Herczeg Zoltánt tavaly októberben tartóztatták le, miután egy házkutatás során jelentős mennyiségű kábítószergyanús anyagot találtak nála. Akkori információk szerint az ügyben más ismert közéleti emberek is érintettek voltak, köztük ellenzéki politikusok és egy újságíró is. A divattervezőt áprilisban kiengedték, majd házi őrizetbe helyezték.
Fotó: Olajos Piroska
Zoltán jól viseli a házi őrizetet. Hetente egyszer két órára elhagyhatja a lakását, szerelme mindenben támogatja, így nem kizárt, hamarosan megkéri a kezét. Ugyan az a hat hónap a börtönben látványosan nem törte meg, kemény dolgokon kellett keresztülmennie.
„Engem mindenhova külön vittek: külön sétás voltam, külön eü-s, külön spájz. Féltettek, vigyáztak rám, nem akartak sem médiacirkuszt, meg azt sem, hogy bántódásom essen. Én ezért is hálás voltam, és még a zárkatársaim is, mert nekik se kellett közös sétára menni a szinttel, ha nem akartak. Nagyon szigorú szabályok vannak, de van egy kis mozgástér. Azért az elején engem is bekóstoltak, a negyediken vagy a hatodikon vannak zorall arcok, az a Jurassic Park. A Venyigében az intézmény tetején van a sétáló, az egész épület hosszában. Az ötös az ipartelep felé, a hármas a Maglódi utca felé néz, középen van egy sáv a felügyelőknek, mindezt rácsok választják el egymástól. Ha az ötösben sétálunk, akkor a hármasból látnak, szokás is átbeszélgetni, bár a szabályzat szerint ez is tilos. Mi van, köcsög? Celeb vagyok, ments ki innen! Mi van, buzi? – az első sétán ilyeneket kiabált nekem egy nagydarab disznó, közben hangosan röhögött ő is, meg az egész szint is. Nem esett jól, elfordítottam a fejemet, néztem az ipartelep felé. A két zárkatársam egy szót sem szólt, »elit arcok« voltak, nem akartak konfrontálódni, de figyelték, hogyan reagálok – mesélte a Telexnek adott interjújában Zoltán, majd hozzátette, cellatársai figyelmeztették, nem reagált jól a beszólásokra, ezért felvilágosították, hogyan kéne tennie. – A legközelebbi esetnél odamentem a rácshoz, belenéztem a nagy marhának a szemébe, és azt mondtam: »Figyelj, haver, az a helyzet, hogy a zsaruk elvettek tőlem mindent, de talán, ha a seggemben körülnézek, még talán ki tudok húzni egy egyest, azt átdobom neked, szívd el, ha akarod.« »Jól van, tesó! Jól van! Semmi baj! Tesó vagy« – ez volt a válasz, és ezzel el volt rendezve. Aztán ezt el kellett játszanom vagy tízszer, mindenkinek, aki bekóstolt.”
A divattervező elmondta, cellatársaival sem voltak éppen egy hullámhosszon, ugyanis nagyon mások voltak a politikai nézeteik, sokszor emeltek majdnem kezet egymásra, csak azért nem lett a szócsatákból bunyó, mert tisztában voltak azzal, hogy az elzárást jelentene.
