.
Kijátszotta a Gestapót
Emberségéről és bátorságáról a második világháború alatt is tanúbizonyságot tett, amikor a nácik által megszállt Athénban egy zsidó családot bújtatott el a házában. Befolyásos dán, svéd és egykori orosz rokonainak köszönhetően orvosi eszközöket tudott adományozni a Vöröskereszt helyi szervezetének. Később kiderült, hogy amikor Aliz otthonához megérkezett a Gestapo, a hercegné a süketségével játszotta ki őket, és úgy tett, mintha nem tudná megválaszolni a kérdéseket, így békén hagyták.
Alíz hercegnő és fia Fülöp herceg, 1957. (Fotó: Getty Images)
A háború után Aliz megnyitotta kolostorát, itt segített az embereknek, és apácaként élte életét. Bár férje 1944-ben Monte-Carlóban elhunyt, özvegyét csak hetekkel később értesítettek András haláláról. Amikor 1947 novemberében egyetlen fia Fülöp herceg, korunk egyik legbefolyásosabb nőjét, az akkori Erzsébet hercegnőt, a brit korona várományosát oltár elé vezette, akkor Aliz is az Egyesült Királyságba utazott, hogy részt vegyen az esküvőn. Nem tiarát és csillogó estélyit viselt, hanem egyszerű apácaruháját, melyben a hétköznapokon a szegények, elesettek megsegítését végezte. Ezt követően is Görögországban élt, de elutazott adományt gyűjteni Indiába, ahogyan az Egyesült Államokba is, de visszatért Angliába is, amikor menyéből II. Erzsébet néven királynő lett. A hatvanas évek közepére egészsége sokat romlott, rengeteget dohányzott, zárdáját sem tudta már fenntartani, és görög belpolitikai helyzet is egyre aggasztóbbá vált. II. Erzsébet ekkor a Buckingham-palotába hívta anyósát, hogy töltsön velük egy kis időt, legyen a fiával.
Mi igaz a sorozatban látottakból?
A The Crown című sorozatban említett rész is életének ezt az utolsó szakászt mutatja be. Tény, hogy Aliz megjelenése a palotában egybeesik azzal az időszakkal, amikor a királyi család számos PR-katasztrófát halmozott fel, és amikor mindennél jobban szükségük lett volna a jó sajtóra, hogy bebizonyítsák, nem csupán aranyozott bútorokkal telepakolt paloták urai, hanem megannyi nemes és jó ügy pártfogói. A sorozat szerint Fülöp és Erzsébet egyetlen lánya, Anna hercegnő intézte úgy, hogy az őket meglátogató, velük szemben igencsak kritikus újságíró „véletlenül” Alizba ütközzön a palota folyosóján, és megismerje Viktória királynő unokájának hányatott életét. Bár ezt követően valóban javult a királyi család megítélése, az igazság az, hogy Aliz soha nem adott interjút, és egy rövidke híren túl, hogy megérkezett az Egyesült Királyságba, semmit nem írtak róla. Igazi történetét, nemes cselekedeteit csak az életéről szóló 2012-es The Queen’s Mother-in-Law című dokumentumfilm mutatta be. Hogyan akkor mi volt a The Crown készítőinek a célja ezzel a résszel? Nos, az, hogy megmutassák: ha van egyetlen ember, aki meg tudja változtatni a monarchiaellenesek véleményét, akkor az pont Aliz.
Aliz battengergi hercegnő a The Crown c. sorozatban
Üzenet a fiának
A hercegné 1969-ben hunyt el Angliában. Jeruzsálemben, az Olajfák hegyén helyezték örök nyugalomra. Halála előtt az alábbi üzenetet írta fiának: „Legdrágább Fülöpöm! Mindig legyél bátor, és ne feledd, soha nem hagylak el! Mindig megtalálsz, amikor a legnagyobb szükséged van rám. Minden bennem élő, odaadó szeretettel, a te öreg Mamád!”
Tetteiért 1993-ban Izrael állam a Világ Igaza kitüntetésben részesítette Alizt. „Úgy hiszem, hogy anyámban soha nem merült fel, hogy a cselekedete, a bátor fellépése bármilyen módon is különleges lenne. Tette, amit diktált a szíve és lelke. Ő egy mélyen vallásos, hittel teli ember volt, és teljesen természetes emberi reakciónak tartotta, hogy segítsen az elesetteken, azokon, akik bajba jutottak” – mondta fia, Fülöp herceg anyja kitüntetése kapcsán.
